Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (2. rész)


A törvénytervezet vitáján felmerült az is, hogy a fizetés
nélküli szabadságon lévő képviselőjelölteket valamiféle térítésben
kellene részesíteni. Bár jó megoldásnak tűnt, a választójogi törvény
azonban nem engedi meg azt, hogy a képviselőjelölteknek az őket
megillető támogatási keretösszeg egy részéből pótolják a kieső
munkabért. Ám nem rendelkezik arról, hogy a jelöltek erre az időre
bárkitől bármilyen juttatást kapjanak. Így jelen pillanatban a
jelöltség vállalása anyagi hátrányt jelent.

    A törvényjavaslat szerint a képviselőjelölteket a képviselőkkel
azonos mentelmi jog illeti meg.

    A tervezet a már megválasztott képviselőre bízza, hogy
képviselői munkája mellett folytatja-e főfoglalkozását is, avagy
sem. Ez lényegében elvi lehetőség, hiszen egy hivatásos Parlamentben
nehezen elképzelhető, hogy a képviselő más munkát is tudjon végezni,
másrészt a tiszteletdíjak rendszere biztosítja a folyamatosan
végzett kizárólagos képviselői tevékenység anyagi feltételeit. A
törvénytervezet ezen túlmenően - az alkotmány rendelkezéseit
figyelembe véve - összeférhetetlenségi okokat is megállapít.
Eszerint a képviselő nem lehet köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,
az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az ÁSZ
hivatali szervezetének dolgozója, bíró, ügyész, államigazgatási
szerv dolgozója - a Minisztertanács tagjának és a politikai
államtitkárnak a kivételével -, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
elnökhelyettese, igazgatója, a fegyveres erők, a rendőrség és a
rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, gazdasági társaság
igazgató tanácsának vagy igazgatóságának, valamint felügyelő
bizottságának tagja.

    A képviselőt a törvénytervezet szerint a miniszteri fizetés fele
illeti meg. (A miniszteri fizetés jelenleg bruttó értékben 65 ezer
forint.) Ez a tiszteletdíj adóköteles, illetve társadalombiztosítási
járulékot is kell fizetni. Ez azonban csak alapdíjnak tekinthető,
hiszen a képviselőnek további juttatás jár, ha valamilyen tisztséget
tölt be. A tiszteletdíjhoz viszonyított pótdíj jár például a
parlamenti bizottság tagjának és elnökének, a parlamenti pártcsoport
elnökének, az Országgyűlés elnökének, alelnökének, jegyzőjének. A
Ház elnökének például a tiszteletdíj 180-a százaléka, a pártcsoport
elnökének a tiszteletdíj 80 százaléka, a bizottsági tagnak a
tiszteletdíj 40 százaléka jár. Emellett utazási, posta- és
telefonköltségeit, illetve adott esetben a szakértői díjakat is
téríti a Parlament. A költségtérítés azonban az éves képviselői
tiszteletdíj 30 százalékát nem haladhatja meg. (folyt.köv.)



1990. január 12., péntek 15:32


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD