|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Ami a Független Jogász Fórumot illeti, már tavaly november 27-én a választójoggal kapcsolatban megtartott tanácskozásunkon és azt követően több ízben érveltünk a mielőbbi választások szükségessége mellett. Sajnálatos, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése nem tudott felülemelkedni kisszerű hatalmi szempontokon, és ragaszkodott ahhoz, hogy még a szabad parlamenti választások előtt elnököt válasszon az ország. Sőt, a valamikori politikai érdek érvényesítésére törekedve, többszörösen megszegte az általa hozott törvényt. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 10. szakasz (1) bek. értelmében az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 000 állampolgár kezdeményezi. (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: ,,A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza: a/ a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátott kérdést (kérdéseket), valamint b/ a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.,, Az Országgyűlésnek az az eljárása, hogy megváltoztatta a több mint 100 000 aláírással előterjesztett állampolgári kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket, sérti a törvény 10. szakasz (2) bek. a/ pontjában foglalt kötelezettséget. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben nem az állampolgári kezdeményezést elindító politikai szervezetek által megfogalmazott kérdésekről van szó, hanem a több mint 100 000 aláírással hitelesített kérdésekről, amelyeket a törvény egyértelmű rendelkezése értelmében megváltoztatni az Országgyűlés sem jogusult. Azzal, hogy a 10. szakasz (2) bekezdése meghatározza, hogy mit tartalmazhat az országgyűlési határozat, kizárja, hogy mást is tartalmazzon. Ezért nem jogosult az Országgyűlés az egyértelműen megválaszolható kérdésekhez a választási íven magyarázatokat fűzni. A mindezeknek ellenére a kérdésekhez fűzött magyarázatok, különösen a pártvagyon kérdésében, de ugyanígy a köztársaságielnök-választásra vonatkozóan is, félrevezetőek. Noha nem törvénysértés, ám súlyos politikai hiba volt az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a címer kérdésében a kormány által kezdeményezett népszavazást nem az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazással egyidőben, hanem a tervezett köztársaságielnök-választással azonos időpontban tűzte ki. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|