Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Parlament - második nap (1. rész)

1989. október 31., kedd - Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt - reggel 9 órakor - a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Így az ülésszak soros elnöke, Horváth Lajos - a korábban már bevált gyakorlat szerint és az idővel való takarékosságot szem előtt tartva - rendelte el az interpellációk tárgyalását a bizottságok munkájának befejeztéig, illetve jelentéseik elkészültéig.

Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról
határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület
újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Így a
szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Tollár József (Zala m., 6.
vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése
ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A
miniszter - a házszabály adta lehetősséggel élve - írásban válaszolt
a képviselőnek. Az abban foglaltak szerint a kialakult
díjaránytalanságok a lakossági ivóvíz- és csatornadíjak rendezésével
megszüntethetők. A minisztérium támogatja, hogy a jelenlegi hatféle
lakossági díjkategória megszünjék, és helyettük - az egyes
vállalatok működési területén belül - egységes lakossági díjat
alkalmazzanak. Ezek kialakításán dolgoznak, s az új szabályozást
1990. január 1-jével tervezik bevezetni.

    A miniszter írásos válaszát mind az interpelláló képviselő, mind
az Országgyűlés elfogadta.

    A június 27-ei ülésszakon Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) a
mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői
árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem
akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a
képviselő, illetve a Parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a
kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi
bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési
bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az
Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes
egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított
meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem
tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 10:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (2. rész)

A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is
elfogadta.

    A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László
(Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz
annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől
oldják fel a keresetszabályozást. A kormány megbízásából az
interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a Parlament nem fogadta
el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak
a véleménye szerint - ahogyan ez az újabb válaszban olvasható -
annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi
ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a
mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a
vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik
lehetségessé.

    Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a
megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás
megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A választ az
Országgyűlés elutasította.

    Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József
(Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben
kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti
laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz
született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által
felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek
kialakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló
honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem
parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel.

    Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó
Jánosnénak és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság
jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően
határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza
meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló,
Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a pont
tárgyalásakor nem volt a teremben. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 11:13


Vissza »


Parlament - második nap (3. rész)

Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény
--------------
módosítása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. A
Családvédő Bizottság egyik tagjaként arra kérte a Parlamentet, hogy
újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis
annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként
említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan
csökkent az örökbefogadott gyermekek száma.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában elismerte, hogy a
családjogi törvény valóban rosszul sikerült, s több szemponból is
módosításra szorul. Mint mondotta: a kormányzat már tett lépéseket a
legégetőbb problémák megoldására, igyekeznek megkönnyíteni az
örökbefogadási procedúrát. A kormány hamarosan beterjeszti a
módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén
megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és
az Országgyűlés is elfogadta.

    Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz
    -------------
intézett interpellációt a hatvani internáltak rehabilitációjának
ügyében. Egy kiprovokált tüntetésben való részvétel miatt 1950-ben
letartóztattak 44 hatvani vasutast. A férfiakat a recski táborba
küldték kényszermunkára, az asszonyokat és a gyerekeket pedig
Hortobágyra telepítették ki. Az elmúlt csaknem négy évtized nem volt
elegendő, hogy ügyüket megfelelő módon rendezzék, ezért kérte a
képviselőnő, hogy részükre az erkölcsi, politikai rehabilitáció
mellett anyagi jóvátételt is nyújtsanak.

    A kormány nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt
az interpellációra. Emlékeztette a képviselőnőt, hogy az utóbbi
időben már több olyan jogszabály is megjelent, amely éppen a
felvetett gond megoldását segíti elő. A jelenlegi kormány
kötelezettséget vállalt az igazságtalan ítéletek semmissé tételére,
s az ezzel kapcsolatos rehabilitációra, az anyagi jóvátételre. Ám ez
nem történhet egyik napról a másikra, figyelembe kell venni az
ország teherbíró képességét is. A képviselőnő elfogadta a miniszter
válaszát, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 11:14


Vissza »


Parlament - második nap (4. rész)

Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez
---------------
interpellált a fizető-vendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve
pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Elmondotta, hogy az
üdülőkörzetekben, a Balaton környékén az állandó lakosságra
méretezett költségvetésből nem tudják a vendéglátáshoz szükséges
infrastruktúrát kialakítani. Véleménye szerint a Balatonnál
termelődő jövedelmek jóval nagyobb részét kellene a térség
fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem
teszi lehetővé. Elégedetlen a gyógy- és üdülőhelyi díjak mostani
helyzetével, s azzal, hogy a fizető-vendéglátásból származó
jövedelmeknek csak nagyon kis hányada marad a helyi tanácsoknál.
Szerinte a személyi jövedelemadó-rendszert is módosítani kellene,
mivel a Balaton környéki kereskedelmi és vendéglátó egységek kezelői
többnyire lakóhelyükön adóznak, s így az általuk befizetett pénzből
is csak kevés jut az üdülőhelyi infrastruktúra fejlesztésére.

    Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több
területen tervez változtatást. Így ennek eredményeként az idén a
gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják
juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint
gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az
ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd
forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt
a Parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a
helyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás, a telekadó, a
településfejlesztési hozzájárulás mértékéről és felhasználásáról.
Azt azonban nem tudta megígérni a pénzügyminiszter, hogy a személyi
jövedelemadó-rendszert a képviselő kívánságának megfelelően
módosítják; a jövedelmeknek a képviselő által javasolt megbontása
technikailag keresztülvihetetlen.

    A képviselő és az Országgyűlés a pénzügyminiszter válaszát
elfogadta. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 11:23


Vissza »


Parlament - második nap (5. rész)

Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi ülésszakon
Békesi László pénzügyminiszterhez interpellált annak érdekében, hogy
a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. Az
interpellációra adott pénzügyminiszteri választ akkor sem a
képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a Parlament
elnöke további vizsgálat céljából kiadta a terv- és költségvetési
bizottságnak, amely részletes vita után a következő döntést hozta:
,,1990-ben a jelenlegi adónemek fenntartása indokolt, mert ha a mai
adószerkezetből a borforgalmi adó ellentételezés nélkül kiesne, úgy
a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők - évi 2 millió forint
árbevételig - lényegében adó nélkülivé válnának. Ezért az 1990-es év
egyfajta kényszerpálya marad, mert a jelenlegi költségvetési
helyzetben az így kieső évi mintegy 210 millió forint tanácsi
bevétel pótlását az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991.
január 1-jétől életbe lép az új adózási rendszer - a helyi adók
rendszere -, és ennek megfelelően rendezhető a borforgalmi adó
kérdése is,,.

    Az interpelláló képviselő - aki a bizottsági döntéssel a
testület ülésén egyetértett - most kijelentette: a választ csak
megjegyzéssel fogadja el. Konkrét igéretet kér arra: a borforgalmi
adó 1990-ben szűnjön meg, ugyanis ez az 1989-es év adója. Az
Országgyűlés a bizottság jelentését fogadta el. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 11:40


Vissza »


Parlament - második nap (6. rész)

Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.) a szociális és egészségügyi
--------------
miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői
egysége rekonstrukciójának tárgyában. Részletesen beszámolt a meg
nem valósult felújítás okozta károkról, a rekonstrukció mielőbbi
megkezdését sürgette, s kérte az egészségügyi kormányzatot, valamint
a segíteni tudó minisztériumokat, hogy az ehhez szükséges, 1991-re
megígért anyagiakat már 1990-ben biztosítsák.

    Válaszában Csehák Judit korrektnek és pontosnak minősítette az
interpellációt. Elmondta, hogy bár az épület statikai vizsgálata
lett volna ilyen pontos. Az intézményt 1987-ben ki kellett üríteni,
mert életveszélyessé nyilvánították. Elkerülhető lett volna
gondosabb és pontosabb szakértői munkával, hogy a kiürítés, valamint
a felújítás költsége 80-100 millió forintra emelkedjen. A tárcának
nem volt módja korrigálni e hibát, mert pénz hiányában elsősorban a
már megkezdett rekonstrukciókat fejezik be. A gyógyintézet
felújítására feltehetően csak 1991-ben nyílik lehetőség. A
tárgyalások a külföldi partnerekkel eddig nem vezettek eredményre.
Azonban a jövő évi költségvetés összeállításakor Mátraházát
besorolták a rekonstrukciók közé. Kihasználva az alkalmat mindezzel
összefüggésben megjegyezte: a felújítást meggyorsíthatja, ha a
Parlament jóváhagyja majd, hogy az egészségügyet a
társadalombiztosítás finanszírozza.

    Az interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta
a választ. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 11:55


Vissza »


Parlament - második nap (7. rész)

Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) a gyermek és ifjúsági üdültetés
-----------
preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez.
Megdöbbenve értesültem róla - mondotta -, hogy a költségvetési
koncepcióban a körzeti, területi feladatok között nem preferált a
gyermek és ifjúsági üdültetés. Az önkormányzatoknak nincs elegendő
pénzük ennek finanszírozására. Akármennyire rossz az ország anyagi
helyzete mindez megengedhetetlen.

    Békesi László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy az
1990-es költségvetés jóváhagyása előtt hiba lenne a kormány részéről
elígérkezni egyes részletkérdésekben. Az 1990-es költségvetés most
készül, s ebben szó sincs arról hogy elvonnák a támogatást a gyermek
és ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz - ismerte el -, hogy az
államháztartás nehézségei miatt várhatóan nem nőhet e preferencia
összege. A képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta a
választ.

    Dr. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben
    --------------------
bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási
rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és
építésügyi miniszterhez. Elégedetlenségének adott hangot, mivel már
korábban is intézkedéseket kért ebben a sokakat foglalkoztató
ügyben, s ígéretet kapott a felülvizsgálatra. A helyzet viszont nem
változott, a kistelepülések közlekedési feltételei egyre rosszabbak.
Hibának nevezte, hogy a kistelepüléseken dolgozó szolgáltató
vállalatoktól nyereséges gazdálkodást várnak, illetve a
közszolgáltatás támogatását az önkormányzatokra hárítanák.

    A minisztérium nevében Udvari László államtitkár kérte, hogy a
tárcát érintő interpellációkra a bős-nagymarosi beruházás vitája
után válaszolhasson. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 12:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (8. rész)

Börcsök Dezső (Budapest 38., vk.)
-------------
a külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez interpellált.
Arra kért választ: mit tesznek annak érdekében, hogy a
külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltségek megfelelő
információkkal láthassák el a magyar gazdasági élet és a hivatalos
szervek vezetőit a hazánkba érkező üzletfelekről. Nehezményezte
ugyanis, hogy az utóbbi időben hazánkban magas szinten számos olyan
,,üzletembert,, fogadtak, aki sem a megfelelő gazdasági háttérrel,
sem a szükséges morális tartással nem rendelkezett.

    Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszában rámutatott: a
külképviseleteken és kereskedelmi kirendeltségeken dolgozók
kiválasztásában mindinkább a rátermettség, az idegennyelv-tudás, a
szakmai képzettség és gyakorlat szempontjai érvényesülnek. A gondot
azonban nem az információ megszerzése okozza - hiszen erre megvannak
a megfelelő módszerek -, hanem az, hogy nem tudják, milyen
információkra van szükség itthon. Ráadásul a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok nagyfokú társadalmasítása következtében az egyes
vállalatok az állami szervek közvetítése nélkül építik
kapcsolataikat, s ez információs hézagot hoz létre a külképviseletek
számára.

    A miniszteri válasszal a képviselő egyetértett, és azt az
Országgyűlés is elfogadta.

    Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.)
    --------------
a lakossági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, egy igazságosabb
lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a
pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában.

    Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank
elnökhelyettese - élve a Házszabály adta lehetőséggel - harminc
napon belül írásban válaszol.

    Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) és
    -------------------
Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.)
-----------
a petrolkémiai benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését
szolgáló intézkedésekről kért tájékoztatást interpellációjában a
miniszterelnöktől. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 13:55


Vissza »


Parlament - második nap (9. rész)

Az interpellációra a kormány megbízásából Beck Tamás válaszolt.
Mint mondotta, a külkereskedelem a hiányzó vegyipari
benzinmennyiséget - miután a kormány döntése alapján a lakossági
benzinfogyasztás elsőbbséget élvez - csak tőkés importból tudta és
tudja pótolni. A külkereskedelmi szervezetek felajánlották a dollár
elszámolású ipari benzin importját, s erre most is lehetőség van,
igaz, a hazainál jóval magasabb áron. Egyelőre más megoldási
lehetőség nincs.

