|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől eltérően személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát.
Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet arra a korábbi állásfoglalásra, hogy még ezen ülésszakon döntésre kell jutni az előző plénumon meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami Számvevőszék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége ügyében. Mivel a döntés korábbi meghozatalát az Alkotmánybíróságról szóló törvény bizonyos részleteinek értelmezési gondjai akadályozták meg, ezekben az ügyekben időközben a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint az Alkotmánybíróság megválasztását előkészítő jelölőbizottság együttesen elvi állásfoglalást hozott, s ezt most beterjesztették a Parlamentnek. Karvalits Ferenc, az Országgyűlés jegyzője ismertette az állásfoglalást azokról a szakmai feltételekről, amelyek a testület tagjainak megválasztásához szükségesek. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság tagjává nemcsak az választható meg, akinek a munkaköre ellátásához a jogszabály kifejezetten előírja az állam- és jogtudományi végzettséget, hanem az is, aki olyan munkakörben végezte munkáját, amelynek ellátásához ez a végzettség külön jogszabályi előírás nélkül is szükséges. Miután a Parlament az elvi állásfoglalást döntő többséggel elfogadta, Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a testületi tagságra ajánlott személyek névsorát. Eszerint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost javasolta a bizottság jelöltként elfogadni. Jakab Róbertné elmondta, hogy a jelöltségre ajánlottakat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén meghallgatták, s a plenáris ülésen már nincs lehetőség további javaslatokat tenni. Ezután Bánffy György (Budapest, 4. vk.) hozzászólásában figyelmeztetett ------------- arra, hogy a létszámellenőrzés szerint 88 képviselő hiányzik az ülésteremből, s ennek kellemetlen következménye lehet az abszolút többséget igénylő választás során. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem választanák meg az Alkotmánybíróság tagjait, akkor a testület 1990. január 1-jével nem tudná megkezdeni munkáját. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 11:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|