|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Suzukik az Ikarusból? - Utolsó tárgyalások a szerződéskötés előtt
|
1989. november 7., kedd - Személygépkocsi összeszerelő üzem létesítéséről Magyarországon tárgyal keddtől a japán Suzuki autógyár elnöke. Több tucat, az együttműködésben szóbajöhető iparvállalatot felkeres, és találkozik magas rangú kormányzati vezetőkkel is. Ezt követően dönt arról, hogy a több lehetséges külföldi partner közül a Suzuki a magyar felet választja-e a kooperációhoz. Ily módon véglegesen lezárulnak a négy éve folyó tárgyalások.
Az Ikarusnál - amely az összeszerelésben leginkább érdekelt - elmondották: a magyarországi gyártás a Suzuki Swift 1, illetve 1,3-as változatára vonatkozik; évi 50 ezret szerelnének össze belőlük, amelyből 30 ezer a magyar piacra kerülne, 20 ezret pedig Nyugat-Európában értékesítenének. A tervek szerint a sorozatgyártás 1992-ben megkezdődik. Az e célra létrehozandó többségi magyar részesedésű vegyesvállalat az esztergomi Labor MIM telephelyén alakítja majd ki a gyártócsarnokot 9,5 milliárd forintos beruházással, a technológiákat a japánok adják. Maga a vegyesvállalat 4,5 milliárd forintos alaptőkével jönne létre. A tőkének több mint felét egy hazai bankokból és iparvállalatokból álló részvénytársaság adná össze, a többit a japán partner és a Világbank fejlesztési központja, az IFC biztosítaná. Az elképzelések szerint kezdetben a kocsik értékének 20 százalékát kitevő munkát (lemezek sajtolása, hegesztés, festés, összeszerelés) végeznének Esztergomban, később az alkatrészek felét (műanyagelemek, kábelek, ülések, gumik, indítómotorok stb.) is itthon gyártanák, 30-40 vállalat bevonásával. Ily módon tehát, hosszabb távon csak a motor és a sebességváltó érkezne Japánból a Magyarországon előállított kocsikhoz. Az együttműködés továbbfejlesztése során, egy második lépcsőben a gyártott darabszámot akár évi 100 ezerre növelhetnék. Az Ikarusban elmondták még: az összeszerelési tervet a kormány is támogatja. Mivel a szocialista országokból hosszabb távon sem valószínű, hogy a jelenleginél (évi 100-120 ezer) több kocsit tudunk beszerezni, s a kocsira várakozók száma egyre nagyobb, célszerű a hazai gyártás mielőbbi megszervezése. Időszerű érv a vállalkozás mellett, hogy a lakosság egy része pénzét feketén vett valutába fekteti, amiből külföldön vásárol kocsit. Az összeszereléssel együtt járó háttéripari korszerűsödés, a modern technológiákhoz való hozzájutás még 50 ezer jármű előállítása során is gazdaságos vállalkozás lehet - mondták az Ikarusnál. (MTI)
1989. november 7., kedd 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|