|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése
|
1990.. január 18., csütörtök - Csütörtök délelőtt a kevésbé fajsúlyos témák tárgyalásával, köztük a vezető állami tisztségviselők javadalmazásának kérdésével kezdte kétnaposra tervezett ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A honatyák először arról a törvényjavaslatról foglaltak állást, miszerint a jövőben nem a kormány határozná meg önmaga, illetve vezető állásu hivatalnokainak, a nemsokára már főállásu képviselőknek a fizetését, hanem a Parlament. A bizottság ezzel az elvi változtatással egyetértett, de az eredeti javaslattal ellentétben úgy vélekedtek, hogy a viszonyítási alap a képviselők munkadíja legyen, annak arányában határozzák majd meg az állami vezetők fizetését, ne pedig fordítva. S miközben ezzel összefüggésben arról folyt a vita, hogy melyik megoldás lenne a legjobb, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról, szinte mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik érintett, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára nézve soknak, s a szervezetét érintett napirend tárgyalásakor bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra ajánlja majd fel.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti felépítése, létszáma, éves költségvetése, valamint a társadalmi szervezetek devizaellátására tett javaslatokról. Délután megkezdték az állami vagyon védelmét szolgáló törvényjavaslatok megvitatását. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 14:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|