|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. január 16., kedd - A közvélemény által is régóta
sürgetett törvényjavaslatokról, az állami tulajdon elherdálását
megakadályozó jogszabály-tervezetekről tárgyalt keddi ülésén az
Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az agrár-képviselők a
parlamenti bizottságok közül elsőként vitatták meg a Nemzeti
Vagyonügynökség létrehozásáról, feladatairól szóló törvény szövegét,
és ahhoz kapcsolódóan az állami vállalatokra bízott vagyon védelmét
célzó jogszabály tervezetét. Az elképzelések szerint mindkét törvény
április 1-jével lépne hatályba, és azok alapján az állami tulajdon
átalakítása ellenőrzötten, a társadalmi érdek érvényesülését
biztosítva folytatódna tovább.
Mint Nagy István pénzügyminiszter-helyettes rámutatott: a külföldi tőke bejövetelét eddig az is hátráltatta, hogy a partnerek nem tudták, Magyarországon tulajdonképpen kik is az igazi tulajdonosok, kivel tárgyaljanak üzleti szándékaikról. Ebben a kérdésben is tiszta helyzetet teremtene a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozása, amely az állami tulajdon törvényben meghatározott része felett gyakorolná a tulajdonosi jogokat. A Vagyonügynökség tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrizné, de számadással tartozna az Országgyülésnek is. Az állami tulajdon védelméről szóló törvényjavaslat pedig a Vagyonügynökség számára lehetővé tenné, hogy bizonyos értékhatárokon felül felügyelje a jogokörén kívül eső, de ugyancsak állami tulajdonnak minősülő értékek eladását, vagy lizingszerződés formájában történő átadását. Jogosítványa kiterjedne arra, hogy adott esetben, ha az ilyen üzleti akció társadalmi érdeket sértene, akár még vétójoggal is megakadályozza annak létrejöttét - hangsúlyozta Martonyi János, a reprivatizáció kormánybiztosa.
E két törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselők elsősorban azt a passzust vitatták, amely szerint a Vagyonügynökség kezdeményezhetné az önkormányzó állami vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését. Többek szerint ez a kitétel ilyen általános formában nem fogadható el, pontosan körül kellene írni, hogy melyek lehetnek azok az okok, amelyek idevezethenek. Erről azután hosszas vita bontakozott ki a képviselők és a kormány szakemberei között, aminek után a képviselők még mindig kitartottak eredeti felvetésük mellett, s még egy régebbi javaslat is napirendre került ennek kapcsán. (folyt.köv.)
1990. január 16., kedd 17:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|