    A miniszteri válasszal az interpelláló képviselők egyetértettek,
és az Országgyűlés is elfogadta.



    Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyarországon működő
    -------------

nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált
a művelődési miniszterhez. Nehezményezte, hogy évekkel ezelőtt
megszüntették a nemzetiségi iskolákban az anyanyelvi oktatás
lehetőségét. Alig néhány olyan iskola maradt, ahol anyanyelvükön
tanítják a nemzetiségi diákokat. Ez nem egyeztethető össze a
nemzetiségeket megillető jogokkal - szögezte le a képviselő -, s
megkérdezte a minisztert, hogy mit szándékozik tenni a tárca e
kérdés megoldása érdekében.

    Glatz Ferenc elismerte az interpellációban foglaltak jogosságát,
sőt mint mondotta, a nemzetiségi oktatás mindennapjai még
komorabbak, mint ahogy azt Bánffy György lefestette. Az elmúlt
negyven év kisebbségi politikájának teljes újragondolására van
szükség ahhoz, hogy megfelelő módon rendeződhessen a nemzetiségi
oktatás kérdése. A miniszter újból elismételte azt a véleményét,
amelyet már a Parlament kulturális bizottságában is kifejtett: a
hazai kisebbségi anyanyelvi oktatás alanyi jogon jár minden magyar
állampolgárnak. A miniszter határozottan leszögezte: vissza kell
vonni az 1960-ban az e tárgykörben kiadott miniszteri utasítást, s
újat kell kibocsátani. Ennek előkészítését már megkezdték. Glatz
Ferenc bejelentette: a Pénzügyminisztériumtól ígéretet kapott arra,
hogy a hazai kisebbségek iskoláztatásának megoldására juttatnak a
szétosztandó pártvagyonból.

    Az interpelláló Bánffy György köszönettel elfogadta a miniszteri
választ, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 13:57


Vissza »


Parlament - második nap (10. rész)

Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) ugyancsak a művelődési
-------------
miniszterhez intézett interpellációt az önálló igazgatású német
nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítése ügyében. A képviselő
elmondta, hogy a főváros XX. kerületében 1970. óta működik
német nemzetiségi tagozat, ám ez a növekvő igényeket nem képes
kielégíteni. A kerületi tanács egy 16 tantermes általános iskolát és
egy bölcsődét ajánlott fel egy német nemzetiségi gimnázium, illetve
kollégium létesítésére. Az átalakításhoz azonban - bár a
Fővárosi Tanács is támogatja ezt az elképzelést - nincs elegendő
pénz.

    Glatz Ferenc kedvező választ tudott adni a képviselőnek.
Elmondta, hogy mind az általános iskola, mind pedig a bölcsőde
átépítéséhez a szükséges összegek rendelkezésre állnak. A bölcsőde
kollégiummá alakításához a minisztérium 20 millió forintot
adott. Véleménye szerint 2-3 év alatt megvalósul a képviselő
által felvetett elképzelés. Az interpelláló képviselő is és az
Országgyűlés is elfogadta a miniszteri választ. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 14:00


Vissza »


Parlament - második nap (11. rész)

dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.)
-----------------

katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a
honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok
mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az
anomáliákról, amelyek Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg
felső vezetését jellemezték. ,,A kapzsiságnak, a hatalommal való
visszaélésnek, az elvtelen érdekösszefonódásoknak, a bürokratikus
ostobaságnak, a közvagyon nyílt, cinikus és szemérmetlen
dézsmálásának,, megannyi példáját szembeállítva a hadsereg
becsületes, önfeláldozó katonáival és tisztjeivel, felbecsülhetetlen
szolgálatot tett a szerző a társadalom forradalmi átalakításának -
állította a képviselő. Utalt arra is, hogy a könyv negatív hősei
közül sokan jelenleg is vezető pozícióban vannak, illetve ,,élvezik
az összeharácsolt javakat,,, mint például Czinege Lajos
hadseregtábornok, volt honvédelmi miniszter, nyugdíjas
miniszterelnök-helyettes. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét
Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsára 1989.
november 1-jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye
szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca
vezetőjének nem egyszer hangoztatott megújítási szándékát. Az ügy
tanulságait levonva célszerű lenne olyan parlamenti bizottságot
alakítani, amely a közelmúltban nyugállományba vonult, illetve az
aktív párt- és kormányhivatalnokok törvényes jövedelmükkel arányban
nem álló vagyoni gyarapodását felülvizsgálná. Ezek után a képviselő
egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a
Parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális
magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott ,,merev retorzió,,
között; a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi
konzekvenciákat kíván levonni?

    Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában
utalt arra, hogy a hadsereget rendkívül érzékenyen érintő kérdést
vetett fel az interpelláció. A könyv megjelenése óta ezzel a
kérdéssel a hazai és a külföldi közvélemény is élénken foglalkozik.
A miniszter éppen ezért Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles,
objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a
honvédelmi bizottság elnökét s néhány tagját erre a munkára, amely
megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában
nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt
magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami
vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár -
tette hozzá a miniszter. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 14:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (12. rész)

Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek
döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Sajnálatos, hogy a
közelmúlttal a szerző nem foglalkozik behatóan, illetve csak negatív
megítéléssel. Így a hadsereg jelenlegi helyzetét is úgy állítja be a
közvélemény előtt, mint amilyen korábban volt. Mindezek alapján
kérte a miniszter az említett vizsgálatot.

    Véleménye szerint a bizottságnak módjában áll az interpelláló
képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre
nyugdíjaztatása ,,reflexszerű, beidegződött retorzió-e,,. A
miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő,
mindent mérlegelő intézkedés volt. Egyébként a nyugdíjkorhatár
elérése után még négy évet tovább szolgált. ,,Elöljáró parancsnoka
kellő körültekintéssel ajánlotta föl számára a nyugdíjazást, amelyet
Bokor Imre egyetértéssel tudomásul vett.,, A könyvben sajnos olyan
kitételek is szerepelnek - mondta Kárpáti Ferenc -, amelyek a
,,katonai függelemsértést érintik, katonai ügyészi eljárást
igényelnének,,. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány
napja vette át tudományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter
által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter -
tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra - kérte a képviselőt
és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az
interpellációra harminc napon belül térjenek vissza. Remélhetőleg
addig a vizsgálat is befejeződik.

    Az elnöklő Jakab Róbertné a Házszabály értelmében nem kért
szavazást. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 14:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (13. rész)

Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.) az ipari miniszterhez
-------------
interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés
akadályai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország tizenöt
hasonló helyzetben lévő települése tárgyában. Beszámolt arról,
miként alakult Karcagon az utóbbi években - kifejezetten önerőből a
gázfejlesztés. Ezt a fellendülést a város határában lévő
gázfogadó-állomás kapacitásának hiánya megállította, így a jövő
évtől a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat több engedélyt nem ad ki,
pedig egyre többen szeretnék lakásukba bevezetni a gázt. A képviselő
hangoztatta, a város ezt a gondot nem tudja megoldani. Megkérdezte,
hogy azok a vállalatok, amelyek ,,kitermelik,, a fejlesztési
pénzeket, miért nem ütemezik előrelátóan bővítési feladataikat,
miért kell helyettük a tanácsoknak és az állampolgároknak
biztosítani a fedezetet? Szolnok megyében jelenleg öt település
gázátadó állomása vár bővítésre.

    Horváth Ferenc ipari miniszter legjobb szándéka ellenére sem
tudott egyértelműen pozitív választ adni. Beszélt arról, hogy a
70-es évek végéig a gázellátás fejlesztésére jelentős központi
pénzeszközöket fordított a kormány. Később az állami hozzájárulások
csökkentek, majd fokozatosan a lakosság, illetve a fogyasztó vette
át ezt a terhet. Karcagon is állami pénzből készült el 1967-ben az
gázátadó-állomás, most már viszont csak saját erőből oldhatják meg a
fejlesztést. Nem hátrányos helyzetben van Karcag - jelentette ki a
miniszter -, hanem a korábbi előnyös helyzetéből illeszkedik be az
ország gazdasági lehetőségeibe. Az Országos Kőolaj- és Gázipari
Tröszt valóban megtermeli a képviselő által említett jövedelmeket,
de azokból a meglévő hálózat működését, a kutatás feltételeit kell
biztosítani. Fontos az is, hogy 1992-re jelentős mennyiségben legyen
ólommentes benzin, illetve csökkentsék a benzin ólomtartalmát.
Ezekre a körülményekre hivatkozva jelentette ki a miniszter, hogy az
OKGT-nek nincs lehetősége saját erejéből fejleszteni a meglévő
gázátadó-állomásokat. Továbbra is igénybe véve a lakosság és a
felhasználók pénzét, olyan pályázati rendszert lehet működtetni a
jövőben, amelyben a legnagyobb áldozatot vállaló települések és
vállalatok közösen pályázhatnak a gázszolgáltatás bővítésére.
Reményét fejezte ki a miniszter, hogy ehhez az együttműködéshez az
OKGT a maga eszközeivel a jelenleginél nagyobb mértékben
csatlakozik. Megemlítette a miniszter azt a szándékot is, amely
szerint a jövőben a gázszolgáltató vállalatokat gazdasági társasággá
alakítanák át, s a tanácsoktól, a vállalatoktól és a lakosságtól
átvett juttatások tőkerészesedések lennének. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 15:27


Vissza »


Parlament - második nap (14. rész)

A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is
elutasította.

    A Parlamentnek a program szerint még négy interpellációt
kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még
a szakbizottságok ülésein vettek részt áttértek a kérdések
tárgyalására. Elsőként Bánffy György (Budapest, 4. vk.) intézett
     -------------
kérdést az igazságügyminiszterhez. Azt tudakolta a képviselő, hogy
miért 10 ezer forint a vásárolható részvények alsó értékhatára.
Szerinte ez túl magas. Ezzel a kispénzű tömegek nagy részét fosztják
meg ettől a befektetési lehetőségtől.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter elmondotta: egyetért a
felvetéssel, s e téren változás várható. Jelenleg még a társasági
törvény szabályozza a részvényvásárlás alsó értékhatárát. Erre azért
volt szükség, mert a jogszabály nem biztosította a kötvényeket,
értékpapírokat vásárlók védelmét. Most elkészült az
értékpapírtörvény, s ez már újra szabályozza a mértéket, jóval
alacsonyabb összegben határozva meg a vásárolható részvény minimális
értékhatárát.

    Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.) azt kérdezte a
    --------------
belügyminisztertől: Lengyeltóti, Buzsák, Öreglak, Somogyvár és
körzetének lakosságának miért az 50 kilométerre lévő Siófokon kell
bírósági, ügyészségi, rendőrségi ügyeit intéznie, miért nem a 20
kilométerre lévő Marcaliban.

    Horváth István belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a
helyzetet megváltoztatják. Január 1-jétől az érintett térség
lakossága Siófok helyett Marcaliban intézheti ügyeit. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 15:53


Vissza »


Parlament - második nap (15. rész)

Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) a választások személyi, anyagi
-------------
feltételeiről kérdezte a belügyminisztert. A képviselő hangoztatta,
hogy a közelgő választások rendkívüli terheket rónak a helyi
tanácsok munkatársaira. A tanácsok jelenlegi apparátusa
felkészületlen erre a megnövekedett munkára, s a tanácsi dolgozók
létszáma sem elegendő. Ennek kapcsán arról érdeklődött, a tanácsok,
különösen a kisebb települések önkormányzatai milyen segítséget
kapnak feladatuk ellátásához.

