|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kohl Varsóban (2. rész)
|
A kancellár látogatását hosszas tárgyalások és egyezkedések előzték meg. A két kormányfő személyes megbízottai 9 tárgyalási fordulón egyeztették a programot és az elfogadásra kerülő közös nyilatkozatot, konkretizálták a Lengyelországnak szánt gazdasági segítséget, az aláírásra kerülő megállapodásokat. A néha drámai vitáktól sem mentes előkészület időszakában több alkalommal is úgy tűnt, mégsem kerül sor a kancellár látogatására idén. Némileg javított a látogatás légkörén a Bundestag legutóbbi határozata arról, hogy az NSZK megerősíti: elismeri Lengyelország nyugati határait. Az is így hatott, hogy az új lengyel vezetés számos képviselője, így a külügyminiszter is a németek belső ügyének nevezte az újraegyesítés kérdését, amennyiben az nem sérti Európa népeinek biztonságát. E kérdés jelentőségét maga a kancellár is aláhúzta a lengyel televíziónak adott interjújában, amelyben emlékeztette a lengyeleket: Franciaország, Mitterrand elnök is elismeri a németek jogát az önrendelkezésre. Bonyolítja azonban az NSZK-lengyel tárgyalásokat az NDK-ban kialakult bizonytalan helyzet, az ottani gyors változások, amelyek egyaránt váratlanul érték Varsót és Bonnt. Egy érdekes csütörtöki hír: az NDK wroclawi konzulátusa előtt mintegy 600, főleg fiatal lengyel állampolgár gyűlt össze, hogy az NDK-ba való tartós áttelepülés feltételeiről tájékozódjon. Néhányan már az áttelepüléshez szükséges kérdőíveket is kitöltötték. A tömeges NDK-kivándorlás nyomán a fiatal lengyelek jó munkalehetőséget és főleg lakáshoz jutást remélnek az áttelepüléstől. A kérdésben egyelőre úgy az NDK, mint a lengyel hivatalos szervek a teljes tanácstalanságról tesznek tanubizonyságot. +++
1989. november 9., csütörtök 17:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|