|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés előtt a vízlépcső ügye
|
-------------------------------------- München, 1989. október 31. (SZER, Magyar híradó) - Az Országgyűlés mai tanácskozásán Németh Miklós kormányfő javasolta, hogy ne építsék meg a nagymarosi vízierőművet. A részletekről hallgassák meg kiküldött munkatársunk, Kasza László tudósítását: - A délelőtt a jogi bizottság egyeztetéseivel telt - délután 3 órakor került a parlament elé az egyeztetések eredménye. Ez javasolja: Először: a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt válasszák - elfogadták, és elfogadták az időpontot is: 1990. január 7-ike, az esetleges második forduló január 14-ikén lesz. Másodszor: népszavazást írtak ki a Szabad Demokraták Szövetsége négy kérdésében, ahol a sorrendet - dr. Balla Éva tiltakozása ellenére - megváltoztatták, éppen úgy, mint a szöveget. A törvényhozás elfogadta ezt a javaslatot is. Harmadszor: kiírták a népszavazást abban az ügyben, hogy koronás- vagy Kossuth-címer legyen-e nemzeti jelképünk. A mostani címert visszavonták a versenyből - mint mondták - a vörös csillagot már úgy sem szabad beletenni. A népszavazás időpontja a köztársaságielnök-választással együtt 1990. január 7-ike - elfogadták. Természetesen elvetette ezzel szemben a parlament Balla Éva javaslatát -, hogy a címer kérdését a Szabad Demokraták Szövetsége kérdéseivel közösen és egyidőben tegyék fel népszavazásra. Ez indokolt lett volna, hiszen, ha a nép úgy dönt november 26-ikán, hogy a köztársaságielnök-választásra egyáltalán nem kerül sor, akkor - mondotta Balla Éva - a címerügyben 200 millió forintos külön népszavazást kell rendezni. Kit lep meg: meg a Tisztelt Ház kevésbé tisztelt többsége - hangosan nevetett. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|