    Horváth István belügyminiszter osztotta Börcsök Dezső
aggodalmait. Egyetértett a képviselővel abban, hogy a tanácsi
apparátus már most is rendkívül leterhelt, s az elkövetkezendő
hónapok feladatai további terheket rónak a tanácsokra. Gondot okoz
az is, hogy a tanácsi alkalmazottak alacsony bére miatt jelentősen
csökkent a tanácsi apparátusban végzett munka presztízse, a
jól képzett szakemberek elvándorolnak a tanácsoktól. Mindez égetően
szükségessé teszi a közszolgálati munkajog teljes körű
felülvizsgálatát, rendezését. Ami a választásokat illeti, a
belügyminiszter utalt arra, hogy egy-egy népszavazási akció
lebonyolítása mintegy 200 millió forintba kerül. Ez az összeg
viszont nem tartalmaz számos olyan költséget, amely a helyi
tanácsokat terheli majd. A költségtöbbleten kívül a választások
lebonyolítása jelentős többletmunkát is ró majd a tanácsok
dolgozóira, aminek honorálásáról gondoskodni kell. Összegezve az
elmondottakat Horváth István úgy vélte: a tanácsi dolgozók
erőtartalékaik mozgósításával sikeresen ellátják
többletfeladataikat. Hosszabb távon azonban az egyre növekvő
követelményeknek csak egy olyan apparátus tud megfelelni, amelynek
megfelelő munkakörülményeket biztosítanak. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 15:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (16. rész)

Dr. Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) az önkéntes véradás
------------------
feltételeinek javításáról kérdezte a szociális és egészségügyi
minisztert, a pénzügyminisztert, valamint az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal elnökét.

    A képviselő utalt arra, hogy a munkahelyi vezetők nem
alkalmazzák egységesen azt a Munka Törvénykönyvében rögzített
kedvezményt, miszerint a munkaidőben történő véradás idejére a
dolgozóknak átlagbér jár. Azt tudakolta a pénzügyi tárca
vezetőjétől, hogy a gazdálkodó egységek a véradás támogatására
fordított összegek után nem kaphatnának-e adókedvezményt.

    A válaszadásra Csehák Judit vállalkozott. Az egészségügyi
miniszter emlékeztetett arra, hogy a tárca júliusban 27 millió
forintot fordított a vérellátás drámai helyzetének javítására. A
tervek szerint a következő évi költségvetésben 400 millió forintot
költenek a vérellátás gondjainak megoldására. A tárca végre kívánja
hajtani azt a parlamenti bizottság által is jóváhagyott határozatot,
amely teljesen új ár- és térítési rendszer kidolgozását, a
vérkészítmények előállításával foglalkozó kórházak érdekeltté
tételét szorgalmazza.

    Az egészségügyi minisztertől Halmos Csaba, az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal elnöke vette át a szót. Arról tájékoztatta a
Parlamentet, hogy a munkaügyi jogszabályok megnyugtatóan rendezik a
véradással kapcsolatos problémákat. Nevezetesen: a dolgozó mentesül
a munkavégzés alól a véradás miatt távol töltött időre. Másrészt a
jogszabály egyértelműen kimondja: ,,a véradásra történő rendkívüli
berendelés esetén a teljes mulasztott időre, nem rendkívüli
berendelés esetén pedig legfejlebb négy munkaórára jár az
átlagkereset. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 15:58


Vissza »


Parlament - második nap (17. rész)

Fetter Gyula (Pest m., 23. vk.), a pilisvörösvári német nyelvű
------------
nemzetiségi oktatóbázis tárgyában tett fel kérdést a művelődési
miniszternek. Elmondta: a település 10 millió forint értékű
területet tart fenn erre a célra, és több száz ezer forintért
tanulmányterveket is megrendelt. Az intézmény több ütemben épülne
fel, helyet adva általános és középiskolának, kollégiumnak. Mivel a
település anyagi ereje egy ilyen létesítmény megvalósításához kevés,
az iránt érdeklődött, hogy NSZK segítséggel vagy magyar anyagi
forrásból miként kaphatnának több száz millió forintot az
építkezéshez.

    Glatz Ferenc művelődési miniszter kifejtette: felelőtlenség
lenne támogatást ígérni, hiszen a már megkezdett iskolaépítések
miatt erősen korlátozottak a tárca anyagi lehetőségei. Az NSZK
tartományi képviselőivel tárgyalva szóba hozzák - ígérte - a
pilisvörösvári német nyelvű nemzetiségi oktató bázis ügyét is, s
keresik a lehetőséget ennek a fontos létesítménynek a megépítésére.

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.) két kérdést is feltett.
    -------------
Elsőként a miniszterelnökhöz intézte szavait. A kulturális bizottság
megbízásából arra kért választ, hogy miként védhető meg nemzeti
identitásunk, kultúránk, rádiónk, televíziónk közszolgálati szelleme
a rövid távú érdekek kiszolgálásától, az üzleti vállalkozásoktól. A
nemzeti érdekeink védelmében életbe léptetett úgynevezett frekvencia
moratórium ellenére úgy érzékeli - mondotta -, hogy a színfalak
mögött egyezkedés folyik értékeink kiárusítására.

    A kormány megbízásából Udvari László közlekedési, hírközlési és
építésügyi államtitkár válaszolt. A kormány elkötelezett az állami
rádió és televízió nemzeti jellegének, kulturális értékeinek
megvédése iránt, s hozzá kíván járulni a politikai sokszínűség, a
demokrácia kibontakozását segítő szerepkör erősítéséhez.
(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 16:06


Vissza »


Parlament - második nap (18. rész)

A hazai és a külföldi tőkebefektetőket ugyanakkor érdekli ez az
üzleti lehetőség, nagy az igény a különböző vételkörzetű rádió- és
tv-társaságok alapítására, műsorszóró frekvenciák felhasználására.
Jogszabályaink, intézményeink ugyanakkor nem garantálják - a
műsorszórás egészére vontkozóan -, hogy megfelelően kezeljék ezt
a kérdéskört. Ez ért került sor a nyáron a stúdióalapítást és a
frekvencia-kijelölést tiltó moratórium elrendelésére. Azóta senki sem
kapott engedélyt új adóra, adó létesítésére, vagy a meglévő adókon a
szabad műsoridő bérbeadására. A kormánynak nincs tudomása a színfalak
mögötti titkos megállapodásokról, s határozottan meg kíván akadályozni
minden ilyen akciót. A moratórium elejét vette a kaotikus helyzet
kialakulásának, a nemzeti értékek kiárusításának, viszont nem
helyettesítheti a megfelelő szabályozást. Ezért még idén a Parlament
elé kerül a tájékoztatási törvény és a postatörvény módosítása.
A kormány a soron következő ülésen dönt a tájékoztatás felügyeleti
feladatainak korszerűsítéséről.

    Ezután Bánffy György a közlekedési, hírközlési és építésügyi
     -------------
miniszternek tett fel kérdést arról, miként növelhető a Magyar Rádió
és Magyar Televízió adáserőssége, illetve kivitelezhetők-e az
irányított adások. Kérdezte ezt különös tekintettel a határainkon
túl élő magyarság millióinak hiteles tájékoztatására.

    Udvari László válaszában elmondta, hogy az idegen nyelvű
nemzetiségi műsorok csak a magyar adások terhére növelhetők. E
kérdésben dönteni tehát kultúrpolitikai kérdés. Az adáserősségről,
az irányított adásokról tájékoztatva a képviselőket rámutatott, hogy
mindez a műsorszóró műholdak működésétől függ. Az első műholdas
adásra az anyagi lehetőségeket figyelembe véve leghamarabb 1992-ben
kerülhet sor. Más, hagyományos megoldások több milliárd forintot
igényelnének. Az adáserősség növelése ugyanakkor a környező
országoktól, a nemzetközi egy
zmény szabályaitól is függ. A
módosításokhoz szükséges a szomszédos államok egyetértése.
(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 16:11


Vissza »


Parlament - második nap (19. rész)

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kérve,
--------------
a Magyarországra menekültek ügyére kívánta felhívni képviselő
társai figyelmét. Drámai szavakkal ecsetelte az erdélyi menekültek
helyzetét. Mint mondotta: igaz, hogy már megnyílt a hajdúszoboszlói
befogadóállomás, s a költségvetésből 300 millió forintot
különítettek el a menekültek megsegítésére, ügyük még sincs rendezve.
Eddig is a Hajdúság fogadta be a legtöbb erdélyi menekültet, ám
ehhez egyre szűkösebbek az itteni feltételek. Mind kevesebb azok
száma, akik munkát s szállást lelnek, így egyre többen vannak azok,
akik tartósan telepednek le a befogadóállomáson. Vészesen fogy a 300
millió forintos keret is. Ma már az erdélyi menekültek ügye nem
lehet csupán Hajdú-Bihar megye, s a Belügyminisztérium gondja.
Országos összefogásra szólított fel mindenkit a képviselő, mondván:
segítségre, ám nem használt ruhára vagy pénzsegélyre, hanem
elhagyott, helyreállítható tanyákra, falusi, városi lakatlan
épületekre, megfelelő munkahelyekre van szükségük a menekülteknek.
Enélkül elképzelhetetlen beilleszkedésük a magyar társadalomba.

    Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők
közfelkiáltással egyetértettek az országos összefogásra buzdító
felhívással. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 16:13


Vissza »


Parlament - második nap (20. rész)

Parlament - második nap (20. rész)
Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos
     -------------
(Baranya m., 3. vk.) az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek
jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az
Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta
szem előtt: olyan vezetőket kell választani, akik kiállják a
politikai és a tágabb közvélemény minden próbáját. Az elnökjelölt
legyen nagy tekintélyű politikus szakember, az elnökhelyettesek
pedig legyenek szakmailag jól felkészültek, ismerjék az
államháztartás ügyeit, s szervezői készséggel is rendelkezzenek. A
jelölőbizottság húsz számításba jöhető jelöltről érlelte ki végső
javaslatát, amelyet végül az befolyásolt, hogy az utolsó pillanatban
nem vállalta a jelöltségét, Szalkai István, akit elnöknek és Puskás
Sándor, akit elnökhelyettesnek jelöltek volna. Horváth Lajos kérte
az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra,
majd titkos szavazással döntsön.

    Ezután Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a
     -------------------
terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette. Mint
mondotta, a bizottság meghallgatta az Állami Számvevőszék
tisztségviselőinek javasolt személyeket, s véleményt alkotott a
jelöltek szakmai felkészültségéről, rátermettségéről, az Állami
Számvevőszékkel kapcsolatos elképzeléseikről. Mindezek alapján a
bizottság állásfoglalást fogalmazott meg. Mindenekelőtt leszögezték:
ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék mihamarabb megkezdhesse
működését, szükség van a Számvevőszék elnökének és két helyettesének
egyidejű megválasztására. A bizottság az Állami Számvevőszék
elnökének Hagelmayer Istvánt, elnökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt
és Sándor Istvánt javasolta.

    A Ház megbízott elnöke külön-külön szavazásra tette fel, hogy az
említett nevek felkerüljenek-e a szavazólapokra. Hagelmayer István
és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor
azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mivel ehhez
nem kapta meg a képviselők többségének jóváhagyását.

    Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani
ülésszakon nem tudják megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait,
ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos
munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki
Kerekasztal, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
képviselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerülhet sor.
(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 16:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (21. rész)

Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is
csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra,
hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie
munkáját, az elnök javasolta: a két elfogadott jelöltről még ezen az
ülésen döntsön az Országgyűlés.

    A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások
elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-választás kiírásáról
hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári
kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság
előadója ismertette.

    Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy
kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben
javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben
magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az
állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. E magyarázatok
szövegére több módosító javaslat érkezett a jogi bizottsághoz. Az
első kérdéshez - Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e
sor a köztársasági elnök megválasztására? - öt szövegszerű
indítványt nyújtottak be a képviselők, s a bizottság végül is Filló
Pál (Budapest, 18. vk.) javaslatát támogatta. (Eszerint a kérdés
után az a szöveg olvasható majd: ,,Amennyiben Ön igennel szavaz, azt
támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az
Országgyűlés válassza meg; ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja,
hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza
meg,,.)

    A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást
és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett
viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó
népszavazást az SZDSZ négy kérdésében november 26-án, a Magyar
Köztársaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó
népszavazást, valamint a köztársaságielnök-választást egy
időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második
elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e megjelölését
támogatja. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 18:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (22. rész)

A bizottsági tájékoztatót követően Kürti László
     ------------
(Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk.) református püspök fenntartotta azt
a javaslatát, amely szerint a kérdést úgy kell feltenni: a
köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztani, illetve a
köztársasági elnököt a következő országgyűlés válassza meg.
Véleménye ugyanis az, hogy bonyolultan feltett kérdéssel a
megkérdezettet szándékával ellentétes válasz megadására lehet
késztetni.

