|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (25. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi ------------- Stúdiójának szerkesztő-riportere mindenekelőtt elnézést kért az október 17-ei spontán felszólalásának pontatlanságaiból fakadó félreérthetőségért, illetve félremagyarázhatóságért az aláírásgyűjtőív aláíróitól. Elismerte, hogy ténykérdés a több mint 100 ezer hiteles aláírás, éppen ezért javasolta: fogadja el a Parlament a kormány indítványát, és írja ki a törvény szerint - a meghozott törvény megerősítésére - a népszavazást. Véleménye szerint nincs igaza Tallóssy Frigyesnek abban, hogy a népszavazás eredménye nem kötelező a Parlamentre, márcsak azért sem, mert a rendelkezés úgy szól: a népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető ki. Meggyőződését fejezte ki: a népszavazást ki kell írni, és ha a nép úgy dönt, hogy most akar köztársasági elnököt választani, és ez csak a továbbiakban legyen a Parlament joga, ennek tudatában határozzon az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás kiírásáról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke elmondta, hogy egy, a jogszabály által nem tiltott kérdésre több mint 100 ezer állampolgár kérte a népszavazás elrendelését. De ha ez a kérdés nyelvtanilag nem pontos, tartalma nem érthető, akkor melyik esetben jár el helyesen az Országgyűlés? Akkor-e, ha átfogalmazva, érthetőbbé téve bocsátja népszavazásra, vagy akkor, ha nem változtat rajta? A képviselő a pontos tájékoztatást követelve annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben a kérdésen nem változtatnak, kötelességük olyan magyarázatot fűzni hozzá, amely érthetővé teszi annak tartalmát. Először lesz ebben az országban népszavazás. A Parlamentnek becsületes tájékoztatással kell segíteni a népet döntésében. El kell mondani, hogy ha döntésük a választások előtti köztársaságielnök-választás mellett szól, a Magyar Köztársaság első elnökét a nép közvetlenül, titkos szavazással választja. Ellenkező esetben ezt a jogot átengedi a Parlamentnek - jelentette ki a képviselő. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|