|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Rau és Krenz tárgyalása (1.rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. november 9. csütörtök (MTI-tud) - Az NDK-ban megkezdődött belpolitikai fordulat célja egy ,,német peresztrojka,, megvalósítása. Az NDK szeme előtt ugyanazok a célok lebegnek, mint a Szovjetunióé előtt, ám elérésüket sajátos, nemzeti úton képzeli el a vezetés - jelentette ki csütörtökön Egon Krenz egy nyugatnémet szociáldemokrata politikus előtt.
Az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára egyórás megbeszélést folytatott Johannes Rauval, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnökével, aki a szűkebb hazáját bemutató kulturális napok alkalmából tartózkodik Berlinben. Az újságírókat sajtóértekezleten tájékoztató Rau az eszmecsere után elmondta: a szerdai beszédében jelzett ,,szabad és titkos,, választásokat Krenz az 1991-ben esedékes parlamenti választásra értette, azaz a főtitkár egyelőre nem gondol előrehozott választásra, jóllehet a társadalom részéről erősödnek az ilyen követelések. A nyugatnémet politikus rámutatott: az NSZEP által vázolt módosítások még távolról sem felelnek meg a pluralizmusról vallott nyugat-európai felfogásnak. Nem elegendő a blokkpártokat a jövőben koalíciós pártoknak nevezni, hanem szükség van egyesülési szabadságra és jogra, amely lehetővé teszi valódi pluralizmus létrejöttét a pártok és a szakszervezetek terén. A két ország gazdasági együttműködése kapcsán Krenz - Rau szavai szerint - leszögezte: kooperáció csak a két szuverén állam teljes egyenjogúságának alapján lehetséges. Az SPD elnökhelyettese erre az önrendelkezés jogát vetette föl, majd újságírói kérdésre kifejtette: jónak találja, hogy az NDK-beli reformcsoportokban nem az újraegyesítés, hanem az ország demokratizálása szerepel a napirenden. Szerinte ezt a napirendet nem szabad kívülről súgott tanácsokkal felborítani. (folyt.)
1989. november 9., csütörtök 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|