|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Befejezte kétnapos ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Százezer forint miniszteri fizetést javasol - havi bruttó értékben - az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, amely pénteken befejezte kétnapos ülését. Ez a javaslat a vezető állami tisztségviselők javadalmazásáról szóló törvénytervezet részeként született meg, s alapul szolgál a miniszterhelyettesi, az államtitkári, az államminiszteri besorolásban, illetve a miniszterinél magasabb közjogi funkcióban dolgozó tisztségviselők javadalmazásának megállapításához.
A bizottság azt támogatja, hogy ezzel azonos javadalmazásban részesüljön a minisztereken kívül az állampolgári jogok szószólója, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese és valamennyi tagja, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész. A miniszteri fizetést 100 százaléknak tekintve 120 százalékos fizetést ajánl az államminisztereknek és az Állami Számvevőszék elnökének. 140 százalékot javasol az Országgyűlés, a Minisztertanács és az Alkotmánybíróság elnökének. Az államtitkári besorolás 80 százalék - ennyit kap majd például az Állami Számvevőszék alelnöke, a Minisztertanács Hivatalának elnöke és maguk az államtitkárok. 70 százalékos javadalmazásban részesülnek a miniszterhelyettesek, továbbá az Országgyűlés főtitkára és Hivatalának vezetője, valamennyi országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a Legfőbb Ügyész helyettese. A törvényjavaslat támogatását hosszas vita előzte meg, amelynek alapkérdése azt volt: még a jelenlegi Parlament és most, decemberben döntsön-e erről, avagy hagyja örökül az új Parlamentnek és kormánynak? Kideríthetetlen volt az is: ki döntött arról, hogy a terv- és költségvetési bizottság legyen ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője. A bizottság tagjai végül elenyésző többséggel határoztak úgy, hogy állást foglalnak a tervezetről. A tiltakozók álláspontja az volt, hogy nem lehet ilyen szakmailag előkészítetlen, megalapozatlan tervezetről felelősen dönteni. Ugyanez az érv hangzott el a társadalmi szervezetek állami támogatásának odaítélésével összefüggésben. A terv- és költségvetési bizottság albizottsága nem is vállalkozott összegszerű elosztásra, csupán az irányelvek meghatározására. Álláspontja az, hogy állami támogatás címén összességében nem lehet nagyobb összeget juttatni a társadalmi szervezeteknek, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy az igényként benyújtott 2,9 milliárd forint helyett csak 1,1 milliárdot osszanak szét. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 16:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|