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi
    -------------
stúdiójának szerkesztő-riportere a népszavazásról szóló törvénynek
arra a passzusára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a
népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnak
tartalmaznia kell a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést
(kérdéseket). Ennek alapján pedig a törvény szövegének ellentmond
Fekete János (Békés m., 11. vk.) hétfőn elhangzott javaslata, hogy
az eredeti kérdésből - ,,Csak a szabad országgyűlési választások
után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására,, - maradjon
ki a ,,szabad,, jelző. Mint mondotta, ő alkotmányjogászok
véleményére alapozva javasolja, hogy az Országgyűlés ragaszkodjék az
eredeti megfogalmazáshoz. Ugyanilyen megfontolásból indítványozta
azt is, hogy a szavazólapon csupán az SZDSZ kérdései szerepeljenek,
s ehhez külön lapon mellékeljék a magyarázatokat. Úgy vélte, a
Parlamentnek valóban törvényesen és korrekt módon kell eljárnia -
annál is inkább, mert sérelmezte, hogy mások nem így cselekedtek.

    Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari
    -----------------
Vállalat vezérigazgatója visszavonta azt az indítványát, hogy a
népszavazást és a köztársaságielnök-választást az Országgyűlés
ugyanarra a napra, mégpedig december 3-ára tűzze ki.
Elengedhetetlennek tartotta viszont, hogy a Parlament már most, a
népszavazás elrendelésével egy időben tűzze ki a köztársasági elnök
választásának napját is, valamint a címer kérdésében a népszavazás
időpontját. Ő is hangot adott annak a - már több képviselő által
kifejtett - véleményének, hogy a politikai egyeztető tárgyalások
egyik jelentős megállapodása volt a köztársasági elnök megválasztása
a parlamenti választások előtt. Ezt az Ellenzéki Kerekasztalba
tömörült pártok, szervezetek többsége aláírta. (folyt. köv.)


1989. október 31., kedd 18:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (23. rész)

Az SZDSZ és a Fidesz az aláírásgyűjtéssel a megállapodást és annak
lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhasson
köztársasági elnököt, valójában meg kívánja akadályozni. Erről a
választókat fel kell világosítani.

    Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére
reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról
szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a
bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszavazásról
szóló törvény egy másik passzusa szerint a népszavazásra feltett
kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi
állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek a kívánalomnak
azonban csak úgy tehetnek eleget, ha a feltett kérdésekhez
magyarázatokat fűznek. Ezek a magyarázatok nem orientálnak -
hangsúlyozta -, csupán a jogkövetkezményekre hívják fel a figyelmet.

    Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az
Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon
szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő
végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással
leszavazta.

    Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy
a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252
képviselő igenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a
Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő
szavazata.

    A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a
módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a
köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött
magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát,
hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a ,,szabad,, jelző.

    Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba - ismételt felkérésre -
annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak
szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor
azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a
,,szabad választások,,-kal is, miután ez a fogalom így jogilag
értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon
se a korábbi, se a következő választásokat.

    Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a
szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a
népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta
döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a
határozatot. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 18:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (24. rész)

Ezután következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás
elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E
népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása.

    Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon
    -------------
csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis
az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről
szavazni.

    A javaslatot a kormány nevében Kulcsár Kálmán támogatta, s azt
az Országgyűlés is elfogadta.

    Bánffy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazólapról
nem derül ki egyértelműen, hogyan kell megjelölni a kiválasztott
címert.

    Ezt követően az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a
köztársaság címeréről.

    A szavazás után kért szót Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az
     -------------
Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke, aki felmutatta a
Magyar Közlöny 74. számát - ez tartalmazza a módosított alkotmányt
-, amelyben mindhárom címert feltüntették. Ezért kicsit elkésettnek
ítélte Sarlós István javaslatát.

    Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács
    ------------
elnöke arról tájékoztatta a képviselőnőt, hogy a közlönyben szereplő
rajz nem része az alkotmánynak.

    E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági elnök
választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről
szóló határozat megvitatásához elérkezve az Országgyűlés úgy döntött
- élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel -, hogy a
köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az
országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a
népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is.

    A határozatot megelőzően Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m.,
     -------------
3. vk.), az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat műszaki
igazgatóhelyettese, főépítésze ugyancsak visszavonta azt a javaslatát,
hogy a népszavazásokat és az elnökválasztást együtt tartsák meg.

(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 18:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (25. rész)

dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) gyermekorvos azt javasolta,
-------------
hogy takarékossági okokból a kétféle népszavazást együttesen tartsák
meg. Ugyanis ha a nép úgy döntene, hogy nem akar köztársasági
elnököt választani, az legalább 200 millió forintos megtakarítást
jelentene.

    A képviselőnő javaslatát olyan hangos ellenzés fogadta, hogy
Fodor István kénytelen volt az egymás véleményének tiszteletben
tartására felszólítani a Parlament tagjait.

    Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II.
    ---------------------------
számú Gyermekklinikájának tanársegéde tájékoztatta az Országgyűlést:
69 képviselő egyetértésével népszavazást kívánnak kezdeményezni a
nemzeti ünnepekről. Ha ezt a Parlament döntésével is megerősíti a
következő ülésszakán, akkor az általa javasolt népszavazást
együttesen lehet lebonyolítani a címer kiválasztásával.

    Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) Balla Éva
    -------------
képviselőnő takarékossági javaslatán felháborodva indítványozta:
amennyiben pártok kisebbségben maradnak bizonyos politikai alkuban,
de mégis, a népszavazás formáját felhasználva, kiskapukat keresnek,
akkor ezt csak saját költségvetési támogatásuk rovására tehessék. A
plénum nagy tapssal fogadta ezt az indítványt.

    Végezetül a Parlament úgy döntött, hogy Balla Éva módosító
javaslatát nem fogadja el. Úgy határozott: az állampolgári
kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására
vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990.
január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges
második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg.

(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 18:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (26. rész)

A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a
nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró
vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós
miniszterelnök terjesztette a Parlament elé.

    A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos
előterjesztés főbb megállapításait ismertetve a Minisztertanács
elnöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból
indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő
üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai
szükséghelyzetbe kerülnének. Szükséghelyzetet okozna mindenekelőtt
az ivóvízellátás veszélyeztetése, a Duna vízminőségének romlása, a
szennyezettség fokozódása, az Öreg-Duna és a mellékág-rendszerek
funkciójának bizonytalansága.

    A kormány az ökológiai szükséghelyzet megelőzése érdekében
szükségesnek tartja az erőmű úgynevezett csúcsrajáratásos
üzemmódjának elhagyását, és az alapüzemmódban rejlő kockázatok
leszorítását a lehető legkisebb szintre. A kormány ennek megfelelő
kezdeményezéssel fordult a csehszlovák félhez. A kockázatok
csökkentése ugyanis a magyar megítélés szerint megköveteli egy
kormányközi megállapodás megkötését a dunakiliti-hrusovoi tározóra,
a dunakiliti duzzasztóműre, a bősi vízerőműre, az üzemvízcsatornára
és a Nagymarosig nyúló Duna-szakaszra vonatkozó komplex
vízminőségvédelmi, műszaki üzemeltetési, ökológiai garanciarendszer
kidolgozására.

    A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a
csúcsrajáratás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső
megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű
használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány
kezdeményezi a csehszlovák félnél ,,A Magyar Népköztársaság és a
Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977.
évi szeptember 16. napján aláírt szerződés,, módosítását. A magyar
kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt
jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék.

    A döntést megalapozó vizsgálatokról szólva Németh Miklós
köszönetet mondott a munkában részt vevő szervezeteknek, elsősorban
az érintett parlamenti bizottságoknak, a Magyar Tudományos
Akadémiának, a Minisztertanács Tanácsadó testületének, a különböző
környezetvédelmi mozgalmak szakértőinek. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 18:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (27. rész)

Munkájukra a jövőben is szükség lesz, mivel a kormány az ökológiai
garanciákról szóló egyezmény megkötése után is szükségesnek tart egy
alapos tudományos vizsgálatot arról, hogy melyek a bősi vízerőmű
alapüzemmódban történő járatásának ökológiai következményei, illetve
a kockázatokat milyen intézkedésekkel lehet csökkenteni.

    A kockázatok megítélésénél a kormány a környezetért érzett
felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem
előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kérdésben még a
minimális valószínűséggel bekövetkező katasztrófák kockázatát sem
szabad vállalni. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós utalt arra, hogy
sokan úgy vélik: az aggályok, a félelmek nem kellően bizonyítottak,
s e kérdésben sokkal inkább politikai kényszerhelyzet van, mintsem
ökológiai. A kormányfő véleménye szerint azonban ez kitekert
gondolkodásmód. A környezetvédelmi kérdések eldöntésében ugyanis nem
az a fajta gondolkodásmód érvényesül, mint a büntető bíróságok
előtt, ahol a gyanúsított mindaddig ártatlan, amíg bűnösségét be nem
bizonyítják. A környezet védelemében az ártatlanságot, tehát az
abszolút veszélytelenséget kell bizonyítani, vitathatatlanul meg
kell cáfolni az aggályokat, a félelmeket azoknak, akik szerint
semmitől sem kell tartani. Ezt azonban az erőműpártiak nem tudták
bizonyítani.

    Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben alátámasztani az
igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy
helyesen dönt, amikor a beláthatatlan következményekkel járó
bizonytalanság elhárítását szolgáló változat mellett teszi le
voksát. A veszélytelenséget nemcsak logikai úton kell bizonyítani,
hanem garanciákkal is alá kell támasztani. A kormány az egyik
legfontosabb garanciát abban látja, ha soha nem lesz mód a bősi
erőmű csúcsrajáratására. A kormány ezért döntött úgy, hogy a
komplexum nagymarosi részét nem szabad megépíteni.

    A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológia, a környezet
védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a
probléma fontos politikai kérdéssé is vált. ,,Lehet-e fontosabb
politikai kérdés, mint az emberi környezet védelme, a jövő
generációk életfeltételei iránt tanúsított felelősség
?,, - tette
fel a szónoki kérdést a miniszterelnök.

    Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá
háruló felelősséget, azt nem kívánja a Parlamentre hárítani. A
miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a Parlamenttől, hogy
vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a
kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es
szerződés módosítását. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 18:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (28. rész)

Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt
arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a
helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális
fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez magában
foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket
Dunakiliti térségének árvízvédelmére; tegyen meg mindent a
Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására.

    Ezután Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi
államtitkár, a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend
előadója tájékoztatta a képviselőket. A döntéshozatalhoz alapos
előkészítő munkát végeztek - mondotta -, a szakértői bizottsági
anyagokat csaknem 800 oldalas, négykötetes dokumentumgyűjtemény
foglalja össze. A társadalmi kontrollt a kormány felkérésére
különféle környezetvédelmi szervezetek látták el. Kétségtelen, a
szakértői anyagokban nem integrálódtak maradéktalanul a vélemények,
bizonyos egymásmellettiség is felfedezhető. Vannak még a jövőben
feltétlenül elvégzendő feladatok is. Így többek között földtani,
hidrológiai kutatások, a Dunakiliti tározó műszaki biztonságára
vonatkozó vizsgálatok.

    A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése környezeti
szempontból egyértelműen kockázatos. A prognosztizáláshoz szükséges
vizsgálatok hiányosak, így az esetleges kár nagysága csak
becsülhető. Különösen nagy az ivóvízkészlet veszélyeztetettsége,
egyrészt a parti szűrésű víznyerésnél, másrészt a Kisalföld alatti,
az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennek a vízkészletnek
a minőségét Magyarország és Csehszlovákia érdekében egyaránt meg
kell őrizni. A vízlépcsőrendszer eredeti koncepció szerinti
megépítése esetén Budapest lenne a világon az egyetlen olyan város,
amely felett csúcsrajáratott vízerőmű működik, miközben az ivóvíz
85 százalékát parti szűrésű kutakból nyerik - hangoztatta.
Amennyiben a bősi erőmű csúcsrajáratása, a nagymarosi létesítmény
építése, az efeletti tározótér kialakítása elmarad, mérsékelhetők az
ökológiai veszélyek.

    A kizárólag ökológiai szempontok szerint a legkedvezőbb megoldás
az lenne, ha a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert egyáltalán nem
helyeznék üzembe. A dunakiliti tározó, a bősi erőmű viszont csaknem
teljesen kész. Így a műszaki, gazdasági meghatározottság miatt az
ökológiai kockázat minimalizálása tűzhető ki reális célként.

