|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bánffy György és az MDF javaslata
|
London, 1989. november 21. (BBC, Késő esti panoráma) - Bánffy György, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője ma beszámolt budapesti tudósítónknak, Szakonyi Péternek az MDF alkotmányos javaslatáról, annak hátteréről és jelentőségéről. Most ezt az interjút közvetítjük. - Két rendkívül fontos kérdése van ma a közéletünknek. Az első a parlament feloszlatása. Ez egész egyszerűen abból a válsághelyzetből következik, amit körülnézve az országban nagyon sok helyen tapasztalhatunk. Az emberek elbizonytalanodnak, a gazdasági élet nem pezseg, mindenki várakozó állásponton van az országon belül. De ugyanez vonatkozik az országon kívüli kapcsolatokra is. Tudomásunk van jónéhány nagyon komoly üzletkötési lehetőségről, amely azért áll és azért nincs még perfektuálva és aláírva, mert gyakorlatilag a külföldi partnerek nem tudják eldönteni azt, hogy ebben az országban ki fog és milyen súllyal kormányozni. Ezért határozott a Magyar Demokrata Fórum elnöksége tegnap késő éjszakáig tartó ülésén, hogy ebből kiutat csak az jelenthet, hogy ha ez a parlament feloszlatja önmagát. Miután még nincs köztársasági elnökünk, aki ezt alkotmányjogilag megtehetné, csak az országgyűlésnek van erre joga. Írja ki a választásokat 1990. március 11-ikére. És ezzel teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a választásokon jelentős győzelmet aratott párt vagy pártokból alakult koalíciós kormány a nemzet bizalmát élvezve mind az országhatáron belül, mind a határokon kívüli kapcsolatokban potenciális fél legyen az ügyek elintézésére, aláírására, elfogadására, elutasítására. Ez tehát az első alapvető vágyunk. (folyt.)
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Bánffy György és az MDF javaslata - 1. folyt.
|
A második, ami ehhez kapcsolódik az az, hogy a köztársasági elnökválasztás január 7-ikére van kitűzve, ezt az előző ülésszakunkon határozta el a parlament nyilvános ülése. Ezt változtassuk meg úgy, hogy ezt kössük össze a parlamenti választásokkal. Felsorolni sem lehet, hogy mennyi energiaveszteség, a fásultság jeleinek megjelentése és több száz millió forint megtakarítható, hogyha nem két hónaponként rángatjuk az ország lakosságát a szavazóurnák elé, hanem két ilyen nagyon fontos dolgot egyszerre lehet elintézni. Amennyiben a jövő vasárnapi népszavazás úgy dönt, hogy a köztársasági elnök választását a következő, már megválasztott parlamentre bízza rá, akkor javaslatomnak ez a része hatályát veszti. Ez egyben arra is rávilágít, hogy nagyon bízunk benne, hogy ez az új javaslata a Demokrata Fórum elnökségének, amelyet én itt most parlamenti javaslatként letettem a Ház asztalára, nem jelent majd újabb konfrontációt a különböző ellenzéki pártok és pártcsoportok között, mert ez a kitétel, amit én felolvastam a parlamentben, hogy amennyiben a népszavazás úgy dönt, hogy satöbbi, ez egyszerűen elismerését jelzi a népszavazás akciójának jogosságára vonatkozóan. - Javaslata úgy vélem egy bizonyos bizonytalanságot mégis tartalmaz. Hiszen, hogyha a parlament kimondja saját feloszlatását, az átmeneti időszakban működnie kell, de komoly törvényeket, az egész ország további sorsát meghatározó törvényeket nem fog majd hozni, illetve megpróbálja majd ezeket az új parlament felelősségi körébe utalni. (folyt.)
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
|
|
- Bánffy György és az MDF javaslata - 2. folyt.
|
- Ez nem egészen így van. Van benne némi részigazság, hiszen éppen ma délelőtt is tanui voltunk, amikor egy bizonyos kérdés, a címer szavazásának kérdésében némi vita után a kormány itt a saját szemünk láttára döntött úgy, hogy ezt majd az új parlament elé fogja beterjeszteni. Tehát ilyen veszély van. Azonban az alkotmány, ha jól emlékszem 28-ik szakaszának 40-ik paragrafusa, 6-ik pontja kimondja, hogy az Országgyűlés, az új megválasztott Országgyűlés első alakuló üléséig jogosult törvényhozó munkára. Nyilvánvaló, hogy sarkalatos, vagy nagyon súlyos, vagy a jövőre igen jelentős hatással bíró törvények tárgyalásakor fel fog merülni az a veszély, hogy ez jobb lenne, ha majd a következő parlament elé kerülne egy-egy ilyen törvény, azonban az ország működtetéséhez, a gazdasági élet mederben tartásához szükséges törvénykezési munkát az új választások kiírása semmilyen mértékben nem befolyásolja. +++
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|