|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Václav Havel pénteki programja (3. rész) - megbeszélés Szűrös
Mátyással
|
A találkozó részleteinek kidolgozása az érintett országok külügyminisztereire vár.
Václav Havel tájékoztatta Szűrös Mátyást arról is, hogy a közeljövőben a Szovjetunióba látogat. Konzultál a szovjet vezetőkkel arról, hogy Csehszlovákia miként képzeli el a kétoldalú együttműködés formáinak megújítását. A látogatás egyben azt a célt is szolgálja, hogy a szovjet vezetés úgymond ne érezze kizárva magát a kelet-európai történésekből.
A magyar-csehszlovák kétoldalú kapcsolatokat érintve Szűrös Mátyás javasolta, hogy a két ország külügyminisztériumát bízzák meg a kapcsolatok ,,jószomszédi deklarációjának,, előkészítésével. E dokumentumban határoznák meg, hogy miként képzelik el a kétoldalú kontaktusok új alapokra helyezését. Ez a deklaráció lépne a barátsági és együttműködési szerződés örökébe, amely immár betöltötte szerepét.
Az államfői találkozóról természetesen nem hiányzott a bős-nagymarosi beruházás sorsának áttekintése. Szűrös Mátyás ezzel kapcsolatban ismételten aláhúzta, hogy a magyar kormány lépéseket tett a nagymarosi vízlépcső építésére kötött szerződés felbontására. Magyarország emellett azt javasolja, hogy a bősi létesítmények sorsával kapcsolatos kormányszintű tanácskozást csak a szakértői eszmecserék után tartsák meg. A szakértői megbeszélésekre független nemzetközi szaktekintélyeket is meg kellene hívni. Magyarország addig is felfüggesztette Dunakiliti térségében a munkálatokat, s csak állagmegóvást végez a területen. A beruházás végleges sorsáról intézkedő döntés Szűrös Mátyás véleménye szerint már csak a magyarországi választások után lenne esedékes.
A csehszlovák tárgyalópartnerek arról számoltak be, hogy két szakbizottságuk foglalkozott az építkezés helyzetével, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a vízlépcsőrendszer környezetvédelmi szempontból káros beruházás. Rövidesen megvizsgálják gazdasági szempontból mégis miként lehetne hasznosítani a mű már eddig elkészült részeit. A beruházás megítélésével kapcsolatban Csehszlovákia szabad kezet kíván adni a tudomány művelőinek, s a tudományos vélemények szakmai megmérettetését szorgalmazza.
A megbeszélésen érintették a két országban élő magyar, illetve szlovák nemzetiségek helyzetét. Szűrös Mátyás hangsúlyozta: hasznos lenne felmérni a világháború után a Csehszlovákiában élő magyarságot ért hátrányok tényeit, s megvizsgálni, miként lehetne orvosolni azokat. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 14:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|