Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Parlament - első nap (1. rész)

1989. október 30., hétfő - Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés októberi - kétnaposra tervezett - ülésszaka.

Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tájékoztatta a
képviselőket, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6.
vk.) lemondott mandátumáról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette.
Bejelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt, és hét
képviselő intézett kérdést a kormány tagjaihoz. Tájékoztatta a
képviselőket arról is, hogy mi lett a sorsuk azoknak a júniusi,
illetve szeptemberi ülésszakon elhangzott interpellációknak,
amelyekre adott válaszokat az Országgyűlés nem fogadta el. Ezekkel
jelenleg az illetékes országgyűlési bizottságok foglalkoznak, s egy
részük vizsgálatával már végeztek is. Az ezekről készült
jelentéseket eljuttatták a képviselőknek. Több interpelláció
bizottsági vizsgálata azonban további időt igényel.

    Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása keretében először
arról döntöttek a képviselők, napirendre tűzzék-e Sütő Kálmán (Vas
m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese önálló
indítványát. A képviselő azt javasolta, hogy a Parlament november
9-ét nyilvánítsa a minőség napjává. Az elnöklő Fodor István
elmondotta, hogy Magyarországon számos, a társadalom szélesebb vagy
szűkebb körét érintő nemzetközi nap nyert polgárjogot, azonban ezek
egyike sem igényelte a Parlament döntését. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 12:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (2. rész)

A képviselők az indítvány napirendre tűzését nem támogatták.

Ezután Fodor István bejelentette, hogy Roszik Gábor (Pest m., 4.
vk.) evangélikus lelkész önálló indítványt nyújtott be, szorgalmazva
a Polgári Törvénykönyv módosítását. Azt javasolta, hogy szüntessék
meg az alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás
államigazgatási felügyeletét. Ehelyett az alapítványok bejegyzése és
megszüntetése bírósági hatáskörbe kerüljön.

    Az indítványt Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter indokoltnak
tartotta, ám véleménye szerint nem annyira sürgős, hogy az októberi
ülésen tűzzék napirendre.

    A képviselők úgy döntöttek, hogy az Országgyűlés a képviselői
indítványt a novemberi ülésszakon tárgyalja meg.

    Ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát:

    1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő
jelelölőbizottság felállítása.

    2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat
megtárgyalása.

    3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalása.

    4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalása.

    5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló
törvényjavaslat megtárgyalása.

    6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdeményezésére
négy kérdésben.

    7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésére a Magyar
Köztársaság címeréről.

    8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási
eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési
határozattervezet megtárgyalása.

    9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és
nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró
vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása.

    10. Személyi javaslatok.

    11. Interpellációk, kérdések.

(folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 12:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (3. rész)

A tárgysorozat elfogadása után következett az Alkotmánybíróság
tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság létrehozása. Az
elnök bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény 6.
paragrafusa szerint az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben
képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai, valamint a
független képviselőcsoport által jelölt képviselőkből álló
jelölőbizottság tesz javaslatot. A Parlament tényleges politikai
megosztottságát figyelembe véve az elnök - a parlamenti
képviselettel rendelkező pártok javaslata alapján - ajánlotta, hogy
a jelölőbizottság elnökévé dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.)
független képviselőt válasszák. Javasolta továbbá, hogy a
jelölőbizottság tagja legyen Balogh László (Pest m., 29. vk), Dudla
József (Borsod m., 5. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1.vk.) és
Kasó József (Baranya m., 13. vk.), valamennyien a Magyar Szocialista
Párt tagjai, dr. Balla Éva (Budapest 46.vk.), a Szabad Demokraták
Szövetségének tagja, dr. Séra János (Komárom m., 10.vk.), a
Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), a
Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (országos
lista), a Magyar Néppárt tagja, dr. Raffay Ernő (Csongrád m., 1.
vk.) a Magyar Demokrata Fórum tagja, valamint Árvai Lászlóné ( Heves
m., 1. vk.) független képviselő. Az elnök felhívta a képviselők
figyelmét, hogy - mivel a jelölőbizottság tagjaira a pártok, illetve
csoportok tehettek javaslatot így - a személyekkel szemben nem, csak
a pártarányokat illetően lehet észrevételt tenni. Benjámin Judit
(Budapest 21. vk.) úgy ítélte meg, hogy több független képviselőre
lenne szükség a bizottság munkájában, tekintettel arra, hogy négy
MSZP-tagot is beválasztottak. Ezt a javaslatot az Országgyűlés nagy
többséggel elvetette. Végül az eredeti indítványt fogadták el a
jelölőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozó együttes szavazás
során.

    Ezután az elnök felkérte a frissen megválasztott
jelölőbizottságot, hogy mihamarabb tartsanak ülést, és tegyenek
javaslatot az Alkotmánybíróság öt tagjának jelölésére. A jelölteket
a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság meghallgatja, majd
állásfoglalást alakít ki, s ezt a jelölőbizottság elnöke ismerteti
az Országgyűléssel. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 12:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (4. rész)

Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek
az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A
napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és
     -------------
költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék
létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy
a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan
kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra
támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori
kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes
megítéléséhez. Szükségszerű s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy
pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek
működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak
tevékenységének gazdasági vetülete. Hasonlóképpen halaszthatatlanná
vált, hogy az Állami Számvevőszék, illetve ezen keresztül az
Országgyűlés ellenőrzése érvényesüljön az államháztartás és a
jegybank hitelkapcsolatai fölött. Az Állami Számvevőszék
felállításával megszűnik az a magárahagyatottság, amelyet a
képviselők éreztek a költségvetési javaslatok, a zárszámadási
beszámolók tárgyalásakor. Ezek megalapozottsága, szakszerűsége
felett őrködik a jövőben a számvevőszék.

    Puskás Sándor véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadásával
egy minőségileg más, a jelenlegi ellenőrzési rendszert meghaladó
mechanizmus jön létre, amely megfelelő segítséget tud nyújtani az
Országgyűlés munkájához, segítve ezzel a Parlament alkotmányos
funkciójának betöltését.

    Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát
hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a
törvényjavaslat előkészítése során számos ellenvélemény is
megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új intézményével
szemben. Így például többen úgy vélték, hogy nem célszerű a
számvevőszéket létrehozni addig, amíg nem alkotják meg az
államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami
Számvevőszék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a
tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek
megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt a
társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék
olyan szervezettel, amely szakszerűen követni tudja a mindenkori
költségvetési gazdálkodást. Az államháztartás egyébként is létezik,
államháztartási törvény nélkül is, tehát ennek rendszerével a külön
törvény megalkotásáig is foglalkoznia kell valakinek. Ugyanígy
elfogadhatatlan a közvélemény számára, hogy az állami vagyonkezelés
ellenőrzés nélkül működjék. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 13:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (5. rész)

A bírálók kétségbe vonják, hogy a számvevőszék képes lesz-e a
meglehetősen nagy számú állami vállalatok vagyonkezelését nyomon
követni.

    A számvevőszék természetesen nem vállalkozhat arra, hogy minden
egyes állami vállalatnál ellenőrizze a vagyonkezelést, de arra
igenis vállalkoznia kell, hogy az állami vagyonkezelésről szóló
törvény megalkotásáig felügyeljen a törvények betartására a
társasággá átalakuló vállalatoknál.

    Puskás Sándor politikai szempontból is érthetetlennek nevezte a
számvevőszék létrehozásának elhalasztását. Utalt arra, hogy a
nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a tárgyalófelek a békés átmenet
alkotmányos garanciáinak megteremtését szorgalmazták, s a
számvevőszék éppen egy ilyen garanciát jelentő intézmény lenne.

    A garanciákat más szempontból is kifogásolták a
törvénytervezettel kapcsolatban. A kétkedők azt kérdezték, a
törvénytervezet átdolgozása során a bizottság vajon nem
csökkentette-e a tervezetbe épített garanciális elemeket. Puskás
Sándor ennek kapcsán határozottan leszögezte: a bizottság nem tett
olyan módosító javaslatot, amely megkérdőjelezhetővé tenné a
számvevőszék működését, ellenkezőleg, gyarapította a hatékony
működést segítő előírásokat. Az egyik ilyen módosítás bevezeti az
ellenjegyzési jogintézményt a költségvetés hitelfelvételei esetén. A
fontosabb módosítások közé tartozik az is, hogy az APEH adóztatási
tevékenysége mellett a helyi tanácsok hasonló tevékenységét,
valamint más hivatalok mellett a Pénzintézeti Központ tevékenységét
is bevonták a számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe. A garanciákat
növeli az az előírás, miszerint nem jelölhető a számvevőszék
elnökévé, illetve elnökhelyettesévé olyan személy sem, aki bármely
párt országos szervezetében négy éven belül választott vezető
tisztséget töltött be. A bizottság bővítette az
összeférhetetlenségre vonatkozó előírások körét is azzal, hogy az
Állami Számvevőszék elnöke, helyettesei, vezetői és számvevői nem
tölthetnek be érdekképviseleti szerveknél vezetői tisztséget.

    Az elmondottakat összegezve Puskás Sándor hangsúlyozta: lezárult
egy korszak, amikor a törvényhozói hatalmat megfosztották
ellenőrzési lehetőségétől. Lezárult az a korszak, amelyben az
állampárt közvetlenül irányította a kormányt, a kormány pedig saját
tevékenységét ellenőrizte. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 13:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (6.)

Az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat minden
előírásában azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozói hatalom a
legfelső népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel
ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat, gazdálkodásának
törvénytiszteletét, ésszerűségét és célszerűségét. A számvevőszék
ezért csak olyan intézmény lehet, amely független minden politikai
befolyástól, kizárólag a szakszerűség elveire támaszkodik, objektív
véleményt formál, s teljes felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek
- mondotta befejezésül Puskás Sándor.

    Puskás Sándor előterjesztését követően a Ház elnöke felolvasta
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) levelét. A képviselőnő arra
emlékeztette a Parlamentet, hogy 150 éve született Steindl Imre, az
Országház tervezője. Javasolta, hogy az Országgyűlés emékezzen meg
róla kegyelettel. Fodor István arról tájékoztatta a képviselőket,
hogy az évforduló alkalmából megkoszorúzták az Országház főlépcsőjén
álló Steindl Imre-mellszobrot, továbbá a Parlament kupolatermében
kiállítást is rendeztek. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 13:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (7. rész)

Horváth Lajos - a plénum soros elnöke - köszöntötte a
díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieglert, Ausztria alkancellárját
és kíséretét. A vendég Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes
meghívására tartózkodik hazánkban.

    Ezt követően Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat
általános vitáját.

    Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), pártalkalmazott úgy
    -------------
ítélte meg: az Állami Számvevőszék újbóli felállítása a jogállam
szervezeti rendjének kiépítésében, az állami bevételek és kiadások,
valamint az állami vagyon hasznosításának számbavételében mérföldkő
lehet. Még akkor is, ha egy ideig az államháztartás általános
ellenőrzésének - számos tekintetben - előreláthatólag csak a
látszatát kelti majd. Hiszen ennek az intézménynek a létrehozása
megelőzi például az államháztartás fogalmának és feladatainak
tisztázását, törvényi rögzítését, az állami gazdálkodás új
szabályozását, az állami ellenőrzés teljes rendszerének együttes
újraszabályozását.

    A képviselő a korábbi - jelentős anyagi és erkölcsi károkat
egyaránt okozó - ellenőrzési gyakorlatot ostorozva hangsúlyozta: a
leendő Állami Számvevőszéknek le kell számolnia a sokévtizedes káros
beidegződésekkel. Pártoktól és egyéb érdekcsoportosulásoktól
független, csakis a tényeket szem előtt tartó, következetes és a
személyi konzekvenciák kilátásba helyezésétől sem ódzkodó
ellenőrzést szükséges megvalósítania. Az új intézménynek fokozott
figyelmet kell fordítania az államközi szerződéstervezetek előzetes
vizsgálatára is - mondotta Südi Bertalan. (folyt. köv.)


1989. október 30., hétfő 13:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (8. rész)

Barta Alajos (Heves m., 4. vk.) pártalkalmazott
-------------
az Állami Számvevőszék szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nem
megfelelő a jelenlegi államigazgatási ellenőrzés, az Országgyűlés
viszont még saját ellenőrző szervezettel sem rendelkezik. A kormány
munkáját ugyan különféle módon ellenőrzi a Parlament, de hiányoznak
a megfelelő információk az állami költségvetésről, az állami
vagyonról, a közpénzekről. A kölségvetési átcsoportosításokat
elvileg alárendelhették a szűk csoportérdekeknek.

