|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Európai Közösségek - NDK (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. november 12. vasárnap (MTI-tud) - Az Európai Közösségek bizottsága szombaton brüsszeli források szerint ,,kötetlen,, eszmecserét folytatott az NDK-beli fejleményekről, s ezen egyöntetűen az a vélemény jutott kifejezésre, hogy közeledésre, a kötelékek erősítésére van szükség a közösség és a jövendőbeli, ,,megreformált,, NDK között - anélkül azonban, hogy ez az NDK közösségi tagságáig elvezetne.
A megbeszélésről, amelyen a bizottság mind a 17 tagja részt vett, Jacques Delors elnök álláspontjának megfelelően semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adtak ki. A belga hírügynökség által publikált értesülések szerint vita folyt arról, hogy növelni kell-e a kelet-európai országok reformjainak támogatására szánt költségvetési keretet. Mint ismeretes, a Miniszteri Tanács - a bizottság javaslatára - 200 millió ECU-t, mintegy 220 millió dollárt irányzott elő az úgynevezett Phare-terv keretében Magyarország és Lengyelország reformjainak támogatására, s az Európai Parlament ezt az összeget 300 millió ECU-re emelte. Jacques Delors, a bizottság, illetve Roland Dumas, a Miniszteri Tanács elnöke a jövő hét második felében Varsóba és Budapestre látogat, hogy a Phare-terv megvalósításáról, a lengyel és magyar igényekről tárgyaljon a két ország vezetőivel, politikai tényezőivel. A bizottság az Európai Közösségek javaslattevő-, illetve végrehajtó szerve, míg a döntéseket a tagállamok külügyminisztereiből álló Miniszteri Tanács, illetve az állam- és kormányfők csúcsértekezletei hozzák. A Miniszteri Tanács csak a bizottság által az asztalára helyezett javaslatok alapján hozhat döntéseket. A júliusi párizsi hetes tőkés csúcsértekezlettől az Európai Közösségek kapta azt a feladatot, hogy hangolja össze a magyar és lengyel reformok támogatására vállalkozó 24 tőkés ország erőfeszítéseit. Az NDK akkor nem számított még reformországnak. Miután az NSZK az NDK-val való forgalmat ,,belnémet kereskedelemnek,, minősíti, az NDK-ra ebben a forgalomban eddig sem vonatkoztak az Európai Közösségek vámhatárai - ezért sokan nevezik a közösség ,,tizenharmadik tagjának,,. Ez az NDK viszonylagos gazdasági sikereinek egyik legfőbb magyarázata. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 12:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|