|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZDP 36. kongresszusa - harmadik nap (3. rész)
|
A küldöttek a kongresszus végéhez közeledve a kora délutáni órákban a párt és a szakszervezetek kapcsolatát vitatták meg. Tóth Alpár történeti áttekintésében hangoztatta: az 1948-as erőszakos pártegyesítés után a szakszervezetek képviselték a szociáldemokrata párt utódvéd állásait, amely a dolgozók politikai érdekvédelmében is megnyilvánult. Leszögezte: az MSZDP a jövőben is a szoros szövetségre, az együttműködésre kívánja alapozni a szakszervezetekkel való kapcsolatát, mert enélkül nincs és nem is lehet erős a párt. Hozzátette azt is, hogy az MSZDP csak akkor lesz igazán baloldali párt, ha a szakszervezetbe tömörült tagság a szociáldemokratákat is érdekképviseleti szervként ismeri el. Az e témakörhöz hozzászóló küldöttek egyebek között annak a véleményüknek adtak hangot: sorskérdés, miként alakul a kapcsolat a jövőben a munkássággal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZDP elsődlegesen a munkások pártja legyen. A munkás értelmezést szélesítve, volt aki azt szorgalmazta, hogy a szociáldemokraták ne csupán a munkásságban, hanem a népben gondolkozzanak. Fontosnak ítélték azt is, hogy a szakszervezetek ismerjék meg a párt programját, s a velük való kapcsolattartásra az MSZDP jelöljön ki bizottságot. A vitában szót kérők közül az egyik küldött azt javasolta, hogy a résztvevők támogassák a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom helyi szervezeteinek létrejöttét. Másikuk szégyenletesnek tartotta, hogy Révész Andrásnak, a párt elnökének neve jószerivel el sem hangzott a kongresszuson, s erre senki sem adott elfogadható magyarázatot. Szerinte, aki nem ismeri el Révész András kiemelkedő tevékenységét, az nem lehet igazi szociáldemokrata. A délutáni vitában szót kért az emigrációban lévő Észt Szocialista Párt képviselője, aki kifejezte reményét, hogy hamarosan legálisan is vendégül láthatják a magyarországi szociáldemokratákat hazájában. A küldöttek több nyilatkozatot is elfogadtak. Állást foglaltak amellett, hogy a párt emelje fel szavát Nicolae Ceausescu politikája ellen. Leszögezték azt is, hogy a magyarországi szociáldemokrácia megdöbbenéssel kíséri figyelemmel a Csehszlovákiában zajló eseményeket. A párt erkölcsi kötelessége, hogy erejéhez mérten segítse az emberi szabadságjogokért, a demokráciáért küzdő csehszlovákiai erőket. Elvárja, hogy a csehszlovák kormány tartsa be az általa is aláírt nemzetközi emberi jogi szerződéseket, tartsa tiszteletben az ország alkotmányát. (folyt. köv.)
1989. november 5., vasárnap 17:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|