|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (2. rész)
|
Azt javasolják, hogy a lakbéremelés differenciált legyen, a jobb minőségű lakások bére emelkedjék nagyobb mértékben. A lakáshitelekkel kapcsolatos javaslat szerint az öt évnél nem régebbi kölcsönök felvevőinek ne kelljen kamatadót fizetni, míg az 5-10 éves hiteleknél a kamatadó a jelenleg törlesztendő részlet 50 százaléka, a 10 évnél régebbieknél pedig 100 százaléka legyen. Egy másik változaton is dolgoznak a szakemberek. Ennek lényege, hogy kamatadó helyett a hiteltörlesztést gyorsítsák. Ez a jelenlegi törlesztési részletek duplájára emelését, illetve maximálisan havi ezer forinttal történő növelését jelentené. Így a 30-35 éves lejáratú hiteleket a lakástulajdonosok 15-20 esztendő alatt fizethetnék vissza. Mivel ez az első 2-3 esztendőben nem csökkentené jelentősen a költségvetés kiadásait, ezért a bizottság szerint a vállalatoknak is be kellene kapcsolódniuk a terhek vállalásába. Erre a célra a vállalatok béralapjának mintegy 5 százalékát kellene fordítani. Dolgoznak egy harmadik variáción is, amely lényegében a törlesztés gyorsításának és a kamatadó bevezetésének kombinációját jelentené. Ennek lényege, hogy a többlet-törlesztés feléből a következő két esztendő során gyorsítanák a hitellejáratot, a másik fele viszont adóként folyna be a költségvetésbe. A két év elmúltával a teljes összeggel a hitelvisszafizetést gyorsítanák. Az elhangzott javaslatokat Horváth Jenő (Budapest) saját elgondolásaival egészítette ki. Véleménye szerint a kormány lakáskoncepciójában megfogalmazott ,,A,, variáció - kamatadó bevezetése - jelentős módosításokkal elfogadhatóvá tehető. Végül is a bizottság úgy döntött, hogy a kormány által benyújtott változatok közül egyetlen eggyel sem ért egyet, de támogatja Horváth Jenő indítványát. A képviselő azt a minisztérium szakembereivel pontosítsa, s így kerüljön az Országgyűlés elé. Ezt követően a bizottság tagjai úgy határoztak, hogy a kormány jövő évi költségvetésével kapcsolatban mégsem foglalnak állást, mivel azt nem támogatják, ám nem is vetik el. Ugyancsak Kunos Péter terjesztette be a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről szóló törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy a javaslatban a jelenlegi alacsonyabb szintű jogszabályt dolgozták át törvénnyé. A kormány szerint azonban nem szükséges, hogy a jogszabályban az adók és a támogatások pontos mértékét is rögzítsék. A képviselők többsége ezzel az állásponttal nem értett egyet. Úgy érveltek, hogy nem szabad ilyen fontos kérdésben ekkora döntési szabadságot hagyni a kormánynak. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|