(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 19:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (29. rész)

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagymarosi létesítmény
elhagyása egy sor kiegészítő intézkedést tesz szükségessé, így
például a hajózás feltételeinek fenntartását. A bősi erőművet
alapüzemmódban kell használni, s ezen túl egy részletes ökológiai
garanciarendszerre vonatkozó kormányközi megállapodás megkötése is
szükséges. Szabályozni kell, hogy az Öreg-Duna megőrizze határfolyó
és élővíz jellegét, ehhez megfelelő vízmennyiség szükséges.

    A gazdasági szempontokra kitérve rámutatott, hogy a nagymarosi
vízlépcső elhagyása, illetve a vízlépcsőrendszer eredeti program
szerinti továbbépítése egyaránt veszteséges. A beruházási
költségeket tekintve a továbbépítés kis mértékben előnyösebb lenne,
a következő három évet illetően viszont a leállítás jár kisebb
költséggel, változatlan áron, mintegy 5 milliárd forintot nyer az
ország ebben az időszakban. Az 1994-97 között viszont - a
villamosenergia-pótlást szolgáló gázturbinás kombinált ciklusú
erőműépítés miatt - újabb költségek jelentkeznek. Ez egyben azt is
jelzi, hogy a nagymarosi vízlépcső leállításával nem szabadulnak fel
hosszabb távon pénzügyi források. Kizárólag annyit nyerhetünk, hogy
a következő három évben a pénzügyi terheink csökkennek ugyan, de a
még mindig jelentős helyreállítási munkák, valamint a hajózási
feltételek megteremtésének költségeivel együtt folyó áron mintegy 16
milliárd forint beruházási költséggel kell számolni. A
villamosenergiarendszer egészét tekintve az energiaellátás a
nagymarosi vizi erőmű létesítésének elmaradása esetén is pótlólagos
intézkedésekkel biztosítható.

    Az térség infrastrukturális fejlesztéseiről a kormánybiztos
elmondta: a Minisztertanács abból indult ki, hogy a régóta igért
közműfejlesztéseket itt meg kell valósítani az előirányzott ütem
szerint. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 19:17


Vissza »


Parlament - második nap (30. rész)

Meg kell építeni azokat az árvízvédelmi műszaki létesítményeket is,
amelyek évek óta a nagymarosi beruházás miatt halasztódtak.

    Az államközi szerződés módosításával kapcsolatban kitért arra,
hogy ez a kötelezettségek jogszerű és jóhiszemű megváltoztatásának
kezdeményezését jelenti. Mivel ökológiai szükséghelyzetbe kerülnénk,
a nemzetközi (környezetvédelmi) jog az ilyen helyzetekre a
munkálatok felfüggesztését, a tárgyalások megkezdését és a szerződés
olyan módosítását követeli meg mindkét féltől, amely az ökológiai
kockázatokat megfelelő szinten tartja. Ebből következően a magyar
fél lépései nem minősülnek szerződésszegésnek, hanem követik a
nemzetközi jog előírásait, s egyebek mellett nem szolgálnak alapul a
csehszlovák kártérítési követeléseknek.

    A magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalásokról szólva
kifejtette, hogy a július 20-i találkozón a teljes vízlépcsőrendszer
építésének 3-5 éves felfüggesztését, közös vizsgálatok elvégzését
kezdeményezte a magyar fél. A legutóbbi megbeszélésen olyan
csomagtervet terjesztett elő a magyar kormány, amely hozzájárult
volna a bősi vízi erőmű alapüzemmódú használatához, ha kellő
ökológiai garanciákat adó kormányközi szerződést köt a két fél. A
csehszlovák kormány készséget mutatott a garanciaegyezmény
megkötésére, a nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban viszont
csak 15 hónapnyi szüneteltetést lett volna hajlandó elfogadni. A
továbbiakban az államközi szerződés módosítását nem tartotta
elfogadhatónak, ragaszkodott a nagymarosi vízlépcső megépítéséhez,
az egész vízlépcsőrendszer eredeti koncepciójához. Ez a csehszlovák
álláspont hiúsította meg a kormányszintű előzetes megállapodást.

    Ezután arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy hétfőn délután
a Külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben foglalta össze a magyar
javaslatokat. Ezt követően még az esti órákban a Csehszlovák
Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma jegyzékben ismételte meg
korábbi, a kormányfői tanácskozásokon kifejtett álláspontját. Ennek
lényege: ragaszkodnak a nagymarosi vízlépcső felépítéséhez az
eredeti koncepcióhoz és csak e feltételek megléte esetén készek a
garanciarendszerre vonatkozó megállapodás megkötésére. A jegyzékből
megismerhető a csehszlovákiai oldalon megvalósítandó elterelés, mint
ellenlépés. Egy ilyen megoldás a Szigetközben ökológiai
katasztrófaveszélyt jelentene. A közös határfolyó egyoldalú
elterelése súlyosan sértené nemcsak az államközi szerződést, hanem a
két ország közötti határokra, határvizekre, valamint a Dunán való
hajózásra vonatkozó egyezményeket, ideértve a Párizsi Békeszerződést
is. Szükségesek tehát a megfelelően higgadt diplomáciai lépések.
(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 19:19


Vissza »


Parlament - második nap (31. rész)

A magyar-osztrák vállalatközi, magánjogi szerződésekről Udvari
László elmondta, hogy ezek a nagymarosi létesítmény építésére, az
áramszállításra, és távvezeték létesítésére vonatkoznak. E
szerződések szorosan összefüggnek. A szerződésekre az osztrák jog az
irányadó, a jogvitákat pedig választott bíróság dönti el. A
kártérítési összegek megállapítása bizonyítási eljárást igényel.
Fizetési kötelezettségeinket várhatóan áramszállítással
ellentételezzük.

    Amennyiben az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot az
1977-es államközi szerződés módosításának kezdeményezésére, a
kormány - a szerződésnek megfelelő jogi eljárás szerint - rövid időn
belül átadja a csehszlovák félnek a szerződés-módosítási javaslatot.
Intézkedik a nagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó
külkereskedelmi magánjogi szerződés felmondásáról az osztrák
szerződő félnél. Felülvizsgálják a hazai szerződéseket is szükség
szerint felbontják ezeket. A kormány kidolgoztatja a dunakiliti
térség árvízvédelmi védekezési tervét, valamint a Duna az
országhatártól Nagymarosig terjedő szakaszára a térség komplex
regionális fejlesztési koncepcióját, rendezési tervét. A kormány
gondoskodik arról, hogy az infrastrukturális fejlesztések a lakosság
terheinek növelése nélkül valósuljanak meg.

    Berdár Béla, az Országgyűlés településfejlesztési és
környezetvédelmi bizottságának előadója bevezetőben összefoglalta
mindazokat a körülményeket, amelyek a témakörben született előző
parlamenti döntés óta megváltoztak. Elmondotta: nyilvánvalóvá vált
Bős-Nagymaros ügyében a társadalom megosztottsága. 140 ezer aláírás
gyűlt össze, kérve az erőművel kapcsolatos népszavazás
megrendezését. Változott az általános politikai helyzet is, így a
mai kormánynak már másképpen lehet és másképpen kell politizálnia,
mint korábban. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a továbbépítés esetén
az anyagi terhek éppen a következő két-három kritikus évben
tetőznének. Az újabban kidolgozott energiakoncepció energetikai
szempontból már nem igényli a vízlépcsőt, az építkezés
gazdaságosságának megítélése is megkérdőjeleződött időközben. A
tudományos vizsgálatok következtében újabb ökológiai kérdőjelek
merültek fel.

    Berdár Béla beszámolt arról is, hogy a szennyvíztisztítással
kapcsolatos adatokat eddig a csehszlovák féltől nem kapták meg. A
Parlament által is feltételként szabott teljes körű
szennyvíztisztítási program időbeli végrehajtásának nincs meg a
reális alapja. E kérdésben a két állam között nem jött létre
egyezmény. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 19:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (32. rész)

A Parlament nem vállalkozhat arra, hogy a tudományos vitákban
döntőbíró legyen, az ökológiai szükséghelyzet feloldásának
módszereit és eszközeit meghatározza. És arra sem vállalkozhat, hogy
parlamenti határozattal oldjon fel olyan kötelezettségeket,
amelyeknél a nemzetközi jogi játékszabályai az irányadók.

    Ugyanakkor a Parlamentnek meg kell ítélni: megtett-e a kormány
mindent annak érdekében, hogy a vízlépcsővel kapcsolatos különféle
álláspontok és nézetek, tudományos vélemények felszínre kerüljenek;
a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásokon a kormány a nemzeti
érdekeket megfelelően képviselte-e; a térség természeti erőforrásai
és értékei a legkisebb károkat szenvedik-e el.

    Elmondotta, hogy mindezek alapján a kormány nem marasztalható
el, még akkor sem, ha tevékenysége esetenként tétovának bizonyult, s
időnként vargabetűkkel jutott el a megfelelő intézkedés
meghozataláig. A kormány korábbi álláspontjának felülvizsgálatát
ökológiai szempontok váltották ki. A Parlament is prioritásként
kezelte az ökológiai kérdéseket. Vagyis a kormány a Parlament
korábbi állásfoglalásai alapján dolgozott az elmúlt fél évben. Ezt
az Országgyűlésnek értékelnie kell, s gondoskodnia arról, hogy a
megkezdett munka, a megválaszolatlan kérdések lezárása hasonló
szellemben történjen a jövőben is. Ezért azt javasolta, hogy az
Országgyűlés vegye tudomásul a kormány tájékoztatóját, adjon
felhatalmazást az 1977-es szerződés módosításának kezdeményezésére,
ám részletkérdésekben ne foglaljon állást. Mondja ki, hogy a további
munkánál a kormány elsődlegesen az ökológiai szempontokat, a nemzeti
érdekeket, a tudomány legújabb eredményeit, és a térségben élő
lakosság jogos érdekeit vegye figyelembe. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:06


Vissza »


Parlament - második nap (33. rész)

Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) a nagymarosi gát
---------------

megépítését ellenző képviselők nevében kijelentette: egyetértenek a
miniszterelnök és a kormány azon erőfeszítéseivel, amelyek a
nagymarosi gát építésének végleges elhagyására és az ökológiai
kockázatok minimálisra csökkentésére irányulnak.

    Ugyanakkor hangoztatta: ,,nem érthetünk egyet azzal a
szakszervezeti véleménnyel, amely el akarja hárítani a Parlament
felelősségét, mert úgy véli, csak a kormányra tartozik a döntés.
Pedig az, hogy Lázár György kormánya nem kérte az akkori
Országgyűlés véleményét, nem ment fel bennünket mai felelősségünk
alól.,, Megütközéssel fogadták a kormánybiztos jelentésében azt a
mondatot, miszerint a kormány döntése egyhangú volt, kivéve a
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot - mondotta
Zsigmond Attila, majd feltette a kérdést: ,,Egy tárca az egész
kormány ellen?,, Ilyen nézetkülönbség alighanem idegen Németh Miklós
miniszterelnök egységes kormányzásra törekvő elképzelésétől -
folytatta. - Szolgálhatja-e ilyen szemléletű vízgazdálkodási
minisztérium a kormányzat elhatározásait? Az építést ellenző
képviselők csoportja nyomatékkal javasolja a szükséges
következtetések levonását, beleértve az intézményi szerkezetre
vonatkozókat és a személyi konzekvenciákat is. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (34. rész)

A nagymarosi gátat ellenző képviselők csoportja elsősorban a
határozati javaslattal kapcsolatban tett észrevételt - mondta a
képviselő. A továbbiakban kijelentette: egyetértéssel fogadták, hogy
a határozati javaslatból kimaradt egy mondat, miszerint a
Minisztertanács a vízlépcsőrendszer ökológiai szempontú
újraértékelését elvégezte - ez ugyanis lehetetlen, ha a szakértők
minimálisan három, maximálisan öt évi vizsgálati időt javasolnak. A
csoport sokkal határozottabb, egyértelmű megfogalmazást igényel két
kérdésben. Először: a nagymarosi építkezés végleges leállítását, az
építkezés teljes elhagyásának szándékát ki kell nyilvánítani.
Másodszor: az a véleményük, hogy a Dunakiliti-Hrusovo-Bős további
építését három-öt évre fel kell függeszteni, hogy az érintett
tudományok valóban vizsgálatokon alapuló döntési alternatívákat
adhassanak, s a kockázati tényezők értékelhetők legyenek. Addig
azonban semmiféle üzemeltetést nem támogat a csoport. Ugyanakkor
mindazon településeken, amelyeken az infrastrukturális fejlesztések
évtizedeken át szándékosan elmaradtak, a fejlesztéseket - beleértve
a szennyvíztisztítást és az árvízvédelmet - függetlenül a
vízlépcsőtől, pótolni kell.