    Kifejtette: az Állami Számvevőszék struktúrája fejezze ki, hogy
ebben a szervezetben megfelelő szerepet kap a személyes felelősség,
a bürokráciamentesség. Javasolta továbbá, hogy a megyei
képviselőcsoportok és az intézmény között rendszeres információcsere
alakuljon ki.

    Ki fogadja majd a közérdekű bejelentéseket - kérdezte továbbá
Barta Alajos -, ki ellenőrzi más szervezeteknél e bejelentések
kezelését? Mi lesz a névtelen bejelentések sorsa? Ezekre a
kérdésekre is meg kell találni a választ.

    A továbbiakban rámutatott: az indoklásban kapjon hangsúlyosabb
helyet a közvagyon ellenőrzése. Megfontolásra ajánlotta, hogy a
törvényjavaslat indoklásában fogalmazzák meg: az Állami Számvevőszék
a korrupció elleni harc legfőbb állami intézménye legyen.

    A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság több mint 30 éves
munkájáról szólva rámutatott: elismerés illeti meg önzetlen
tevékenységükért a társadalmi aktivistáikat. Nem egy hivatal szűnik
meg - mondotta - , hanem egy mozgalom, értékeiket a további munkában
is hasznosítani szükséges. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 14:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (9. rész)

dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly
----------------
Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára hangoztatta: az Állami
Számvevőszék által tudja az Országgyűlés érvényesíteni költségvetési
és zárszámadási jogát. Ez egyben sarkalatos alkotmányi garancia is
lesz arra, hogy a végrehajtó hatalmat a Parlament ellenőrizhesse.

    Az Állami Számvevőszék létrehozását az államháztartás feletti
rendelkezés kivételes fontossága és a hatalom gyakorlásának a mai
viszonyok közötti bonyolultsága teszi indokolttá.
Összeférhetetlennek tartotta, hogy a képviselők és valamilyen párt
elkötelezettjei az Állami Számvevőszéknek alkalmazottai vagy vezetői
legyenek. Inkább elkésett, mint elsietett az Állami Számvevőszék
létrehozása - jelentette ki. Majd arról beszélt, hogy a kormány
tagjainak, az állami tisztségviselőknek általános és gazdasági
jellegű kontrollja évtizedeken át nyíltan az állampárt
csúcsvezetőinek és apparátusainak a kezében volt. Ha groteszk
formában is, de létezett a kontroll, ami mostanra szétzilálódott.

    A képviselő javasolta, hogy a KNEB-vizsgálatok dokumentumait,
különösen azokat, amelyeket még nem zártak le, helyezzék letétbe a
kormánynál, így az Állami Számvevőszék visszamenőlegesen is
foglalkozhat majd velük. Végül állásfoglalást kért a Parlamenttől a
nemzeti kerekasztal kikötésével kapcsolatban. Eszerint most az
Állami Számvevőszéknek csak az egyik elnökhelyettesét válasszák meg,
elnökét és a másik helyettest az új, illetve az azt követő
Országgyűlés válassza. Az előterjesztett törvényjavaslat ilyen
szabályozást nem tartalmaz, eltér a kerekasztal álláspontjától. A
terv- és költségvetési bizottság vállalja ezért a felelősséget. Az
állásponttól való eltérés okai közt említette meg a képviselő azt,
hogy nem volt olyan alkalmas személy, aki egyedül vállalta volna az
Állami Számvevőszék személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésével
kapcsolatos teendőket a leendő elnök személyének ismerete nélkül.
Perdöntőnek ítélte a rátermett vezetők kiválasztását már az indulás
előtt. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 15:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (10. rész)

Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István
--------------
Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa azt javasolta, hogy az általános
vita lezárása után ne bocsássák a részletes vitára a
törvényjavaslatot, mert az kimunkálatlan, átdolgozásra szorul. A
létrehozandó számvevőszék jelenleg még nem is tudná ellátni
feladatát a feltételek hiányában. A képviselő szerint a teljes
szervezetet csak az államháztartási törvény hatályba lépésétől
kezdve célszerű működtetni, addig egy csökkentett létszámú, a
jelenleg elvégezhető feladatokhoz szabott szervezetre van csupán
szükség. Azért, hogy ez a kisebb szervezet is működőképes legyen a
Parlamentnek fel kell kérni a kormányt az 1990-es költségvetési
törvényjavaslat és államháztartási mérlegrendszer eddigieknél sokkal
részletesebb kidolgozására és bemutatására. Lényeges, hogy ez mentes
legyen az úgynevezett pénzügyi-technikai megoldásoktól. Balla Éva
fontosnak tartotta, hogy számoljon be a pénzügyi kormányzat a
költségvetés hitelfelvételeiről is.

    Szükség van arra, hogy a kormány áttekintse az állami ellenőrzés
egész rendszerét. A KNEB felszámolása után sem maradhat ellátatlan
ellenőrzési feladat. Ugyancsak fontos, hogy a kormány részletesen
dokumentálja az államadósságot, kimutassa hatását a jövő évi
költségvetésre. Az összes, eddig elkülönítetten kezelt pénzeket, így
az állami nagyberuházásokat finanszírozó decentralizált alapokat is
be kell vonni a költségvetési elszámolás körébe. Csak így válhat
valóssá az államháztartás ellenőrzése - hangoztatta. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 15:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (11. rész)

Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa
----------

mindenekelőtt arról szólt: feltétlenül szükségesnek tartja az Állami
Számvevőszék intézményének felállítását, hiszen ő azok közé a
képviselők közé tartozik, akik sohasem szavazták meg a költségvetési
előterjesztést és a zárszámadást, mivel soha nem volt meggyőződve
azok hitelességéről. Balla Évával egyetértésben kifejtette: végre
fel kell tárni, mi történt azokkal a kölcsönökkel, hitelekkel,
amelyeket az ország felvett, s amelyek terhe másod-, harmadíziglen
fogja nyomasztani az ország népét. Az adósságteher bizonytalanná
teszi az ország jövőjét, a családok sorsát. Éppen ezért - véleménye
szerint - pártállástól függetlenül mindenkinek össze kell fognia,
hogy egy családvédelmi alap jöjjön létre Magyarországon, amely
biztosíthatná a családok jövőjét az adósságteher szorításában. Végül
javasolta: az Állami Számvevőszék központja Szegeden legyen.


    Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és
    ------------

Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára is sürgette az
Állami Számvevőszék mielőbbi felállítását. Az Országgyűlés ellenőrző
tevékenységét segítő szervezet létrehozását különösen időszerűvé
teszi az állami vállalatok átalakulása különféle társasági formákká,
illetve az elmúlt időben a pártok vagyonkezelése körül kialakult
vita. A képviselő javasolta azt is, hogy a számvevőszék ne kizárólag
számviteli képesítésű munkatársakat alkalmazzon - akik ugyan
nélkülözhetetlenek -, hanem mind nagyobb számban vegyen fel olyan
szakembereket, akik gazdasági, pénzügyi, műszaki szakértelemmel,
értékelő, elemző készséggel, jelentős ellenőrzési gyakorlattal
rendelkeznek. Hasonlóan fontos követelmény, hogy az Állami
Számvevőszék munkatársai erkölcsileg, etikailag feddhetetlenek
legyenek. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 15:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (12. rész)

Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.), a Magyar Gördülőcsapágy
-----------
Művek vezérigazgatója az Állami Számvevőszék mielőbbi létrehozását,
költségvetésének mihamarabbi elkészítését sürgette. Felhívta azonban
a képviselők figyelmét arra, hogy az Állami Számvevőszékről szóló
törvényjavaslatban megfogalmazott feladatokat, illetve a megszűnő
népi ellenőrzés tevékenységi körét összehasonlítva jónéhány
ellenőrizendő terület gazda nélkül marad. Ilyen például - s
véleménye szerint ez lekezelő hozzáállás - az állampolgárok
panaszainak kivizsgálása. Ezek döntő hányada ugyanis érinti az
Állami Számvevőszék számára előírt állami vagyonkezelési
ellenőrzést.

    Szorgalmazta azt is, hogy a közvélemény kapjon tájékoztatást az
állami ellenőrzési rendszer korszerűsítéséről, a változások
lényegéről. Erről ugyanis a kormány már két hónappal ezelőtt
határozatot hozott. Javasolta, hogy az Országgyűlés a népi
ellenőrzés megszűnéséről hozandó döntésekor fejezze ki köszönetét e
szervezet társadalmi munkásainak és vezetőinek. Végezetül
kifogásolta, hogy az egész Tiszántúl gazdasági és szellemi életének
központjában, Debrecenben nem tervezik regionális hivatal
létrehozását.

    Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az általános vitát
lezárta, és a plénum döntése alapján részletes vitára bocsátotta a
törvényjavaslatot.

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész kért szót.
    -------------
Egyetértett azzal, hogy jelenleg még nincsenek biztosítva az Állami
Számvevőszék működésének feltételei, ám ez nem ok arra, hogy ne
hozzák létre a szervezetet. Azért, hogy mihamarabb működőképes
legyen, szükség van arra: a kormány minél előbb terjessze be az
államháztartási reformról szóló törvényjavaslatot, valamint a
tulajdonreformról szóló koncepcióját.

    A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: ennek az intézménynek
mindenképpen támadhatatlannak kell lennie. Ki kell zárni minden
olyan lehetőséget, hogy tagjai valamilyen téren elfogultak legyenek.
Ezért fenntartja korábban megfogalmazott javaslatát, miszerint: nem
jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve elnökhelyettesévé
olyan személy, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő,
vagy a Minisztertanács tagja volt, vagy valamely párt országos
szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Ez nem
diszkrimináció - mondotta a képviselő - ez a szervezet rangját
emeli. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 15:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (13. rész)

Több hozzászóló nem lévén az elnöklő Horváth Lajos lezárta a
törvényjavaslat részletes vitáját. A polémiában elhangzott módosító
indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségvetési
bizottságot.

    Puskás Sándor az Országgyűlés terv- és költségvetési
bizottságának elnöke ismertette a testület állásfoglalását, és
egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői felvetésekre.
Elmondotta, hogy a parlamenti vitában sok olyan javaslat hangzott el
az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban, amelyeket a szervezet
működési szabályzatában és ügyrendjében figyelembe fognak venni.
Beszámolt arról, hogy a bizottság nem fogadta el Bánffy György
módosító indítványát. Bánffy György azt javasolta: ne lehessen az
Állami Számvevőszék elnöke, illetve elnökhelyettese az, aki a
megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt. A bizottság
szerint a számvevőszék nem a Parlament, hanem a végrehajtó hatalom
tevékenységét ellenőrzi. Ezért úgy ítélték meg, az indítvány nincs
összhangban az összeférhetetlenségi szabályok elveivel.

    Elutasította a bizottság Balla Éva javaslatait is. A képviselő
azt indítványozta, hogy a számvevőszék vezetői és munkatársai ne
lehessenek egyetlen párt tagjai sem, és a jelenlegi ülésen a
számvevőszék vezetői közül csak egyetlen elnökhelyettest válasszanak
meg. Olyan javaslat is elhangzott - Eke Károly részéről -, hogy az
Állami Számvevőszék székhelye Szeged legyen. A bizottsági ülésen
kiderült, hogy a javaslat nem volt kellően megalapozott, s egyébként
is a szervezet napi munkakapcsolatai a fővárosban működő
minisztériumokhoz, az itt lévő információs rendszerekhez kötik az
Állami Számvevőszéket. Így a bizottság ezt az indítványt sem
tartotta elfogadhatónak.

    Puskás Sándor elmondotta: Barta Alajos a törvényjavaslat
indoklásába kívánta beépíteni azt, hogy a számvevőszék legyen a
korrupció elleni harc eszköze. A bizottság ezt az indítványt sem
támogatta. A testület véleménye szerint ez nem rendelkezés kérdése,
megvalósítását a számvevőszék azzal segíti elő, hogy teljesíti a
törvény által előírt feladatait.

    Ezután Puskás Sándor röviden válaszolt arra a bírálatra,
amellyel a bizottság előkészítő munkáját illette Balla Éva.
Elmondotta: a bizottság tagjai abból indultak ki, hogy a Parlament
döntésének megfelelően a számvevőszék intézményének 1990-től
működnie kell. Ezért láttak hozzá a vezető személyek kiválasztásához
szükséges pályázat kiírásához. A bizottság azonban nem sajátította
ki a kiválasztás jogát. Ugyancsak nem döntött arról, hogy kik
utazzanak külföldre tanulmányútra. A bizottság csupán a
számvevőszék vezetőire tett javaaslatot. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 16:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (14. rész)

Határozathozatal következett; az elnöklő Horváth Lajos
emlékeztette a képviselőket, hogy mivel alkotmányerejű
törvényjavaslatról van szó, elfogadásához az országgyűlési
képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. A teremben 316
képviselő volt jelen, így megállapította: az Országgyűlés
határozatképes a minősített szavazásra.

    Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak.
Az Országgyűlés - a terv- és költségvetési bizottság jelentésében
foglaltakkal összhangban - elutasította Eke Károlynak azt a
javaslatát, hogy az Állami Számvevőszék székhelye Szeged város
legyen. Ugyancsak elutasította az Országgyűlés Balla Éva
indítványait, nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevőszék
tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá
azzal sem értettek egyet a képviselők, hogy most a számvevőszéknek
csak egyik elnökhelyettesét válasszák meg, az elnök és a másik
elnökhelyettes személyéről pedig a következő Országgyűlés döntsön.
Az elnök bejelentette, hogy az előbbi módosító javaslat
elutasításával értelemszerűen szükségtelenné vált Szabó Kálmán
indítványának szavazásra bocsátása.

    Bánffy György több módosító indítványt is tett, ezek közül
néhányat elfogadott a terv- és költségvetési bizottság, s azokat
figyelembe véve dolgozta át a törvényjavaslatot. Így például az
összeférhetetlenséget kiterjesztették a képviselőkre is, de csak a
számvevőszéknél történő alkalmazás idejére; új összeférhetetlenségi
tilalmat fogalmaztak meg, mégpedig azt, hogy a számvevőszék
tisztségviselői sem egymással, sem a Minisztertanács tagjaival nem
lehetnek közeli rokoni kapcsolatban. Mivel a javaslattevő képviselő
továbbra is fönntartotta egyik korábbi módosító indítványát -
miszerint: ne legyen jelölhető az Állami Számvevőszék
tisztségviselőjének az, aki a megelőző négy évben parlamenti
képviselő volt -, ezt a kérdést az elnök szavazásra tette fel. A
képviselők - bár minimális különbséggel, de - elutasították ezt a
módosító javaslatot. Mivel Südi Bertalan szövegmódosító indítványát
a terv- és költségvetési bizottság elfogadta, és be is építette a
törvénymódosító javaslatba, a képviselők erről külön nem szavaztak.

    Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már
megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel
- 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal - elfogadta.
Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással
egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetet a népi
ellenőrök eddig végzett munkájáért. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 17:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (15. rész)

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadását
követően a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta
munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez
sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.).
------------------
A Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke ezzel a módosító
javaslatával a földtulajdon védelmét, a földforgalom átmeneti
befagyasztását és a megváltás intézményének eltörlését szorgalmazta.
Mint mondotta: a volt földtulajdonosoknak meg kell adni az anyagi és
erkölcsi elégtétel lehetőségét, de a föld nem lehet semmiféle
spekuláció alapja, rossz gazdasági struktúra átmentője.
Hangsúlyozta, hogy a parasztság nem tudja elfogadni: a tőle
négyzetméterenként 20 fillérért megváltott földet 7-800 forintért
árusítják ki; a megváltással pedig a tsz-ek 2080 forintért juthatnak
termőföldhöz, holott az ingatlanforgalomban ugyanezt a földet akár
10 millió forintért is el tudnák adni.

    A képviselőnő végezetül kijelentette: amennyiben a kormány 1990
januárjában beterjeszti az Országgyűlésnek a társadalmi közösségi
földvagyon, az állami és szövetkezeti földvagyon védelmével
kapcsolatos törvényjavaslatot, amely megnyugtatóan rendezi a
problémákat, akkor visszavonja módosító indítványát.

    Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány
nevében ígéretet tett arra, hogy az addig rendelkezésre álló
információk alapján, de a képviselői módosító indítvány szellemének
megfelelően módosító törvényjavaslatot nyújtanak be a Parlamentnek.
Emellett tájékoztatta a képviselőket egyebek között arról, hogy a
legutóbbi földtörvénymódosítás óta eltelt négy hónap alatt mindössze
3700 hektár föld cserélt gazdát, az arányok azonban térségenként
rendkívül eltérőek.


    Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke
    ------------

- kiegészítésként e kompromisszumos megoldáshoz - indítványozta,
hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a legközelebbi
ülésszakon tegyen javaslatot földügyi bizottságok létrehozására
valamennyi városban és községben. Ezek feladata - a képviselő
véleménye szerint - az lenne, hogy a földtulajdon-változás és
tulajdonrendezés folyamatát békés megoldásokkal segítsék.

    Jóllehet ezt követően a soros elnök kinyilvánította: úgy
tekinti, hogy a földtörvény módosítását levették napirendről, még
három képviselő kért szót. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 18:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (16. rész)

Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly

------------

Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára támogatta Márton János
javaslatát. Hangsúlyozta: hibás az a közgazdasági gondolkodás, hogy
a szabadpiaci forgalom elvét a termőföldre vagy a mezőgazdasági
ingatlanokra is ki akarják terjeszteni, hiszen ezeket a világon majd
minden ország védi. Arra figyelmeztetett: ne legyen balga az ország,
ne árúsítsa ki a nemzeti földvagyont csak azért, mert szorult
helyzetben van. Ismételten rámutatott, hogy a termőfölddel, a
vízkészlettel, az erdővel összefüggő tulajdonviszonyok nemzeti
jellegének uralkodó szerepét fenn kell tartani.

    Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a bonyhádi Pannónia MGTSZ

    ---------------

elnöke azt javasolta: rövid időn belül kezdődjenek nemzeti
agrárkerekasztal-tárgyalások, amelyeken részt vehetne minden olyan
társadalmi, politikai és gazdasági szervezet, amely tenni akar és
tud a mezőgazdaság gondjainak megoldása érdekében. Ezek a
tárgyalások kezdetét jelenthetnék a következő Országgyűlés
törvényalkotó munkájának. Szólt arról is, hogy ezzel kapcsolatban az
Országgyűlés agrárszektora, a Magyar Néppárt és az Agrárreformkörök
Egyesülete felhívást adott ki.

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt

    -------------

Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke arra figyelmeztetett: engedjék
élni a szövetkezeti tagságot azzal a jogával, hogy eldönthesse, mit
tesz a földjével.

