|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Új koncepció a lakásgazdálkodásban (2. rész)
|
A koncepció magában foglalja a fiatal családok lakáshoz jutásának segítését, s azt is, hogy a legkedvezőtlenebb szociális helyzetben lévő rétegek legalább a hajléktalanná válástól meneküljenek meg. Kulcseleme az, hogy az állam milyen mértékben vállaljon szerepet a lakáspiac alakulásában, miként módosuljanak a tulajdonviszonyok. Erre az alapkérdésre a kormány alternatív megoldást terjesztett a Ház elé, s az Országgyűlés közülük az ,,A,, változat mellett kötelezte el magát. Ennek lényege, hogy továbbviszi azt a lakáspolitikai alapelvet, amely már az 1970-es évektől érvényesül hazánkban; eszerint az állam széles körben támogatást nyújt a tulajdonszerzéshez, amit a lakáshoz jutás és lakáshasználat általános formájának tekint. (A másik változat a tulajdonszerzéssel szemben a lakáshasználatot preferálta volna.) Az elfogadott megoldás a bérlakásokat főként azoknak a városokban élő családoknak tartja fenn, akik átmenetileg vagy tartósan - jövedelemhelyzetük vagy egyéb szociális körülményeik miatt - támogatásokkal sem képesek a tulajdonszerzés terheit viselni. A jövő évi intézkedéscsomagot megtárgyalva a Parlament mindenekelőtt arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a lakásgazdálkodási reform első lépéseként már jövőre meg kell kezdeni a bérlkakás-szektor átalakítását. Ezzel kapcsolatban a Parlament támogatta azt a kormányjavaslatot, hogy az állami bérlakások jövőre önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját hatáskörükben határozhatják meg a bérlakások értékesítésének ütemét, feltételeit, az ingatlankezelés módját és szervezetét, a bérbeadók és a bérlők jogait, kötelezettségeit, illetve a lakbérek mértékét. A Parlament határozata értelmében az önkormányzati tulajdon bevezetésével egy időben azonnal megszűnik az ingatlankezelő szervezetek államigazgatási felügyelete, a vállalatok szolgáltatószervezetekké alakulnak át. Kompromisszumos megállapodás született a lakbéremelések mértékéről. A Parlament azt a változatot támogatta, mely szerint a lakbéreket február 1-jétől - a lakosság terhelhetőségét figyelembe véve - átlagosan 35 százalékkal növelik. A lakbérelemést azonban differenciáltan a komfortfokozatok figyelembe vételével kell végrehajtani. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 13:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|