|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megalakult az útalapot ellenőrző bizottság (1. rész)
|
1989. november 6., hétfő - Az érintett társadalmi, szakmai és tudományos szervezetek képviselőiből hétfőn megalakult az útalapot ellenőrző társadalmi bizottság. Az alakuló ülésen - amelyet az M0-ás autópálya-építés csepeli főmérnökségén rendeztek - Kálnoki Kis Sándor közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a 16 tagú bizottságot az útalap forrásául szolgáló pénzalapokról, továbbá ismertette a tárca elképzeléseit az alap bővítésének lehetőségeiről. A miniszterhelyettes elöljáróban kifejtette: ma még az útalapot nem lehet valóságos alapnak tekinteni, hiszen ennek egy tetemes része folyamatos ,,kötélhúzás,, révén, azaz költségvetési alkudozások során alakul ki.
Mint ismeretes, az útalap több forrásból tevődik össze: költségvetési támogatásból, amelynek idei összege 5,2 milliárd forint, az eladott benzin árából visszatérített literenkénti 2 forintokból, ez az idén várhatóan 2,1 milliárd forint lesz, továbbá a túlsúlyos járművek után fizetendő úthasználati díjból (150 millió forint); összesen tehát 7,45 milliárd forint az idei útalap. A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy legalább évi 11 milliárd forintra lenne szükség az úthálózat további romlásának megakadályozására, s közölte: a becslések szerint 100 milliárd forintot igényelne a magyar úthálózat fejlesztési, fenntartási elmaradásainak pótlása, a mai forgalomnak megfelelő állapot kialakítása. Tűrhetetlennek tartotta a bizottság, hogy amíg a költségvetés évente mintegy 50 milliárd forintnyi tiszta jövedelmhez jut a közúti közlekedés révén, addig csupán morzsákat juttat vissza az utak állapotának javítására, az úthálózat fejlesztésére. Tiltakoztak az ellen is, hogy a költségvetés ,,támogatásnak,, titulálja azt az összeget, amit az útalapba betesz. A bizottság tagjai egyetértettek a tárcának azzal a javaslatával, hogy az útalap ne legyen tervalku kérdése, hanem teljes mértékben automatikusan képződjön az eladott motorbenzin árának meghatározott részéből. A javaslat szerint az lenne az indokolt és a méltányos, ha - legalább 1991-től - az útalap forrása a benzineladásból származó bevételnek mintegy az egynegyede lenne. Így például 1991-ben - 60 milliárd forintnyi benzinár-bevétellel számolva - az útalap körülbelül 15 milliárd forintot tenne ki. (folyt.köv.)
1989. november 6., hétfő 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|