|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Baker az NDK-ról
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. november 11. péntek (MTI-tud) - Az utazás, a kivándorlás alapvető emberi jogának biztosítása mellett az NDK vezetésének szabad, demokratikus, többpárti választásokat kell rendeznie, ha azt akarja, hogy szavahihetőnek tartsák, jelentette ki pénteki TV-nyilatkozatában James Baker, amerikai külügyminiszter. Az NDK-beli fejleményekre soha nem kerülhetett volna sor a Szovjetunió hallgatólagos egyetértése nélkül, hangoztatta Baker, emlékeztetve arra, hogy Moszkva csütörtökön az elsők között üdvözölte a fejleményeket.
A külügyminiszter egyébként kitért az olyan kérdések elől, mi történne, ha hasonló szabadságjogokat igényelnének a balti népek vagy a grúzok: ezek hipotetikus kérdések, válaszolt Baker. Mihail Gorbacsov úgy dönthetett, hogy Kelet-Európa átalakulását nem lehet megállítani a peresztrojka veszélyeztetése nélkül, ezért a drámai változásokat politikájának céljaira hasznosítja a Nyugatnál, írta a The Washington Post. A lap pénteken idézte Georgij Sahnazarovot, Gorbacsov vezető tanácsadóját kelet-európai kérdésekben, aki hangsúlyozta: bár az amerikaiak nem hittek az olyan szovjet kijelentésekben, hogy a kelet-európai országok és pártok maguk dönthetnek sorsukról, a Szovjetunió megtartja szavát. A lap utalt arra, hogy egyes politikusok Magyarországon, amely a szovjet katonai tervezés szempontjából perifériális ország, már óvatosan megpendítették a semlegesség kérdését, anélkül, hogy nagyobb riadalmat váltottak volna ki Moszkvában - az NDK-ra azonban szigorúbb normák vonatkoznak. ,,A kelet-európai történelmi lehetőségek nagymértékben fokozták a Nyugat érdekeltségét Mihail Gorbacsov politikai sikerében. A szovjet türelem határai még bizonytalanok, sok függ attól, mi történik magában a Szovjetunióban a következő hónapokban,, , írta a lap. ,,Megvallom, hogy eddig nem teszünk többet, mint megfogalmazzuk óhajainkat és szónokolunk,,- idézte az amerikai külpolitika egy vezetőjét a The New York Times. ,,Kelet-Európában, kisebb mértékben a Szovjetunióban, forradalmi helyzettel állunk szemben, s e helyzeteknek saját dinamikájuk van,,., mondotta az illetékes.+++
1989. november 10., péntek 16:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|