    Végezetül a képviselő ismertette a csoport határozati javaslatát
a Bős-Nagymarosi Vízlépcső munkálatairól.

    Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Ganz Villamossági Művek
    -----------
központi forgácsoló gyáregységének vezetője - aki ugyancsak tagja a
gátellenző csoportnak - méltatta a kormány májusi döntésének
jelentőségét. Mint mondotta: a gát építésének felfüggesztéséről
szóló határozat felülmúlta a hazai ,,zöldek,, akkori legmerészebb
elképzeléseit. A képviselő leszögezte: nem szabad a tározótavat
feltölteni addig, ameddig nem tudjuk biztosan, hogy lesznek-e
komolyabb károsodások. Ha a legkisebb esélye van annak, hogy
pótolhatatlanul elveszíthetünk valamit, akkor ehhez a Parlament nem
adhatja hozzájárulását. Véleménye szerint a kormány is ezt tartotta
szem előtt, amikor meghozta döntését, illetve tárgyalásokat kezdett
Csehszlovákiával. Sajnálatos azonban, hogy északi szomszédunk
szerződésszegésnek minősíti a legkisebb lépésünket is, s még mindig
nem mondott le a nagymarosi gát megépítéséről, holott elismeri, hogy
a csúcsüzem ökológiai károkat okoz. Annak a véleményének adott
hangot a képviselő, hogy a két ország közötti konfliktusokat
alapvetően nem a bős-nagymarosi erőmű, hanem a Magyarországon
végbement társadalmi változások, valamint a kormány megváltozott
politikája okozza. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (35. rész)

Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), a halászi Zöld Mező Mgtsz

-----------

elnöke Szigetköz lakóinak véleményét tolmácsolva kérte: Győr-Sopron
megye, ezen belül Szigetköz térsége a vízlépcső-beruházás miatt ne
kerüljön se ökológiai, se gazdasági szempontok miatt hátrányos
helyzetbe. Bármilyen döntés szülessen is, a szigetközi lakosok ne
kerüljenek rosszabb helyzetbe a jelenleginél. A képviselő ehhez
országgyűlési, illetve kormányzati garanciákat igényelt. Így például
kérte, hogy készítsenek új hatásvizsgálatokat az egész Szigetközre
vonatkozóan, amennyiben a nagymarosi vízlépcső építése elmarad, és a
bősi erőmű alapüzemben fog működni. Szükségesnek tartotta a
mérő-figyelő (monitoring) rendszer térbeli kiterjesztését, teljessé
tételét. Szorgalmazta a terület mezőgazdasági termelését garantáló
komplex melioráció elvégzését, a vízvisszapótló rendszer kiépítését.
Kérte az egész térségre kiterjedő szennyvíztisztítási program
megvalósítását, ami garantálná az ivóvízkincs védelmét. A képviselő
garanciát kért arra is, hogy a Dunakiliti térségében végzett
munkálatok során a tulajdonukban károsodott lakosok megfelelő
kártérítést kapjanak. A képviselő sürgős óvintézkedéseket követelt a
Szigetközt fenyegető árvízveszély azonnali felszámolására. Végezetül
aggodalommal szólt azokról a ma már befejezett ténynek látszó
csehszlovák tervekről, miszerint egyoldalú lépésként kettéosztják a
Dunakiliti-hrusovói tározót. Ez katasztrofális helyzetet okozna
Szigetköz térségében, és mintegy 250 ezer ember kerülhetne
veszélybe. Kérte a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel
akadályozza meg ennek a tervnek a végrehajtását. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:10


Vissza »


Parlament - második nap (36. rész)

Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke
-------------
osztotta a kormányfőnek azt a megállapítását, miszerint a kormány
nem vállalhatja a bizonytalanságot; ha ökológiai veszélyek merülnek
fel, azokat kétséget kizáróan kell tisztázni. A Dunakanyar lakosai -
mondta - mindenképpen el akarják kerülni a víz minőségének romlását,
ezért készek tudomásul venni a kormány döntését, ha azt kellően
megokolják számukra. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a térség
lakosságának meglehetősen rossz a hangulata, az immáron évtizedek
óta húzódó beruházás körüli huzavona miatt. Több évtizedig tudatosan
visszafogták a térség fejlesztését. A vízlépcső-beruházás
felcsillantotta a lakosság előtt a fejlesztés reményét, most azonban
nem látják biztosítottnak e tervek megvalósulását.

    A képviselő azt ajánlotta, hogy a kormány a szerződésmódosítási
tárgyalások során tanúsítson kompromisszum-készséget, s csehszlovák
partnerét is rugalmas hozzáállásra szólítsa fel. Álláspontja szerint
a két kormánynak közösen kell megtalálnia a ,,legkisebb rosszat,,.

    Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a szegedi József Attila
    -----------
Tudományegyetem adjunktusa a műemlékek védelméről beszélt,
hivatkozva arra, hogy a tárgyi emlékek megőrzése elengedhetetlen a
nemzeti tudat fenntartásához. Győrtől nyugatra például még a
régészeti kutatások is hiányoznak, így csak feltételezhető, milyen
nagy értékek mehetnek itt veszendőbe. Villanyáram bármikor
vásárolható, de ezeket az emlékeket nem lehet megfizetni. Az
esztergomi középkori városfal például eggyedülálló érték.

    Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplém m., 3. vk.) az
    -------------
Északmagyarországi Tervező Vállalat főépítésze üdvözölte kormány
bátorságát, s az ökológiai szemlélet győzelmét. Hangsúlyozta, hogy
nemcsak a határtól Nagymarosig tartó, hanem az egész magyarországi
Dunaszakasz megérdemli a környezetvédelmi szempontok érvényesítését.
Ez ügyben az előterjesztés szövegmódosítását is javasolta.
Indítványozta azt is, hogy a Művelődési Minisztérium fordítson nagyobb
gondot az iskolákban a környezetvédelmi oktatásra, az ökológiai
szemléletmód általánossá tételére. A hasonló nagy állami beruházásoknál
már az idnításnál szükséges az ellenszakértők megbízása - hívta fel a
figyelmet erre a szempontra. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:13


Vissza »


Parlament - második nap (37. rész)

Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) az Esztergomi Városi Tanács
-----------
Egyesített Kórházainak főorvosa nem értett egyet azzal a képviselői
indítvánnyal, mely szerint az Országgyűlés vonja ki magát a döntés
felelőssége alól. Véleménye szerint a képviselőknek állást kell
foglalniuk, támogatva ezzel a kormányt. Ugyancsak nem értett egyet a
gát-ellenző csoport képviselőjének előterjesztésével: a kormány
munkáját valóban az ökológiai szemléletnek kell áthatnia, ez azonban
nem jelentheti azt, hogy a konkrét lépéseket is meghatározza a
Parlament. Felhívta a képviselőtársai figyelmét, hogy ez ellentétben
állna az alkotmánnyal is, amely kimondja, hogy tudományos
kérdésekben kizárólag a tudomány művelői foglalhassanak állást.


    Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.), a Szakszervezetek Komárom
    ---------------
Megyei Tanácsának vezető titkára elmondotta, hogy a Parlament
szakszervezeti csoportja javaslatot dolgozott ki a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, s azt 75 képviselő aláírásával
együtt eljuttatták az Országgyűlés elnökének. Azt szorgalmazzák,
hogy a Parlament a vízlépcsőrendszer kérdésében ne bonyolódjék
szakmai és tudományos vitákba, ehelyett fogadják el a kormány
beszámolóját, és adjanak felhatalmazást az 1977-es államközi
szerződés módosítására. A képviselő kifejtette, hogy a
szakszervezeti frakció tagjai nem határolódnak el a kormány
programjától, hanem készek és képesek annak támogatására.

    Ezután - mert több képviselő nem jelentkezett felszólalásra - a
soros elök a vitát lezárta. Mivel a vitában a képviselők a
határozattervezethez szövegmódosító javaslatokat nyújtottak be,
ezért felkérte a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a
bős-nagymarosi ad-hoc bizottság tagjait, tartsanak ülést,
véleményezzék a javaslatokat. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (38. rész)

A bizottsági ülések idején az Országgyűlés személyi javaslatok,
illetve különféle állásfoglalások, interpellációk megtárgyalásával
folytatta munkáját.

    Pesta László, az Országgyűlés jegyzője
    -------------
ismertette a titkos szavazás eredményét, amelynek során
megválasztották az Állami Számvevőszék tisztségviselőit. Az
Országgyűlés tagjai közül 317-en szavaztak. Az érvényes szavazatok
száma 308, az érvényteleneké 9 volt. A jelöltek ellen 8-an
voksoltak. A plénum az Állami Számvevőszék elnökévé 281 szavazattal
dr. Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé 282 szavazattal Sándor
Istvánt választotta meg.

    Az Állami Számvevőszék tisztségviselői az Országgyűlés előtt
letették a hivatali esküt.

    Az eskütételt követően - az Országgyűlés szociális és
egészségügyi bizottságának állásfoglalása alapján - a
társadalombiztosítás irányításáról és a társadalombiztosítási
bizottság létrehozásáról szóló határozattervezetről döntöttek a
képviselők. Az állásfoglalásban a bizottság javaslatot tett arra: a
kormány úgy szervezze a társadalombiztosítás új irányítási és
szervezeti rendszerének kidolgozási munkálatait, hogy a
társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló törvényt a Parlament még
1990 januárjában megvitathassa. Addig is a bizottság szükségesnek
tartja és javasolja, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy
társadalombiztosítási bizottságot, amely őrködik a
Társadalombiztosítási Alap jogszerű, a biztosítottak érdekében
történő felhasználása fölött.

    E témával kapcsolatban senki nem kért szót, így az elnök
elrendelte a szavazást: a képviselők nagy többsége elfogadta a
társadalombiztosítás irányításáról és a társadalombiztosítási
bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozattervezetet.

    Ezután - ugyancsak a szociális és egészségügyi bizottság,
továbbá a terv- és költségvetési bizottság együttes javaslata nyomán
- a társadalombiztosítási ellátások 1989. évi egyszeri
kiegészítéséről hoztak határozatot a képviselők. Az állásfoglalással
egyhangúan egyetértett az Országgyűlés.

(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (39. rész)

A javaslat egyébként azt tartalmazza, hogy a 6 ezer forint
alatti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat 2000
forinttal, a 6 és 7 ezer forint közötti nyugdíjakat, járulékokat és
nyugdíjszerű ellátásokat fejenként ezer forinttal, az első-második
fokozatba tartozó 6000 forint feletti rokkantsági nyugdíjakat 2 ezer
forinttal egészítsék ki ebben az évben. Továbbá kapjanak fejenként
2-2 ezer forintot a házastársi pótlékban részesülők, a 7 ezer forint
alatti jövedelempótlékban részesülők, valamint a gyes-re jogosultak.
A családi pótlékban részesülők számára a javaslat gyermekenként ezer
forintos kiegészítést tart indokoltnak.

    Újabb eldöntendő kérdés volt, a képviselők miként határozzanak
Szirtesné dr. Tomsits Erika szeptemberi ülésszakon bejelentett
javaslatáról, azaz az ügyrendi bizottság létrehozásáról. Az elnök
tájékoztatásként elmondta, hogy az állandó bizottságok, a független
képviselőcsoport, az MSZP-képviselőcsoport és az ellenzéki
képviselőcsoport által javasolt személyek névsorát valamennyi
képviselőnek kiosztatta, ám időközben a honvédelmi bizottság Sebők
Jánost, a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság Biacs
Pétert, az ellenzéki demokraták csoportja pedig Király Zoltánt
javasolta a bizottság tagjául.

