|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés a hatalomnak engedelmeskedik
|
-------------------------------------------- München, 1989. november 1. (SZER, Magyar híradó) - A parlament rohamtempóban dolgozik. Egymás után születnek az újabbnál újabb törvények. Alig néhány nappal ezelőtt módosították az alkotmányt, van már párttörvény és új választójogi törvény is. Az Alkotmánybíróság után felállították az Állami Számvevőszéket és döntöttek a népszavazásról is. A sietség érthető, mert sok a pótolni való, különösen a választások közeledése hat jótékonyan a képviselők munkakedvére. Másrészt azonban a sietségben meggondolatlan rendelkezéseket is elfogadtak, és mint Kasza László budapesti elemzéséből kiderül, ez a parlament még mindig a hatalomnak engedelmeskedik. - Hogy mindjárt előrebocsássam, meggyőződésem, hogy a parlament 40 éve nem hozott annyi fontos, jó törvényt, mint ez a mostani - sarkalatos törvényeket, amelyek alkalmasak a diktatúrából a parlamenti demokráciába való átmenetel biztosítására. Köszönettel nem tartozunk neki, ez volt a feladata, de ismerjük el: elvégezte. Jobban is lehetett volna? Bizonyára - de ez egyrészt nézőpont kérdése, másrészt pedig mindig gyanús az, ha a vita után az egyik fél teljesen elégedett a döntéssel. Tehát akkor egy jó parlament ez? - merül fel a kérdés, és a bevezető után talán úgy gondolhatná valaki, nehéz határozott nemmel válaszolni, pedig én kifejezett nemet mondok, és úgy érzem nem is igazán nehéz megindokolni. Aki a helyszínen megélte - mint én is - az utóbbi ülésszakot, tudja ez a parlament beszélt, vitatkozott, interpellált és aztán mindent megszavazott, amire az elnök azt mondta, hogy a miniszter és az illetékes bizottság támogatja. Egyetlen lényegi kérdés nem kapott többséget, ha a tárca vezetője és parlamenti bizottsága ellene volt. Nem, ez a parlament egy pontosan olyan szolgai parlament, mint 40 éve valamennyi előde, amit a hatalom elé tesz, azt megszavazza és nem követ el hibát, soha nem mond igent arra, amit a hatalom ellenez. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|