|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A német újraegyesítés kérdése
|
----------------------------- London, 1989. november 8. (BBC, Panoráma) - A nyugatnémet kancellár hatalmas gazdasági segítséget ajánlott fel az NDK-nak, amennyiben a kommunisták lemondanak hatalmi monopoliumukról, legalizálják a független pártokat és ígéretet tesznek a szabad választásokra. Kohl kancellár az NSZK helyzetéről szóló beszédében kitért azonban a német újraegyesítés kérdésére is. Most Milada Heig elemzését ismertetjük arról, hogyan befolyásolják a keletnémet fejlemények Bonn elképzeléseit a német-kérdést illetően: - A német újraegyesítés ügye már évek óta a hivatalos nyugatnémet politikai napirenden szerepel, noha eddig inkább távoli reménynek tűnt, semmint aktív politikai lehetőségnek. A kelet-németországi fejlemények következtében azonban most ez a helyzet hirtelen megváltozott. A keletnémet lakosság nem hisz az új pártvezetőnek Egon Krenznek, ezt bizonyítja a folytatódó exodus, és az otthon maradottak tüntetése. Sokan úgy vélik, hogy csak idő kérdése a keletnémet rezsim összeomlása. Emiatt azután előtérbe került a német újraegyesítés kérdése. A nyugatnémet politikusok, köztük Kohl kancellár is, az újraegyesítés kérdését óvatosan az NDK demokratizálódásának kontextusában tárgyalják. Először független pártokat kellene fölállítani, és szabad választásokat kell tartani, amiből azután egyenesen következik az önrendelkezés - függetlenül attól, vajon igazuk van-e vagy sem azoknak akik így érvelnek, ők egyértelműnek tartják e folyamat kimenetelét. Nyugat-Németország nyugati szövetségeseinek és partnereinek most váratlanul el kell dönteniök, vajon valójában kedvező dolog lenne-e a német újraegyesítés, amit elméletben ők mindig is támogattak. (folyt .)
1989. november 8., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|