|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Lesz magyar Suzuki? (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. december 28. csütörtök (MTI-TUD) - Japán részről optimistán, magyar részről fenntartásokkal válaszoltak az MTI tokiói tudósítójának a kérdésére; lesz-e magyar Suzuki. A közös gyártást előkészítő alapegyezmény végső szövegezésénél tartanak a felek - mondta az egyik érintett japán cég igen jólértesültnek számító vezető munkatársa, aki kérte, hogy tekintettel a tárgyalások legvégső stádiumára, se cége, se az ő neve ne kerüljön nyilvánosságra. Nem kizárt, hogy még január 8., azaz Kaifu Tosiki miniszterelnök európai körútjának a megkezdése előtt újabb japán küldöttség utazik az ügyben Magyarországra.
Az optimista nyilatkozat szerint biztosnak látszik, hogy a Swift 1000 és 1300 köbcentis, 5 ajtós típusát gyártanák. A termelés első szakaszában évi 50 ezer kocsi készülne Esztergomban, a Labor MIM gyára melletti szabad területen felépítésre kerülő gyárban, 50 százalékos magyar alkatrész-beszállítással. (Az üléseket például az Ikarus, a sebességmérőket pedig az MMG gyártja majd). Később a termelés 100 ezerre is felfuthat és egyéb típusokra is kiterjedhet. A 10 milliárd jen (kb. 70 millió dollár) értékű beruházásból 3 milliárdot a Suzuki, 1 milliárdot pedig a C. Itoh kereskedőház vállal, a japán export-import bankon keresztül. 5 milliárd jennel egyenértékű forinthányadot a magyar fél és 1 milliárd jent a világbank szakosított szervezete, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság fedezne. Az alapegyezmény aláírása után körülbelül két hónappal hoznák létre a vállalkozást szervező, bonyolító és kivitelező vegyesvállalati irodát, amelyben magyar részről fővállalkozóként a Autókonszern RT. a résztvevő. Ezt a részvénytársaságot is rövidesen megalapítják. Az esztergomi gyárban - amely japán tervek alapján és koordinációval, de zömében magyar kivitelezésben épül fel - 1000 munkás dolgozik majd. Egy részüket Japánban képeznék ki. A termelés a legszigorúbb japán munkaszervezési és minőségellenőrzési normák meghonosításán alapszik majd. A kocsik egy hányadának a külföldi értékesítésére a vegyesvállalati iroda lesz hivatott, a Suzuki közöspiaci országokban lévő értékesítési hálózata révén. A magyar gyártás beindulása után a Suzuki abbahagyja a Swift típus nyugat-európai kivitelét. (folyt.)
1989. december 28., csütörtök 14:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|