|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - A debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség felkéri minden szavazásra jogosult tagját, hogy vegyen részt az 1989. november 26-án kiírt népszavazáson, és erősítse meg az Országgyűlés közelmúltban hozott döntéseit, így: - a munkahelyeken, intézményekben, középiskolákban, egyetemeken ne működjenek pártok, szervezetek; - a Munkásőrség szűnjön meg; - az MSZMP számoljon el a vagyonával; - a köztársaság elnökét a nép közvetelenül válassza meg az országgyűlési választások előtt. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a legfontosabb kérdésben - a köztársasági elnök megválasztását illetően - megtegyük észrevételeinket. A DISZ nem tartja elfogadhatónak és elegendőnek a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogkörét annak ellenére, hogy ez a politikai egyeztető tárgyalások eredménye. Ez egy szűk politikai elit kompromisszuma, amely egy báb, a pártok erős befolyása alatt lévő köztársasági elnököt konstruált. Jelenleg az ország felnőtt lakosságának 1 százaléka - körülbelül 80 000 fő - tekinti magát valamelyik politikai párt tagjának. Az állampolgárok jelentős része nem képes különbséget tenni pártok programjai között, ennek ellenére a választójogi törvény a megválasztásra kerülő képviselők több mint 50 százalékát listán (megyei és országos) rendeli el megválasztani. Valószínű, hogy a demokratikusabb választások élményéhez nem szokott állampolgárok döntő többsége a pillanatnyi rokonszenv alapján fog dönteni, így a végleges arányok meghatározásában sok esetben a szerencseelem lesz a döntő. Ebben a helyzetben szükség van egy önálló hatalmi ágra, és ez a köztársasági elnök intézménye. Ez csak akkor lehet független, ha a nép közvetlenül választja, hiszen ha az új Országgyűlés választja, akkor funkcióját az ország lakosságának egy szűk rétege által alkotott pártok alkalmi koalíciójának, vagy - bár ezt most nem valószínű - egy, a parlamentben abszolút többséget szerzett pártnak köszönheti. Ezért hiába van joga: - a törvényeket egyet nem értése esetén újratárgyalásra visszaküldeni az Országgyűlésnek, hiszen ezt legtöbbször az őt támogató koalíció döntése ellen kellene megtennie; - a működésképtelen Országgyűlést jogköre szerint feloszlatni, ha ezzel - mivel a parlament által gyakorolja hatáskörét - saját legitimációs alapját szüntetné meg; (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|