    Hütter Csaba - ismét szót kérve - válaszolt néhány képviselői
felvetésre. Hangoztatta, hogy a földforgalom eddigi üteméből
kiindulva körülbelül ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld.
Mint mondotta: annak a veszélye sem fenyeget, hogy külföldiek
vásárolják fel a termőföldet, mert ehhez pénzügyminisztériumi,
valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi engedély
szükséges. Az eddigi ilyen jellegű kéréseket is elutasították. Azt
viszont nem utasítanák el, hanem a Parlament elé tárnák, ha egy
külföldi vállalkozó ipari bázist kívánna létesíteni, s ehhez földet
szeretne vásárolni. A földtörvénnyel kapcsolatban türelemre intett
mindenkit, hangsúlyozván, hogy amíg a kedélyek le nem csillapodnak,
addig nincs esély bölcs döntésre, jó földtörvény megalkotására.

    Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy
határozott, hogy a földtörvény módosítását - a benyújtott módosító
indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe
vételével - a kormány terjessze 1990. januárjában a Parlament elé.
(folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 18:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (17. rész)

A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás után a
közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a
képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság
kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet:

    A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó
szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka és a
javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. Ide
tartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt
elítéltek; a teherben lévő nők; azok az anyák, akik tizennegyedik
életévét be nem töltött gyermekükkel élnek; az ötvenötödik
életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött
férfiak; valamint az életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegségben
szenvedők. Amennyiben az e kategóriákba tartozó elítéltek határozott
ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük
tartama a felére csökken. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól
az eddig felsoroltak közül azok az elítéltek is, akikkel szemben a
bíróság a kiszabott javító-nevelő munka, illetve a szigorított
javító-nevelő munka büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta
át.

    Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól azok is, akiket - a kémkedés kivételével - állam
elleni bűncselekmény vagy közösség megsértése miatt ítéltek el;
továbbá azok, akiket a tiltott határátlépés, a hazatérés
megtagadása, a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás
szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítéltek.

    Az eljárási kegyelem paragrafusa szerint az 1989. október 23-a
előtt elkövetett bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható,
illetve nem folytatható a végrehajtási kegyelmet rögzítő
paragrafusban felsorolt olyan esetekben, amelyekben a bíróság
előreláthatóan nem szabna ki három évi szabadságvesztésnél súlyosabb
büntetést. Ugyanakkor a megszüntetett büntetőeljárást folytatni
kell, ha azt a terhelt az eljárást megszüntető határozat közlésétől
számított nyolc nap alatt kéri.

    A továbbiakban a törvényjavaslat meghatározza a kizáró
körülményeket. Eszerint a kegyelem nem terjed ki arra, aki
visszaeső, illetve akit emberölés, erős felindulásban elkövetett
emberölés, szándékos testi sértés, foglalkozás körében elkövetett
szándékos veszélyeztetés, kényszerítés büntette, személyi szabadság
megsértésének vétsége vagy büntette, közlekedésbiztonság elleni
bűntett, ittas járművezetés, kiskorú veszélyeztetésének bűntette
miatt ítéltek el. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 18:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (18. rész)

Nem kap kegyelmet az sem, akit erőszakos közösülés, szemérem elleni
erőszak, természet elleni fajtalanság bűntette, hivatalos eljárásban
elkövetett bántalmazás vétsége, kényszervallatás bűntette, hivatalos
személy elleni erőszak bűntette vagy vétsége, közfeladatot ellátó
személy elleni erőszak bűntette vagy vétsége, hivatalos személy
támogatója elleni erőszak bűntette vagy vétsége, közveszély okozás
bűntette, közérdekű üzem működése megzavarásának, terrorcselekmény,
légijármű hatalomba kerítésének, garázdaság, lopás, rablás,
kifosztás, zsarolás bűntette miatt ítéltek el vagy ilyen
bűncselekmény miatt kell ellene büntető eljárást indítani, vagy
folytatni.

    Nem élvezi a kegyelmet, akivel szemben a bíróság összbüntést
szabott ki, ha az összbüntetésbe foglalt büntetések bármelyikét a
fentiekben felsorolt valamely bűncselekmény miatt szabták ki. Nem
terjed ki a mentesítés azokra, akikkel szemben a bíróság
összbüntetést szabott ki és az összbüntetés mértéke 1 évet meghaladó
végrehajtható szabadságvesztés.

    A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény
hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos
bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy szigorított
javító-nevelő munkára ítélnek. Mentesülnek a végrehajtás alól azok
is, akiket szabálysértés miatt elzárással sújtottak.

    A törvényjavaslat meghatározza a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alóli mentesítéseket, a mentesítést kizáró körülményeket
is. A törvény a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról az
igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész
gondoskodik. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 18:59


Vissza »


Parlament - első nap (19. rész)

Kulcsár Kálmán szóbeli kiegészítőjében utalt arra: sem a bűnözés
helyzete, sem az ítélkezés tendenciája miatt nem célszerű a
közkegyelem hatókörét a korábbiakhoz képest túlzottan szélesíteni,
ezért elsősorban a humanitárius szempontok a meghatározók.

    - Most a legfőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés dönt a
közkegyelemről - mondotta Kulcsár Kálmán, majd arról beszélt, hogy a
közkegyelem első és legfontosabb formája a végrehajtási kegyelem. A
kizáró körülményeknél a korábbi időszakokhoz képest jelentős a
változás. Míg az elmúlt időszakban a közkegyelem-hirdetések során e
paragrafusból minden esetben kiemelték az állam elleni
bűncselekményeket, addig most a kémkedés kivételével nincs ilyen
kivétel. Ez azzal függ össze, hogy a szeptemberi-októberi együttes
ülésszak során az Országgyűlés elfogadta a Büntető törvénykönyv egy
új fejezetét, amely a politikai, illetve államellenes
bűncselekményeket új módon határozta meg. A kizáró körülmények egy
pontjára - a besurranásos lopás helyett a betöréses lopás bűntettét
elkövetők kizárására - módosítást kért a miniszter, majd javasolta,
hogy a szabálysértések esetében kapjanak kegyelmet azok, akiket
elzárással sújtottak.

    Számítások szerint a közkegyelem bűntettek esetében összesen
hatezer, a szabálysértések esetében körülbelül hatszáz személyt
érint.

    A törvényjavaslat előterjesztését nem követte vita; az
Országgyűlés - a módosítással együtt - 287 igenlő, szavazattal
elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot.
(folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 19:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (20. rész)

A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően a népszavazásról és a
népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával
foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek. Az Országgyűlés
tagjai már korábban írásban megkapták a módosító és kiegészítő
indítványokat. Ezek szerint új elem, hogy az országos népszavazás
elrendelése esetén a Parlament az országgyűlési képviselők
választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő
határidőket, határnapokat állapíthat meg. Ugyancsak új elem,
miszerint: az azonos kérdésre három vagy több válaszlehetőséget
tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az
érvényesen szavazók a legtöbb azonos választ adták. Az országgyűlési
képviselők választásáról szóló paragrafus azzal a bekezdéssel
egészül ki: e törvény hatályba lépése előtt kitűzött országgyűlési
képviselői időközi választásra az Országgyűlés az e törvényben
meghatározott határidőktől eltérő határidőket állapíthat meg.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter rövid szóbeli kiegészítést
fűzött az írásos előterjesztéshez. Kifejtette: a tavasszal hozott
törvény módosítása azért vált szükségessé, mert most olyan
népszavazás kiírására kerülhet sor, amely nem két, hanem három vagy
akár több variáns közötti döntést is magával hozhat. Így tehát
indokolatlannak tűnik a szavazásnál az abszolút többség
megkövetelése a döntés érvényességéhez. Éppen ezért javasolja a
kormány, hogy legyen elegendő az egyszerű többség ezekben az
esetekben. A miniszter végül kérte a benyújtott módosító javaslat
elfogadását.

    Tekintettel arra, hogy ehhez a törvényjavaslathoz nem érkezett
módosító indítvány, sőt, a vitában sem kért szót senki, a
határozathozatal következett. Az Országgyűlés 302 támogató
szavazattal elfogadta a beterjesztett törvénymódosító javaslatot.
(folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 19:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (21. rész)

Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezésére
történő elrendelése tárgykör került napirendre. Az Országos
Választási Elnökség a hitelesítés során megállapította, hogy az
Országgyűlés elnökétől két alkalommal átvett, az SZDSZ által
összegyűjtött összesen 204.152 aláírásból 114.470 minden vitán
felülállóan megfelel a jogi követelményeknek. A törvényben előírt
100 ezernél tehát több aláírást hitelesítettek. Az Országos
Választási Elnökség jelezte, hogy a jogi szabályozásban több
bizonytalanság és joghézag van. Így például nem egyértelmű a lakhely
és a lakcím fogalma, illetőleg annak állandó és ideiglenes jellege,
nem szabályozza a törvény az aláírásgyűjtés időbeli korlátait, így
azt, hogy egy vagy több aktusban történhet-e, vagy meddig kell
lezárni.

    A 100 ezernél több hitelesített aláírás megvan - mondotta az
elnöklő Fodor István -, a népszavazás elrendeléséről tehát az
Országgyűlésnek, a szakbizottság állásfoglalásának figyelembe
vételével úgy kell dönteni, hogy más szempontokat is mérlegeljen.
Így például azt, hogy a kezdeményezés egyéb tekintetben is
megfelel-e a népszavazásról szóló törvény követelményeinek.

    Az elnök ezután ismertette, hogy a Minisztertanács elnöke a
kormány nevében népszavazás kitűzését kezdeményezte, a Magyar
Köztársaság címeréről. A kormány a nemzeti ünnepek kérdésében
benyújtott kezdeményezését visszavonta.

    Két különböző, a népszavazásra irányuló kezdeményezésről van szó,
azaz külön-külön kell határozni arról, hogy az Országgyűlés
elrendelje a népszavazást. A népszavazás vagy népszavazások
időpontjának kitűzését viszont együttesen célszerű megvitatni -
javasolta az elnök.

    A vita és a határozathozatal sorrendjét illetően a következő
tárgyköröket indítványozta: elrendeli-e az Országgyűlés a
népszavazást az állampolgári kezdeményezésre; elrendeli-e a kormány
kezdeményezésére; elrendeli-e az Országgyűlés a köztársasági elnök
állampolgárok által történő közvetlen választását. Ezt követően a
Parlament az egyes kérdésekben hozott döntések függvényében
foglalkozzon a népszavazás és a köztársaságielnök-választás
lehetséges időpontjával - javasolta az Országgyűlés megbízott
elnöke. A képviselők ezt a sorrendiséget elfogadták. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 19:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (22. rész)

Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
---------------
előadója - a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban
hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a
népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések
meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Mint
mondotta: a bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló
határozattervezet megfogalmazásakor olyan jogértelmezésre
törekedett, amely vitathatatlanná teszi a Parlament döntését.
Igyekeztek felülemelkedni pártpolitikai érdekeken is, módot adva
arra, hogy a népakarat manipulálatlanul nyilváníttathassék ki.
Miután több kétségbevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint
amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság
csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét
vitatta meg.

    Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a
népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom
megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával.
Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez - csak a
szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök
megválasztására? - fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a
szavazás jogkövetkezményeire is. Hiszen annak ellenére, hogy -
véleménye szerint - az eredeti kérdés manipulatív jellegű, az
állampolgárnak arra egyértelmű választ kell adnia. Utalni kell tehát
arra, hogy bár a kérdés az elnökválasztás időpontjára vonatkozik,
hátterében az húzódik meg: az első köztársasági elnököt közvetlen
szavazással a nép válassza-e meg, vagy pedig az újjáválasztott
Parlament? A népnek csak egy ízben adatik meg az a lehetőség, hogy
közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezzel a
jogával azonban csak az országgyűlési képviselők választása előtt
élhet.

    A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ
kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és
még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt
követi az a három kérdés - kivonuljanak-e a pártszervezetek a
munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy
kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget -,
amelyre a Parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával,
illetve a pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadásával igenlő választ
adott - mutatott rá végezetül Kereszti Csaba. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 20:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (23. rész)

A népszavazás elrendelésével kapcsolatos vitában Gál Zoltán
belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki.
Elmondta, hogy a Minisztertanács e kérdésben szigorúan a
törvényesség alapelvéből indul ki, másrészt következetesen valóra
kívánja váltani azokat a megállapodásokat, amelyek a politikai
egyeztető tárgyalásokon születtek. Ebből kiindulva a kormány azt
javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást azokban
a kérdésekben, amelyeket százezer aláíró kezdeményez, javasolja
továbbá népszavazás kiírását a címer ügyében. Végezetül javasolja a
Parlamentnek, hogy még az idén tűzze ki a köztársaság elnökének
megválasztását, közvetlen szavazással. Ha az Országgyűlés elfogadja
a Minisztertanács javaslatait, akkor a népszavazások kiírásának
konkrét időpontjára is javaslatot tesz a kormány.