    Újabb javaslatot, észrevételt senki nem tett, így az elnök
szavazásra bocsátotta: elfogadja-e az Országgyűlés a bizottság
összetételére vonatkozó előterjesztést. A képviselők egyetértettek a
személyi javaslatokkal, az elnök pedig felkérte az új bizottság
tagjait, hogy a következő ülésszakon tegyenek indítványt vezetőjük
személyére. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (40. rész)

Ezután ismét interpellációkkal folytatta munkáját az
Országgyűlés. Az elnöklő Fodor István bejelentette: délelőtt Bozsó
Jánosné és Debreczeni József képviselő interpellációjára adott
választ már megtárgyalták. (Mint ismeretes, a két képviselő Kárpáti
Ferenc honvédelmi miniszterhez interpellált a szovjet csapatok által
kiürített laktanyák hasznosítása érdekében. A miniszteri választ az
Országgyűlés korábban nem fogadta el, s most a Parlament honvédelmi
bizottsága terjesztette be ez ügyben jelentését.) Mivel a délelőtti
ülésen csak Bozsó Jánosné vett részt, az elnöklő Fodor István
megkérdezte az időközben megérkezett Debreczeni Józsefet, elfogadja-e
a választ. A képviselő, s majd az Országgyűlés is elfogadta a
honvédelmi bizottság ez ügyben készített jelentését.


    Ezután Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Városi
     ------------
Tanács elnöke intézett interpellációt a művelődési miniszterhez a
szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvénnyel
kapcsolatban. Elmondotta a képviselő, hogy a térség kilenc
termelőszövetkezete a Jászapáti Szakmunkásképző Intézettel
együttműködési szerződést kötött, hozzájárulva a szakmunkásképzés
feltételeinek javításához. A képviselő szerint a törvény szövege
nem, csak szelleme teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek a
közvetlen gyakorlati oktatást anyagilag támogassák. Ezért arra kérte
a tárca képviselőjét, hogy értelmező rendeletet adjon ki, amely
egyértelműen biztosítja ezt a lehetőséget.

    Stark Antal művelődési államtitkár szerint szükség van a törvény
módosítására, a jogszabályt hamarosan felülvizsgálják, a miniszter a
jövő év első negyedévében módosító javaslatát az Országgyűlés elé
terjeszti. A választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt
elfogadta. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:44


Vissza »


Parlament - második nap (41. rész)

Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) Csurgói Körzeti főállatorvos
--------------

interpellációjában tiltakozott az ellen, hogy Iharosberényt a
marcali választókerülethez csatolták. Ellenvéleményét 1300
állampolgár aláírásával támasztotta alá. Az aláírásokat eljuttatták
a megyei tanács vezetőinek. Iharosberénynek Csurgóval és Nagyatáddal
van kapcsolata, ugyanakkor Marcalihoz nem kötődik, ezért a
választókerülethez való csatolást méltánytalannak tartják az ott
lakók. Kérte a belügyminisztert, hogy orvosolják a község panaszát
és a jövőben a választópolgárok megkérdezése nélkül a megyei
tanácsok ne intézkedhessenek az ott lakókat érintő ügyekben.

    Horváth István belügyminiszter válaszában egyetértéséről
biztosította az interpelláló képviselőt, a választókerületek
kialakításának elveit illetően. Az Országgyűlés két héttel korábban
döntött arról, hogy felhatalmazza a kormányt a választókerületi
határok kijelölésére, ugyanakkor az elfogadott választójogi törvény
melléklete kimondja: a helyi sajátosságokat - például a közös
történelmi múltat - mindenütt tekintetbe kell venni.

    A képviselő és az Országgyűlés a belügyminiszter válaszát
elfogadta. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:45


Vissza »


Parlament - második nap (42. rész)

Az interpellációk sorát megszakítva Fodor István rendhagyó módon
előrehozta az elnöki zárszót. Tájékoztatta a törvényhozókat arról,
hogy a következő ülésszak szeptember 21-én, kedden kezdődik. Az
ülésszak napirendjén tíz törvényjavaslat és két tájékoztató
szerepel.

    Fodor István tájékoztatásul közölte azt is, hogy a téli ülésszak
a tervek szerint december 18-án kezdődik, s előreláthatólag
négynapos lesz.

    Ezután Török Mihály, a honvédelmi bizottság titkára kért szót.
Bejelentette, hogy a testület elvégezte a munkát Szilágyi Gábor
(Hajdú-Bihar m., 3. vk.) képviselő júniusban elhangzott
interpellációjával kapcsolatban. Mint emlékezetes, a képviselő akkor
azt kérte a honvédelmi minisztertől, hogy szüntessék meg a debreceni
katonai repülőteret. Az interpellációra adott választ akkor sem a
képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a
Házszabályoknak megfelelően a honvédelmi bizottságot bízták meg a
további vizsgálatokkal. A testület helyszíni vizsgálódásai nyomán
úgy találta, hogy a lakossági panaszok jogosak. A zajterhelés
jelentősen meghaladja a környezetvédelmi előírásokban elfogadhatónak
ítélt értékhatárokat. A leszállópálya közelében ez a zajterhelés
legalább tízezer embert érint. Az elviselhetetlen zaj károsítja az
ott élők egészségét, s az ingatlanok forgalmi értéke is jelentősen
csökkent a területen. A Honvédelmi Minisztérium ugyan már számos
intézkedést vezetett be a zajhatások csökkentésére, ám a bizottság
megállapítása szerint azok nem nyújtanak megnyugtató megoldást a
lakosság számára. A honvédelmi bizottság ezért azt javasolja a
kormánynak, hogy a debreceni szovjet katonai repülőtér jelenlegi
célokra történő felhasználását - figyelembe véve ennek nemzetközi
katonapolitikai összefüggéseit is - 1990. december 31-éig szüntesse
meg. A testület felkérte a kormányt, hogy a rendezés érdekében tett
intézkedésekről jövő év júniusában adjon tájékoztatást az
Országgyűlésnek.

    A honvédelmi bizottság jelentését az interpelláló képviselő
elfogadta, s az Országgyűlés is megerősítette azt. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:47


Vissza »


Parlament - második nap (43. rész)

Hámori Csaba (országos lista) arról tájékoztatta a képviselőket,
------------

hogy a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja felhívással
fordult az Országgyűléshez, a pártokhoz, a társadalmi
szervezetekhez, mozgalmakhoz, az ország sorsáról felelősen
gondolkodó valamennyi magyar állampolgárhoz. A felhívásban a
demokráciába való békés politikai átmenet feltételeinek
biztosítására szólítanak fel mindenkit. Hámori Csaba kérésére az
Országgyűlés a felhívásban foglaltakat közfelkiáltással
támogatásáról biztosította.



    Antal Imre (Pest m., 19. vk.) felszólalásában hangoztatta: a
    ----------

számos, elmarasztaló kritikával szembesülő törvényhozókat jóleső
érzéssel töltötte el a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének
látogatása az ülésszak alatt. A képviselők örömmel nyugtázták, hogy
az utóbbi időkben több kedvező vélemény is megfogalmazódott a
törvényalkotók munkájáról. A sarkalatos törvények elfogadása után a
tömegtájékoztatási eszközök híradásai például történelmi tettként
értékelték a Parlament munkáját. Éppen ezért nagyon rosszul esett a
képviselőknek az egyik vasárnapi TV-híradóban elhangzó sértő
megjegyzés; a hírműsor szóvá tette, hogy a beteg gyermekek javára
szervezett jótékonysági rendezvényre mindössze hét törvényhozó vett
jegyet. Ennek kapcsán a televízióban elhangzott: úgy látszik, a
honatyákat nem érdekli a beteg gyermekek sorsa. Antal Imre
visszautasította ezt a feltételezést, s elmondta, hogy a képviselők
többsége nem is tudott a rendezvényről. Indítványozta, hogy az
Országgyűlés kérje a rágalmazó kijelentés helyreigazítását a
TV-híradóban. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:48


Vissza »


Parlament - második nap (44. rész)

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) a Parlamentben augusztus
31-én tartott sajtótájékoztatón javasolta az Európában állomásozó
idegen csapatok kivonását. Az indítvány az Országgyűlés szeptemberi
ülésszaka elé került, ahol a soros elnök bejelentette, hogy a
javaslatot benyújtják a külügyi bizottságnak. A külügyi és a
honvédelmi bizottság együttesen megvitatta és állásfoglalásában
támogatta a javaslatot. Az ott elhangzottak alapján készült
felhívástervezetet Király Zoltán megismertette a képviselőkkel.

    A tervezet egyebek között felhívással fordul a magyar
kormányhoz, és valamennyi európai ország, és az Európai Közösség
parlamentjéhez, hogy szorgalmazzák az idegen csapatok kivonását az
európai államok területéről a II. világháború befejezésének 50.
évfordulójára, 1995-re. A kormányt pedig arra szólítja fel, hogy
gyorsítsa meg a Magyar Köztársaság területén állomásozó szovjet
csapatok kivonásának folyamatát.

Az Országgyűlés elfogadta a felhívást. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 20:51


Vissza »


Parlament - második nap (45. rész)

Még mindíg nem lévén bizottsági jelentés, ismét interpellációk
következtek.

    Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) a Délbuda-Rákospalota metró
    -------------
beruházásának, előkészítő munkáinak felfüggesztése tárgyában
interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A
képviselő annak az aggodalmának adott hangot, hogy a Kálvin tér -
Bocskai út közötti szakasz hitelből történő megépítése után a
folytatásra nem lesz pénz. A budapesti tömegközlekedés
fejlesztésének költségei nemcsak a fővárost érintik. Ezért
javasolta, hogy a közlekedési minisztérium függessze fel a külföldi
partnerekkel a kormányszintű tárgyalásokat. A kérdést vitassák meg
szakemberek, köztük az Országgyűlés építési, közlekedési
bizottsága is. Az interpellációhoz hat képviselő
csatlakozott.

    Udvari László államtitkár a Fővárosi Tanács elnökével
egyeztetett válaszában hangoztatta: e metróvonal megépítéséről
1978-ban döntöttek. Azóta többször felülvizsgálták a terveket. Ezek
dokumentumait az államtitkár áttekintésre felajánlotta a
képviselőknek, akiket készek bevonni a döntéselőkészítésbe. Mivel az
illetékes intézmények a metróhálózati, szerkezetfejlesztési tervet
jóváhagyták, arra kérte az államtitkár a képviselőt gondolja meg
bírálatait. A tervezett metróvonal ugyanis a főváros azon részein
halad át, amelyek leginkább igénylik a felszíni közlekedés jelentős
tehermentesítését. Ezt követően részletesen sorolta azokat az
okokat, amelyek e szakasz megépítését indokolják.

    Ezek közé sorolta - de csak harmadik érvként - a
világkiállítást. Szólt az új finanszírozási források kereséséről, s
kijelentette: nem folynak kormányszintű tárgyalások külföldi
partnerekkel, hanem vállalati szinten kértek ajánlatokat. Sajnos a
magyar fél ezideig még semmi kötelezettséget nem vállalt. Az
előkészületek folynak, a Fővárosi Tanács és a tárca még idén a
Minisztertanács elé terjeszti javaslatait.

    Az interpelláló képviselő a válaszra reagálva kifejtette: csak
akkor fogadja el a választ, ha megismerhetik a terveket, s kérte az
ülés elnökét, ezzel a feladattal bízza meg az építési, közlekedési
bizottságát. Az Országgyűlés elfogadta az államtitkár válaszát,
az elnök ígéretet tett a képviselő kérésének teljesítésére.
(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:28


Vissza »


Parlament - második nap (46. rész)

Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben
bevezetett forgalmi juttatás és a helyi közlekedés támogatási
rendszere ügyében már délelőtt elmondta interpellációját. Erre
Udvari László államtitkár délután válaszolt. Az államtitkár
elmondotta: felülvizsgálták a helyi és helyközi közlekedési tarifák
támogatási rendszerét. Erre a célra 2,1 milliárd forintot irányoznak
elő a jövő évi költségvetés irányelvei. A pénzt a helyi tanácsok
fogják kezelni. Megkezdődött az aprófalvas településeken is a
helyközi járatok felmérése. A minisztérium tervezi, hogy az
aprófalvas településeknél működtetett helyközi járatokat is bevonják
a helyi támogatás körébe. A pénzügyi alapot azonban csak akkor
tudják növelni, ha ezzel a jövő évi költségvetés tárgyalásakor az
Országgyűlés egyetért. Az autóbuszvezetők forgalmi juttatásának
finanszírozása részben állami feladat, de a pénzügyi források
előteremtésében a vállalatoknak továbbra is részt kell venniük.

