|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar mezőgazdaság és a pártok
|
---------------------------------
München, 1990. január 21. (SZER, Földközelben) - A sok bába között elveszni látszik a gyerek. A január 14-ikén alakult Magyar Mezőgazdasági Kistermelők és Vállalkozók Egyesülete a tizen-valahányadik azon szervezetek sorában, amelyek alig egy év alatt létrejöttek a mezőgazdasági termelők érdekeinek képviseletére, de alapvető változás nem következett be a falvak népe helyzetében, problémáinak megoldásában.
A föld döntő többsége továbbra is állami, szövetkezeti tulajdonban van. El sem kezdődött a parasztság ellen elkövetett bűnök erkölcsi, anyagi jóvátétele. A kistermelők továbbra is kiszolgáltatottak a nagyüzemeknek, a felvásárlóknak, a bankoknak, a helyi kiskirályoknak, tsz-elnököknek, állami gazdasági igazgatóknak, tanácsi vezetőknek. Nem teremtették meg az egyéni gazdálkodás, az egyszerű szövetkezés, a mamutgazdaságok feloszlatása, az elkerülhetetlen földreform jogi, pénzügyi, tárgyi feltételeit. A gondok felsorolását még sokáig folytathatnám.
Sajnos az érdekvédelemre vállalkozó új fórumoknak sem sikerült áttörniük az agrármaffia rendkívül erős védőbástyáit, a MÉM, a TOT és a Burgert Róbert féle társaság átmenethez ügyesen alkalmazkodó reform délibábjait. A hatalom átmentésén fáradozók osztódással szaporodva megalakították a mezőgazdasági kamarát, a parlament agrár frakcióját, az agrárreformköröket, agrárszövetséget, a szövetkezeti és agrárpártot, a TOT-ot MESZETOSZ-ra keresztelték át - illetve a MEDOSZ-ból szakszervezeti szövetséget csináltak -, és körömszakadtáig védik a nagyüzemeket.
A másik oldal próbálkozásai viszont elég erőtlenek. A két gazdaszövetség azon vitatkozik, hogy melyikük a jogosult a kistermelők képviseletére. A nagy történelmi hagyományokkal rendelkező parasztszövetség az utóbbi időben alig hallat magáról, úgylátszik az anyapárton, a kisgazdákon belüli ellentét miatt akadozik az érdemi munka. (folyt.)
1990. január 21., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar mezőgazdaság és a pártok - 1. folyt.
|
Pedig a magyar mezőgazdaságot csak az ellenzéki pártok és az érdekvédelmi szervezetek összefogása vezetheti ki a súlyos válságból. Sajnos az ígéretesen induló nemzeti agrárkerekasztal is süketek vitapartijának bizonyult, nem sikerült megállapodni a fontosabb kérdésekben. De az idő sürget, szép érdekképviseleti elképzelésekből még sohasem nőtt búza, nem hízott disznó, és a parasztság tűrőképessége is véges. +++
1990. január 21., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|