|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az 1956-os emlékműpályázat eredménye (1. rész)
|
1989. november 3., péntek - Az 1956-os emlékműpályázatot - amelyet a Történelmi Igazságtétel Bizottsága hirdetett meg ez év májusában - feltételesen Jovánovics György nyerte meg. A bíráló bizottság felkérte az alkotót, hogy módosításokkal készítse el az emlékmű makettjét - tájékoztatta a sajtó képviselőit Ungváry Rudolf, a TIB-pályázat titkára pénteken a Budapest Kiállítóteremben, ahol a pályaműveket bemutatták. Elmondta: Jovánovics György pályamunkája nem szokványos emlékmű, vagy a hősiességet jelképező obeliszk-terv, hanem rituális út. Kezdete a parcella központi helyén, 1956 milliméter mélyen a földbe süllyesztett fekete gránit oszlop. Innen vezet az út ahhoz az építményhez, amelynek alsó szintje megmunkálatlan kövekből áll, szűk folyosó. Ezen áthaladva jut el a látogató újra a szabadba, a rusztikus kőtömbhöz, amelyen ajtó körvonalai - a halál kapujának jelképe - láthatók. Útközben a mártírok neve olvasható a földre fektetett kövekre vésve. A faragatlan kőépítményt felül fehér kőlemez zárja le. E választóvonal fölött ,,egy másik világ,, kezdődik: az utókor emlékezete. Ennek fő motivuma a lepellel letakart szarkofág és mögötte az oszlop. Mindkettő fehér, a tisztaság és a kegyelet kifejezése.
A két másik legsikeresebb mű Deim Pál és Pirk Ambrus, valamint Lugossy Mária, Hámori Béla és Szász Péter munkája, befejezettségével és kiérleltségével vonta magára a figyelmet. A zsűri méltányosnak tartja, hogy a két pályamunka újabb elbírálására visszatérjen. A legkiválóbb emlékművet az 1956-os vértanúk nyugvóhelyén, a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában állítják majd fel, a tervek szerint 1990. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulóján, ha addig közadakozásból és más anyagi forrásokból összegyűlik az emlékmű kivitelezéséhez szükséges pénz. A bírálóbizottság ajánlotta: máshol állítsák fel egyebek között Berhidi Mária csonka, dőlt kőoszlopát, valamint Széll András utcakövekre állított, megtört Kossuth címerét, amelyből sírjelként emelkedik ki a kettős kereszt. Ugyancsak felállításra javasolták Szervátiusz Tibor fekete kőtömbökkel és kőkeresztekkel kombinált, bronzból készült anyaszobrát, Lewis Bangham fémlemezekből alakított, áttört ,,panaszfalát,,. (folyt.köv.)
1989. november 3., péntek 15:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|