|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Berlini lapok a változásokról (1.rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. november 9. csütörtök (MTI-tud.) - Az NDK központi lapjai felszabadult, nyílt hangon kommentálják a kormány és a politikai bizottság lemondását s egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy az ügyvezetőként működő Stoph-kabinetnek is vannak még kötelességei a nemzettel szemben.
A Keresztény-Demokrata Unió (CDU) lapja, a Neue Zeit a politikai válság mélységére utaló jelként értelmezi az átfogó lemondási hullámot. Szerinte azonban mindez nem elegendő, hiszen a kivándorlás és a tüntetések változatlan erővel folynak tovább. ,,Egyszerre minden lehetségesnek tűnik - és semmi sem elegendő. Minden túl későn történik, ma már a minden sem elég, a bizalmatlanság túlságosan mély.,, A kiábrándultságot aligha tudja legyőzni a kormány lemondása, elvégre mindenki tudja, hogy lényegében csupán a vezető párt apparátusának végrehajtó szerve volt - fejtegeti tovább a Neue Zeit. - Éppen ezért egy ,,korlátolt felelősségű kormány,, lemondása csupán egyik fele a dolognak, a másik, sokkal nehezebb felét egy új kormány megalakítása jelenti. Olyan kormányé, amely valóban szabad és egyenlő esélyeken alapuló választások eredményére támaszkodhat. Ez viszont maga után vonja azt, hogy a jelenleg legnagyobb párt is demokratikus szavazásra bocsássa ,,vezető szerepét,,. Úgy tűnik, ez ma a kritikus pont az NDK-ban - írja a Keresztény-Demokrata Unió lapja. A nép többségének akarata kényszerítette lemondásra a kormányt - állapítja meg a Német Liberális-Demokrata Párt (LDPD) központi orgánuma, a Der Morgen csütörtöki vezércikkében. Az okot a lap abban látja, hogy ,,egy hamis politika súlyos politikai és gazdasági válságba döntötte az országot - mert vezetésről itt aligha lehet beszélni,,. Az immár visszafordíthatatlan váltás a politikai megújhodás felé - folytatódik a vezércikk - esélyt ad arra, hogy ,,az állam ügyei többé ne legyenek egy különleges, előjogokkal rendelkező kaszt vagy osztály dolga, hanem valamennyiünk, a nép feladataivá váljanak. A jelenlegi forradalmi és valóban szocialista mozgalom fog és kell, hogy kivezessen bennünket a válságból, amennyiben a realitásérzék alkotóerővel, józansággal és felelősségtudattal párosul,, - hangoztatja a Der Morgen. (folyt.)
1989. november 9., csütörtök 12:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|