|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Katolikus Szemle
|
----------------
München, 1989. december 27. (SZER) - A hónap, és egyben az 1989-es esztendő utolsó hete lévén - adásunkban a Rómában megjelenő Katolikus Szemle ez évi 4. számából adunk tartalmi ízelítőt: a bevezető dolgozat szerzője, Sárközy Péter, magyar nyelv- és irodalomtanár a római egyetemen Cs. Szabó Lászlóra emlékezik. Utána Tomka Miklós, Budapesten élő szociológus ad képet arról: milyen is az egyház helyzete Magyarországon. - Ebből idézünk:
- Átmeneti időket élünk, bizonytalanokat, mint amikor a küszöbön áll valaki -, nem tudjuk érkezik-e, vagy távozik. A magyar kereszténységben, ahol évtizedekben, vagy emberöltőkben mérjük az időt, különösen nyomasztó a folyamatosság, a biztonság hiánya.
A megújúlás tény. Az elvallástalanodási trend 30 év után megállt, talán lassacskán meg is fordul. Az országos sajtó vallásos fellendülésről ír. Egyre általánosabb, egyre hangosabb a keresztény kultúra iránti igény. Józan racionalitással ma nem hívők - marxisták és nem marxisták - javasolnak szerzetes nővéreket a kórházakba, keresztény lelkesedést az alkoholisták, kábítószerezők megmentésére.
Nyilvánvaló: a kereszténység társadalmi megítélése megváltozott. Ebben a megújúlás valódi jeleinek is része van. Aztán az ifjúsági találkozóknak és lelkigyakorlatoknak, a népszerű, modern zenébe fogalmazódó áhítatnak, vagy éppen a teológiai érdeklődésnek és verejtékes tanulásnak. A megújúlás tehát tény. S mivel a jelen - ha tetszik, ha nem - valamiképpen tartalmazza a múltat, hát ez a megújúlás is korábbi erőfeszítésekre támaszkodik. (folyt.)
1989. december 27., szerda
|
Vissza »
|
|
- Katolikus Szemle - 1. folyt.
|
Tomka Miklós tárgyilagosan vázolja fel a jelen és jövő lehetőségeit. Derűlátó tanulmányának befejező részében viszont nem hallgat arról, hogy csak komoly erőfeszítéssel lehet előrelépni, hiszen a látszat még nem valóság.
Továbblapozva, Kőműves János fordításában olvashatjuk az európai keresztények imáját, majd a Washingtonban lakó Gáspár Ödön elemzését az 1947-ben zajlott koncepciós perekről. - Ebből idézünk:
- A szovjet megszálló hatóságok és a magyar kommunista párt harcát hirdették meg a koalíciós kormányzás ellen. Összesen 218 vádlott állott 7 különböző csoportban a népbíróságok előtt a Magyar Köztársaság megdöntésére irányuló összeesküvés vádjával. (folyt.)
1989. december 27., szerda
|
Vissza »
|
|
- Katolikus Szemle - 2. folyt.
|
A perekben több halálos ítélet és életfogytiglani fegyházbüntetés hangzott el. Megfélemlítő hatásukra Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök, Vargha Béla a Nemzetgyűlés elnöke, és sok más vezető demokrata politikus emigrációba kényszerült. Sztálin és magyarországi pártja elérte célját: a magyar demokrácia kísérlete 1945 és 1947 között szánalmas véget ért.
Az utóbbi hónapokban két jelentős munka gazdagította a koncepciós perek emigrációs irodalmát. Csicseri-Rónai István kiadta Donáth Györgynek "Az utolsó szó jogán" 1947 április 11-ikén mondott nagybeszédét. Másrészt ugyanezen per egy másik vádlottja, Szentmiklóssy István közzétette emlékiratát a Magyar Függetlenségi Mozgalom 1943-1947 "Egy szemtanú beszámolója" címmel.
- A megrendítő politikai és emberi dokumentumok ismertetése, valamint a hozzájuk fűzött kommentár közlése most különösen időszerű, hiszen mind több személy, csoport ellen hozott ítéletről mondják ki, hogy a perek manipuláltak voltak. A magyar kormány idáig körülbelül százezer igazságtalanul deportált, bebörtönzött és kivégzett személyt rehabilitált. Immáron közöttük van Mindszenty József bíboros hercegprímás is, és a vétlenül meghurcoltak közül még életben lévők, hozzávetőlegesen 17 ezer fő nyugdíját jelképes elégtételként 500 forinttal emelték.
(folyt.)
1989. december 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|