|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai állóvíz - a brassói évfordulón
|
--------------------------------------- München, 1989. november 10. (SZER, Forgószínpad) - Románia hivatalosan még napokkal ezelőtt is az NDK legmegbízhatóbb és vaskalaposságában rendíthetetlen szövetségese volt. Ceausescu és Honecker minden alkalmat megragadtak, hogy biztosítsák egymást szolidaritásukról, és hangot adtak aggodalmuknak bizonyos szocialistaellenes folyamatok láttán. Annak idején a halálos csönd honolt a brandenburgi kapu táján, amikor Brassóban a felbőszült tömeg kirámolta a párt székházát. Most hiába sűvít Kelet-Európában a reform szele, a romániai állóvíz még fodrozódni sem látszik: - A két esztendővel ezelőtti munkástüntetés helyszínén Brassóban csönd honol, de nem a nyugalomé, hanem a kétségbeesett rettegésé. Az utcákon, melyeken a traktorgyár munkásai tízezres tömegben vonultak fel a vasárnapi munka, az elsikkasztott fizetés, az élelmiszerhiány és az elnyomás ellen tiltakozva, most megfélemlített, komor tekintetű emberek járnak, lehetőleg a fal mellett, mindenkiben spiclit gyanítva. Aki megszólal, abból is a gyanú és keserűség beszél: - Romániában senki sem beszél szívesen "Őróla" vagy a politikáról. Túl veszélyes. Sohasem lehet tudni, hogyan, ki hallgatózik. - A nélkülözés elviselhetetlen, és mindenki tudja mi az oka: a silányul működő gazdaság, holott Románia adottságai szerint gazdag is lehetne. De jobb, ha nem beszélünk politikáról. - Hogy miért jobb, arra a hajdani a tüntetés vezetőinek sorsa ad magyarázatot: az úgynevezett rend helyreállítása után nyomtalanul eltűntek. +++
1989. november 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|