Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (2. rész) (OS)

Hasonló a helyzet a gyakorlati jogászok választhatóságával. Itt
a legalább húsz éves (folyamatosnak tekinthető) szakmai gyakorlatot
kell olyan munkakörben letölteni, amelynek ellátásához állam- és
jogtudományi végzettség szükséges. Ez a rendelkezés a szakmai
gyakorlat fogalmát szűkítően értelmezi. Csakis ezek a valóban
jogászi munkakörök, csakis az ezeknek megfelelő munkakörben szerzett
nagy szakmai tapasztalat kvalifikálhatnak valakit az alkotmánybírói
méltóságra.

    Ha a jogi végzettség ,,szükségessége,, nem jogszabályi
követelmény lenne, akkor az csupán annyit jelentene, hogy az adott
munkakör ellátáshához a jogi végzettség mintegy előnyös. Eképpen
bármely vállalat-, hivatalvezető, igazgatási szervező,
büntetésvégrehajtási parancsnok, bűnügyi tudósító, vagy
funkcionárius hivatkozhatna arra, hogy a munkájához szüksége van
jogi végzettségére is. Ezzel az alkotmánybírói méltóságra
szóbajöhető személyek köre minden, legalább húsz évvel ezelőtt
végzett jogászra kiterjedne.

    Értelmezésünket alátámasztja a törvény keletkezéstörténete is. A
háromoldalú tárgyalások során az Ellenzéki Kerekasztal javaslata az
volt, hogy bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok közül
válasszák az alkotmánybíróság gyakorló jogász tagjait. Ez
biztosította volna ugyanis a szükséges jogalkalmazói tapasztalatot.
Az MSZMP delegációjának javaslatára állapodtak meg a jelenlegi
szövegben. Ez végsősoron oda vezetett, hogy alkotmánybíró lehet az
olyan gyakorló jogász is, aki szakvizsga híján nem is lehetne bíró,
ügyész, ügyvéd, vagy jogtanácsos. Ez a kiterjesztő jogértelmezés
azonban megengedhetetlen.

    Az Alkotmánybíróságnak felül kell állnia a napi politikai és
pártérdekeken. A pártoknak a jelölőbizottságban kiegyenlítő
funkciója van: a Parlamentben jelenlévő politikai erőknek
megegyezésre kell jutniuk az alkotmánybírák személyét illetően. A
pártfelettiséget fejezi ki az alkotmánynak az a rendelkezése is,
hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados szótöbbséggel
választja meg. Mindezzel az állna összhangban, ha a
jelölőbizottságban a jelölés is hasonló arányban történne. Ha a 11
szavazatból 7 lenne szükséges az érvényes jelöléshez, a pártok
közötti megegyezés legteljesebb mértéke biztosított lenne anélkül,
hogy a legnagyobb kéviselettel rendelkező párt vétójoggal
rendelkezne. Mivel az alkotmánybírákat jelölő ad hoc bizottság maga
határozza meg eljárását, egy ilyen megoldásnak sem lenne semmi
akadálya.

a Független Jogász Fórum választmánya (OS)


1989. november 12., vasárnap 13:00


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD