|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros: a bősiek követelései (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 26. péntek (MTI-tud) - A vízműépítés
azonnali leállítását, független nemzetközi szakértői bizottság
felállítását követeli Bős lakossága, tanácsa és a Független Magyar
Kezdeményezés helyi szervezete. A bősiek szerint, ha a nemzetközi
bizottság vizsgálatai megalapozottnak minősítik és megerősítik a
vízlépcsőrendszer építése, illetve befejezése ellen szóló adatokat,
a csehszlovák kormánynak azonnal végleg le kell állítania az
építkezést és mindent meg kell tennie a Csallóköz régi arculatának
visszaállításáért. Állásfoglalásukat pénteken tette közzé a pozsonyi
Új Szó.
A közös állásfoglalás szerint egészen a közelmúltig a mély hallgatás, az uszító szitkozódás, valamint a ,,nem szólhatok bele,, politikája volt érvényes a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatban Csehszlovákiában. Minden kritikus hangot az önös érdekkel azonosítottak és az érdekelt felet, Csallóköz, illetve Bős lakosságát elfelejtették meghallgatni, vagy akár megkérdezni. A megváltozott társadalmi és politikai viszonyok azonban most lehetőséget adnak arra, hogy Bős lakosai is nyíltan elmondhassák véleményüket.
A bősiek emlékeztetnek arra, hogy az építkezés térségében, a Csallóközben Szlovákia legnagyobb, Európa második legnagyobb természetes vízkészlete található, amelyet veszélyeztethetne az a szennyeződés, ami a bősi erőmű beindításával szivárogna át a talajvízbe. A bősiek arra is figyelmeztetnek, hogy már csökkent a talajvízszint és a vízierőmű működtetésével a csallóközi termőföldek elszikesednének. A növények pusztulása már most tapasztalható. A bősieket nem nyugtatja meg az a hivatalos vélemény, hogy egy esetleges gátszakadás nem jelentene különösebb veszélyt, mert felkészültek a mentésre. Állásfoglalásukban felteszik a kérdést: mit lehet ott menteni, ahol a községre tizenkilenc méter magasból zúdul a víz és magával sodor mindent. Az 1965-os kulcsodi gátszakadás következményeire utalnak, ahol pedig csupán pár métert emelkedett a víz szintje. A bősiek bírálják Marian Calfa szövetségi miniszterelnököt, amiért január 20-iki televíziós nyilatkozatában ,,ismét az erőmű befejezése mellett voksolt, figyelmen kívül hagyva, hogy a vizierőművel kapcsolatban sokszor felvetett ökológiai és egyéb veszélyeket mindeddig nem mérte fel pártatlan szakemberek nemzetközi csoportja,,. (folyt.)
1990. január 26., péntek 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|