|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
Kifejtette: a kormány tisztában van azzal, hogy éles társadalmi szembenállás várható még akkor is, ha a Tisztelt Ház elfogadja a költségvetést. Ha pedig az Országgyűlés nem fogadja el, akkor egy lengyel vagy jugoszláv helyzet kialakulásával, esetleg azok rosszabbik elemeinek kombinációjából létrejövő sajátos magyar úttal kell számolni. Kijelentette, hogy ő maga bizalmi kérdésnek tekinti a költségvetést. Ezt a Parlament elvetheti, ám neki személy szerint nincs energiája arra, hogy akár január 15-ig egy újabbat dolgozzon ki. Kérte, hogy a képviselők ezt ne tekintsék zsarolásnak vagy fenyegetésnek, mindezt ugyanis a szakmai tisztesség okán mondta el. A lakáskoncepcióról szólva a sokféle variáció közül az első változatot ajánlotta elfogadásra azzal, hogy az abban szereplő mértékekről lehet és kell is beszélni. Felhívta a figyelmet arra: a lakáskoncepció elvetéséből származó 10-12 milliárd forint kiesésének pótlására nincs elképzelése a kormánynak. Fodor István egyebek között a Parlament decemberi ülésszakának menetrendjéről szólt. Hangoztatta: ennek az Országgyűlésnek most az a feladata, hogy megalkossa a jövő év indításához szükséges törvényeket. Ezek - elsősorban a költségvetés és a hozzá kapcsolódó javaslatok - megelőzik majd a Parlament feloszlásának megvitatását. Sőt, a költségvetés tárgyalása előtt foglalkozik a plénum a lakásgazdálkodási koncepcióval, hiszen ez utóbbi kulcskérdése a költségvetésnek. Bejelentette azt is: amennyiben a törvényhozás olyan terheket róna januárban és februárban a képviselőkre, amelyekkel már nem tudják összeegyeztetni a munkahelyükön elvégzendő feladataikat, akkor a képviselők egyéni kérésére - az ügyrendben biztosított lehetőséggel élve - a Parlament megoldja, hogy felmentsék őket a munkavégzés alól. Ennek költségeit az Országgyűlés állja. A két közjogi méltóság tájékoztatóját követően sorra kaptak szót a kormány jelen lévő tagjai. Kemenes Ernő a gazdaságpolitikai programhoz fűzött szóbeli kiegészítést, majd Békesi László taglalta: milyen változásokat eredményeztek a költségvetésben az Országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta zajló viták, melyek ennek a költségvetésnek a legkarakterisztikusabb vonásai, milyen kockázati tényezőkkel számol. Mind a kormányfő, mind pedig a pénzügyminiszter szólt az IMF-fel kötendő megállapodásról. Németh Miklós elmondta, hogy hazánk a lengyelországinál jóval kedvezőbb tervezetet dolgozott ki a valutaalappal, kompromisszumok sorozataként. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|