|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Londont aggasztja a ,német kérdés, homloktérbe kerülése (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. november 9. csütörtök (MTI-TUD) - Brit kormánykörökben növekvő nyugtalansággal figyelik a ,,nyaktörő sebességgel,, kibontakozó kelet-németországi fejleményeket. Ezek - alig titkolt félelmeik szerint - nemcsak a varsói szövetségi rendszert destabilizálják, hanem alapjaiban kérdőjelezik meg a NATO létjogosultságát és vele együtt a szigetország külpolitikai alapállását is. Aggodalmaiknak új tápot adott Helmut Kohl kancellár szerdai beszéde, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúllyal szólt a ,német újraegyesítés, napirendre kerüléséről.
Londoni megfigyelők felhívják a figyelmet Margaret Thatcher brit kormányfő ,,sokatmondó hallgatására,, , miközben legfontosabb szövetségesei, Bush amerikai elnök, Mitterrand francia államfő és a legközvetlenebbül érintett nyugatnémet kancellár késznek mondja magát - a The Guardian kifejezésével - ,,a német újraegyesítés csalánjának,, megragadására. A ,,beszédes hallgatás,, jelének tekintik azt is, hogy a brit külügyminisztérium nyilatkozata nem tett említést Kohl kancellárnak a Németország kettéosztottságába való belenyugvás indokolhatatlanságáról mondott szavaira, ugyanakkor a legteljesebb egyetértéséről biztosította a bonni kormányfőnek azt a felhívását, hogy a keletnémetek ne hagyják el az NDK-át, hanem változtassák olyan hellyé, ahol maradni óhajtanak. Mértékadó elemzők szerint a viharos gyorsaságú kelet-európai változások felhevítették az Európai Közösségben is a London és Párizs-Bonn közti ,,törésvonal,, mentén feszülő ellentéteket. Ezek kiéleződése - amint a két hete kirobbant brit kormányválság jelezte - szakadással fenyeget a konzervatív kormánypártban is. Miközben a kelet-európai fejlemények hatására Párizs az integrációs folyamat felpörgetesét sürgeti - nem utolsó sorban az NSZK még szilárdabb nyugati ,,lehorgonyzása,, céljából, London az eddiginél is kevesebb hajlandóságot érez gazdasági szuverenitasának feloldására egy most körvonalazódó ,,negyedik Reich,, túlsúlya alá kerülő közösségben. (folyt.)
1989. november 9., csütörtök 17:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|