 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)
|
Ha viszont esély lenne arra, hogy az első negyedévben összeálljon
egy új költségvetés, akkor ez a második változat kezelhető lenne -
mondotta Békesi László. Végezetül azt is bejelentette, hogy a
kormány elkészítette azokat a törvénytervezeteket is, amelyek a
januártól esetleg - ahogyan ő fogalmazott: ne adj isten - megkezdődő
ex-lex időszak költségvetési gazdálkodásához szükségesek.
Surányi György tervhivatali államtitkár a lakásgazdálkodási
rendszer reformjáról szólva egyebek között elmondta, hogy ez a
tervezet az egykori KISZ lakáskoncepcióját, a Szabad Demokraták
Szövetsége és az MDF lakásgazdálkodási elképzeléseit, illetve azok
egyes elemeit, és az államigazgatási javaslatokat figyelembe véve
készült el. A koncepciót ért eddigi vádakra is kitérve hangsúlyozta:
nem vitás, hogy az komoly terheket ró a társadalom egy részére, de a
hátrányos helyzetűeket, illetve a szegény réteget nem érinti.
Például a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem emelkedik a lakásbérleti
költségük. A 70 évnél fiatalabb nyugdíjasoknál a terhek maximálisan
a nyugdíj értékének 10 százalékáig növekedhetnek. Ha viszont ez a
nyugdíj nem éri el a 4.200 forintot, akkor ugyancsak nem kell egy
fillér többletköltséget sem fizetniük. Azoknál a családoknál, ahol
az egy főre jutó jövedelem 4.200 forintnál kevesebb, illetve több az
eltartott mint a kereső, a lakásköltség legfeljebb a családi
jövedelem 5-10 százalékáig emelkedhet. Surányi György kiemelte: a
cél az, hogy a lakástalanok, a rossz körülmények között élők
kilátástalan helyzete valamelyest enyhüljön és ezt a társadalom
egészének gazdaságilag és szociálisan racionálisabb
tehervállalásával oldják meg.
Az előterjesztések után az Országgyűlés állandó bizottságainak
képviselői kaptak lehetőséget arra, hogy ismertessék testületük
állásfoglalását a törvényjavaslatokról. Elsőként a külügyi bizottság
egyik tagja mondta el: a külügyi tárca csak saját költségvetési
tervezetét tárgyalhatta meg, s azt nem tartja elfogadhatónak, mert
ennek alapján a diplomáciai testület jövő év októberétől
működésképtelenné válik. Éppen ezért a köztársaság jövő évi
költségvetését sem tudják támogatni, ha ez nem módosul. Erre Németh
Miklós válaszolt, mondván, hogy a külügyi tárca által igényelt
összeg mintegy 870 millió forint. Kifejtette: ezt az igényt a
kormány a költségvetésből nem tudja kielégíteni, de személyesen és
levélben is javaslatot tett a tárcának arra, hogy milyen forrásokból
pótolhatja a külügy ezt az összeget. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|