    A választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el,
így az elnöklő Fodor István a témakör vizsgálatát kiadta az
Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:29


Vissza »


Parlament - második nap (47. rész)

A határozathozatalhoz a képviselőknek meg kellett várniuk a
bizottságok állásfoglalását a módosító indítványokról. Rövid
szünetet követően a településfejlesztési és környezetvédelmi,
valamint a Bős-Nagymaros ad hoc bizottság a kormány képviselőjének
egyetértésével terjesztette elő a határozati indítványt. Ezek
szerint az Országgyűlés a beruházás felfüggesztése óta elvégzett
vizsgálatokról szóló beszámolót, az abból levont következtetéseket -
amelyeket a miniszterelnöki expozé tartalmazott - tudomásul veszi.
Az Országgyűlés megerősíti, hogy a kormány tevékenységét a jövőben
is az ökológiai szemlélet, a tudományos megalapozottság és a nemzeti
érdek képviseletének elsődlegessége hassa át, s törekedjenek a
környezeti károsodások megelőzésére, kiküszöbölésére. Az
Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a csehszlovák
szerződő félnél kezdeményezze a Magyar Népköztársaság és a
Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977
szeptemberében aláírt szerződés módosítását. Az Országgyűlés
felhívja a Minisztertanácsot, hogy a szerződés módosításának
kezdeményezéséből adódó szükséges intézkedéseket tegye meg. Az
Országgyűlés egyetértőleg tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a
Duna országhatártól Nagymarosig terjedő szakaszára kiterjedően, a
Duna és a térség kiegyensúlyozott fejlesztésének megalapozására - a
helyi és területi tanácsok részvételével - új, komplex regionális
fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgoz ki. Szükségesnek
tartja, hogy a nagymarosi műhöz közvetlenül nem kapcsolódó,
tervezett és már folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések - a
lakosság terhei arányának növelése nélkül - maradéktalanul
valósuljanak meg.

    Az együttes bizottsági határozattervezethez Bubla Gyula
képviselő a következő kiegészítések megtételét javasolta, bizottsági,
illetve a kormány képviselőjének egyetértése nélkül. Egyrészt
felvetette, hogy kerüljön a szövegbe: az Országgyűlés szükségesnek
tartja a Bős-Dunakiliti térségben folyó munkálatok felfüggesztését
mindaddig, amíg a térségben várható károsodások, illetve megelőzésük
elfogadható megoldásai kellő alapossággal nem tisztázhatók. Másrészt
azt is javasolta rögzíteni, hogy a csehszlovák fél elzárkózó
magatartása esetén a Magyar Kormány a miniszterelnöki beszámoló
értelmében járjon el. Bodonyi Csaba képviselő a bizottsági ülésen
visszavonta módosító javaslatát.

    A képviselők elsőként a módosító javaslatokról döntöttek, és
elutasították e változtatási indítványokat. Ezt követően az
előterjesztett dokumentummal - a kormány beszámolójával és a
határozati javaslattal - kapcsolatban szavaztak. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (49. rész)

A két bizottság együttes indítványának megfelelően a képviselők
elé terjesztett kormánybeszámolót és határozati javaslatot 186
egyetértő, 7 ellenző és 74 tartózkodó szavazattal fogadta el az
Országgyűlés. A határozathozatal után Udvari László a kormány
nevében megköszönte a képviselők állásfoglalását, felhatalmazását,
amely arra enged következtetni, hogy megértették és támogatják a
Minisztertanács - az ökológiai szempontokatt érvényesitő törekvését.
     X X X

(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:41


Vissza »


Parlament - második nap (50. rész)

Az Országgyűlés októberi ülésszaka második munkanapjának
eseményei dióhéjban:

    Interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az
Országgyűlés októberi ülésszaka; elsőként azokról a korábban
benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket
jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az
illetékes bizottságoknak.

    Elsőként Tollár József (Zala m., 6. vk.) interpellált
Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése ügyében a
környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez, aki írásban
válaszolt a képviselőnek. A választ mind az interpelláló képviselő,
mind az Országgyűlés elfogadta.

    Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az
állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta
ismételt interpellációjában. A terv- és költségvetési bizottság
által elkészített jelentést mind a képviselő, mind pedig az
Országgyűlés elfogadta.

    Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a
miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban
1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. Az
Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a Mezőgazdasági és
Élelmezésügyi Minisztérium közös válaszát a képviselő azzal a
megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás
megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A választ az
Országgyűlés elutasította.

    Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József
(Bács-Kiskun m., 3. vk.) Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez
interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a
szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása
érdekében. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság
jelentését Bozsó Jánosné elfogadta, Debreczeni József viszont csak
délután adott választ az ügyben. (Debreczeni József és az
Országgyűlés végül is elfogadta a választ.)

    Ezután új interpellációk következtek:

    Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény
módosítása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. Kulcsár
Kálmán válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta.

    Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz intézett
interpellációt a hatvani internáltak rehabilitációjának ügyében. A
kormány nevében Kulcsár Kálmán válaszolt, amit a képviselőnő és az
Országgyűlés egyaránt elfogadott. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:43


Vissza »


Parlament - második nap (50. rész)

Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez
interpellált a fizető-vendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve
pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Békesi László
válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta.

    Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi ülésszakon
Békesi László pénzügyminiszterhez interpellált annak érdekében, hogy
a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. A
pénzügyminiszter akkori válaszát sem a képviselő, sem az
Országgyűlés nem fogadta el. A terv- és költségvetési bizottság
mostani jelentését az Országgyűlés elfogadta, az interpelláló
képviselő azonban csak fenntartással fogadta el.

    Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.) a szociális és egészségügyi
miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői
egysége rekonstrukciójának tárgyában. Csehák Judit válaszát az
interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta.

    Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) a gyermek és ifjúsági üdültetés
preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békesi
László válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta.

    Dr. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben
bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási
rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és
építésügyi miniszterhez. A minisztérium nevében Udvari László
államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpellációkra a
bős-nagymarosi beruházás vitája után válaszolhasson.

    Börcsök Dezső (Budapest 38., vk.) a külügyminiszterhez és a
kereskedelmi miniszterhez interpellált. Arra kért választ: mit
tesznek annak érdekében, hogy a külképviseletek és a kereskedelmi
kirendeltségek megfelelő információkkal láthassák el a magyar
gazdasági élet és a hivatalos szervek vezetőit a hazánkba érkező
üzletfelekről. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszával a
képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta.

    Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.) a lakossági valutacsekk
mielőbbi megszüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási
rendszer bevezetését szorgalmazta. Az interpellációra Tarafás Imre,
a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese 30 napon belül írásban
válaszol.

    Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) és Simon
Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) a petrolkémiai
benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését szolgáló
intézkedésekről kért tájékoztatást a miniszterelnöktől. Beck Tamás
kereskedelmi miniszter válaszával a képviselő egyetértett, azt az
Országgyűlés is elfogadta. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (51. rész)

Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyarországon működő
nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált
a művelődési miniszterhez. Glatz Ferenc válaszával a képviselő és az
Országgyűlés egyetértett.

    Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) szintén a művelődési
miniszterhez intézett interpellációt az önálló igazgatású német
nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítése ügyében. A miniszteri
választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta.

    dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) katonai szervezési és
személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez.
Kárpáti Ferenc arra kérte a képviselőt és az Országgyűlést, hogy az
interpellációra harminc napon belül térjenek vissza.

    Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.) az ipari miniszterhez
interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés
akadályai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország tizenöt
hasonló helyzetben lévő települése tárgyában. Horváth Ferenc
válaszát a képviselő és az Országgyűlés is elutasította.

    Ezután kérdések következtek:

    Elsőként Bánffy György (Budapest, 4. vk.) az
igazságügyminiszterhez,

    Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.) a belügyminiszterhez,

    Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) a belügyminiszterhez,

    dr. Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) a szociális és
egészségügyi miniszterhez, pénzügyminiszterhez, valamint az Állami
Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez,

    Fetter Gyula (Pest m., 23. vk.) a művelődési miniszterhez,

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a miniszterelnökhöz, majd a
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez intézett kérdést.

    Ezután soron kívül Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a
menekültek érdekében országos összefogásra buzdító felhívást
ismertetett, melyek a képviselők közfelkiáltással elfogadtak.

    Ezt követően Horváth Lajos ismertette az Állami Számvevőszék
tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalását a
jelöltekről.

    Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a terv-
és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette.

    Szavazás következett; a jelöltek közül Hagelmayer István és
Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett.

    A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások
elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-választás kiírásáról
hétfőn megszakadt plenáris vita. (folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (52. rész)

A vitában részt vett:

Kereszti Csaba a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
előadója;

    Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk.);

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) és

    Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.).

    Az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás kiírását az ismert
négy kérdésben az Országgyűlés elfogadta.

    Ezután a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás
elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezetet tárgyalták a
képviselők. A vitában részt vett:

    Sarlós István (országos lista);

    Bánffy György (Budapest, 4.vk.);

    Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) és

    Horváth Jenő (Budapest 1. vk.).

    Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság
címeréről.

    Ezt követően a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a
választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásával
folytatták a munkát a képviselők. A vitában részt vett:

    Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.);

    Balla Éva (Budapest, 46. vk.);

    Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), majd ismét
Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.).

    Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a köztársasági elnököt az
állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások
előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az
elnökválasztás időpontjáról is: az állampolgári kezdeményezésű
népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó
népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én
kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második
fordulójának időpontja január 14-e.

    Ezután megkezdődött a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta
végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki
következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló
tárgyalása. A beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette
be, Udvari László kormánybiztos volt a napirend előadója. A vitában
felszól altak:

    Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi
bizottság előadója;

    Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.);

    Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.);

(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (53. rész)

Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.);

Balogh László (Pest m., 29. vk.);

Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.);

Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.);

Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.);

Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.).

A vita lezárása után még nem hoztak határozatot. Az Országgyűlés
személyi javaslatok, különféle állásfoglalások és interpellációk
megtárgyalásával folytatta munkáját.

    Az Állami Számvevőszék elnökévé a képviselők megválasztották dr.
Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé pedig Sándor Istvánt. Az
Állami Számvevőszék tisztségviselői letették a hivatali esküt.

    Ezután a képviselők határozatot fogadtak el a
társadalombiztosítás irányításáról, és a társadalombiztosítási
bizottság létrehozásáról. Ugyancsak határozatot hoztak a
társadalombiztosítási ellátások 1989. évi egyszeri kiegészítéséről.
Elfogadta az Országgyűlés az ügyrendi bizottság összetételére
vonatkozó előterjesztést is.

    Ezután ismét interpellációk következtek. Török Sándor (Szolnok
m., 13. vk.), a Jászapáti Városi Tanács elnöke intézett
interpellációt a művelődési miniszterhez a szakképzési
hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvénnyel
kapcsolatban. Stark Antal művelődési államtitkár válaszát a
képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta.

    Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos
interpellációjában tiltakozott az ellen, hogy Iharosberényt a
marcali választókerülethez csatolták. Horváth István belügyminiszter
válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta.

    Ezután Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m., 3. vk.) interpellációját
a debreceni katonai repülőtér megszüntetése ügyében - vették elő. A
honvédelmi bizottság jelentését az interpelláló képviselő és az
Országgyűlés elfogadta.

    Ezt követően Hámori Csaba (országos lista) tájékoztatta a
képviselőket az MSZP parlamenti csoportjának felhívásáról.

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ismertette felhívását az
Európában állomásozó idegen csapatok kivonására. A felhívást az
Országgyűlés elfogadta.

    Újabb interpellációk:

    Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) a Dél-Buda - Rákospalota metró
beruházásának, előkészítő munkáinak felfüggesztése tárgyában
interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyiminiszterhez.
Udvari László válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta.
(folyt.köv.)


1989. október 31., kedd 21:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - második nap (54. rész)

Ezután a képviselők határozatot hoztak a nagymarosi
munkálatokról. A képviselők elé terjesztett kormánybeszámolót és
határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta.

    Ezzel az Országgyűlés októberi ülésszaka befejeződött. A második
munkanapon Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva
elnökölt. (MTI)


1989. október 31., kedd 21:58


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD