|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Politikailag megérett a helyzet arra, hogy a Parlament kimondja feloszlatását - e tekintetben egységes állásponton voltak az ellenzéki képviselőcsoport tagjai pénteki ülésükön. Az önfeloszlatás időpontjával kapcsolatosan úgy vélték : célszerű már a jövő heti ülésszakon meghozni a döntést - mégpedig azonnali hatállyal -, s így lehetővé válik, hogy márciusra kiírják a választásokat.
Az ellenzéki képviselőcsoport ülésére meghívott szakértők érvelésükkel ugyancsak a parlament feloszlatásának, a választások mielőbbi kiírásának szükségességét támasztották alá. Schmidt Péter államjogász kifejtette: a Parlament önfeloszlatásának semmiféle jogi korlátja nincsen. Hozzátette azonban, hogy a parlamentáris demokráciákban rendszerint a köztársasági elnök jogköre a törvényhozó testület mandátumának lerövidítése, ám a magyar alkotmány - a több tekintetben is felemás alkotmánymódosítások miatt - nem felel meg a hatalommegosztás e klasszikus elvének. Bihari Mihály politológus a feloszlatás időpontjára vonatkozóan elmondta: a parlament kimondhatja feloszlatását azonnali hatállyal, vagy megjelölhet egy későbbi, esetleg a választásokat közvetlenül megelőző időpontot is. Áttérve a választások kérdéskörére, úgy vélekedett, hogy a hátralevő három hónap alatt biztosítani kell a választási technika, majd pedig a jelöltek és az általuk képviselt programok széles körű megismertetését. A feloszlatás mikéntjét taglalva az ülésen felvetődött: melyek azok a legfontosabbb tárgykörök, törvénytervezetek, amelyeket még mindenképpen napirendjére kell tűznie a jelenlegi országgyűlésnek. Schmidt Péter rámutatott: kézenfekvő lenne, hogy amennyiben a parlament kimondja feloszlatását, úgy ezzel egyidejűleg szüntesse is be törvényalkotói tevékenységét, de legalábbis szűkítse a lehető legminimálisabbra. Bihari Mihály ehhez csatlakozva fontosnak tartotta viszont, hogy még a választások és az új parlament létrejötte előtt megszülessen a közalkalmazottakra vonatkozó úgynevezett közszolgálati törvény. Mint mondotta: ezzel meg lehetne előzni, hogy pártpolitikai szempontokból ítéljék majd meg - elsősorban a közigazgatási apparátusban dolgozók - munkaköri alkkalmasságát. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|