    A vitához hozzászólt Balla Éva (Budapest, 46.vk.), az SZDSZ
képviselője is. Üdvözölte a népszavazás kiírását, miáltal az
állampolgárok érezhetik, hogy szavuknak súlya van. Ugyanakkor a
képviselőnő számos kifogást fogalmazott meg a népszavazás kiírásával
kapcsolatban. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy több ponton
félreérthetőek a népszavazás elrendelésének indokai. Balla Éva
véleménye szerint a köztársaságielnök-választással kapcsolatban azt
kellene egyértelműen megfogalmazni: az állampolgárok a szabad
választások után avagy előtt kívánnak-e elnököt választani. A
kérdés tehát nem az, hogy népszavazással válasszák-e meg az elnököt
vagy Országgyűlés döntsön személyéről. Ha a nép úgy döntene, hogy az
országgyűlési választások után írják ki a
köztársaságielnök-választást, ez nem jelentené automatikusan azt,
hogy csak az Országgyűlés joga lenne az elnökválasztás. Hiszen az új
Országgyűlés bármikor megváltoztathatja a mostani Országgyűlés
alkotmánymódosítását.

    A pártok munkahelyekről történő kivonulásával kapcsolatos
kérdést Balla Éva úgy kívánta módosítani, hogy az igen szavazattal a
választópolgárok az Országgyűlés korábbi határozatát nem támogatják,
hanem megerősítik.

    Nem találta pontosnak a képviselőnő az MSZMP-MSZP
vagyonelszámolására vonatkozó kérdés indoklását sem. Véleménye
szerint korrekt formában a kérdés úgy vetődik fel: az állampolgár
igen szavazatával azt támogatja, hogy az MSZMP, illetve utódpártja
teljeskörűen elszámoljon a vagyonával, nem szavazatával pedig
elutasítja azt, hogy a párt elszámoljon.

    Végezetül javasolta, hogy a népszavazás eredményének ismerete
nélkül ne írják ki a köztársasági elnök választásának időpontját.
Ezért azt indítványozta, hogy e kérdésben most ne döntsön az
Országgyűlés. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 20:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (24. rész)

Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Budapesti 71. sz.
----------------
Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa kifogásolta a
határozattervezet indoklásában foglaltakat, miszerint: a népszavazás
(mármint az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás) eredményeként a
választópolgárok az Országgyűlés e döntéseit megerősíthetik, de el
is vethetik. Érvelése szerint ez félremagyarázásra adhat okot,
ugyanis nincs arról szó, hogy ennek a törvénynek a kihírdetése
bármilyen akadályba ütköznék. A Parlament legfeljebb - tudomásul
véve a népszavazás eredményét - egy későbbi alkalommal módosíthatja
ezt a törvényt. Indítványozta tehát, hogy az indoklásból hagyják ki
ezt a bekezdést. A képviselő nem értett egyet azzal sem, hogy a
népszavazásra kitűzött kérdések az Országgyűlés által már elfogadott
és kihirdetett törvények hatályban maradását is érinthetik. Újból
leszögezte: szó sincs arról, hogy a kihírdetett törvények bármilyen
formában is megkérdőjelezhetők lennének. Véleménye szerint az
indoklásnak ez a része mérhetetlen jogbizonytalanságot teremt. Balla
Éva felszólalására visszautalva Tallóssy Frigyes kijelentette: itt
nem lehet eldönteni, mi indította a Szabad Demokraták Szövetségét
arra, amikor kérte, hogy a köztársasági elnök kérdésében tűzzenek ki
népszavazást. Egyet azonban biztosan lehet állítani - mondotta -:
akik ezt az ívet aláírták, nem voltak tudatában annak, hogy egyetlen
lehetőségük van a köztársasági elnök közvetlen - népszavazás útján
történő - megválasztására. Ugyanis ha ezt a lehetőséget most
elszalasztjuk, a jelenleg hatályos alkotmány szerint erre többet nem
lesz mód. Az a remény is kétséges - véleménye szerint -, hogy majd a
következő Országgyűlés megváltoztatja ezt az alkotmányt, ugyanis egy
sok pártból álló parlamentben meglehetősen nehéz a döntéshez
szükséges kétharmados többséget megszerezni. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 20:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (25. rész)

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi
-------------
Stúdiójának szerkesztő-riportere mindenekelőtt elnézést kért az
október 17-ei spontán felszólalásának pontatlanságaiból fakadó
félreérthetőségért, illetve félremagyarázhatóságért az
aláírásgyűjtőív aláíróitól. Elismerte, hogy ténykérdés a több mint
100 ezer hiteles aláírás, éppen ezért javasolta: fogadja el a
Parlament a kormány indítványát, és írja ki a törvény szerint - a
meghozott törvény megerősítésére - a népszavazást. Véleménye szerint
nincs igaza Tallóssy Frigyesnek abban, hogy a népszavazás eredménye
nem kötelező a Parlamentre, márcsak azért sem, mert a rendelkezés
úgy szól: a népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető
ki. Meggyőződését fejezte ki: a népszavazást ki kell írni, és ha a
nép úgy dönt, hogy most akar köztársasági elnököt választani, és ez
csak a továbbiakban legyen a Parlament joga, ennek tudatában
határozzon az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás kiírásáról.
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke
elmondta, hogy egy, a jogszabály által nem tiltott kérdésre több
mint 100 ezer állampolgár kérte a népszavazás elrendelését. De ha ez
a kérdés nyelvtanilag nem pontos, tartalma nem érthető, akkor melyik
esetben jár el helyesen az Országgyűlés? Akkor-e, ha átfogalmazva,
érthetőbbé téve bocsátja népszavazásra, vagy akkor, ha nem változtat
rajta?

    A képviselő a pontos tájékoztatást követelve annak a
véleményének adott hangot, hogy amennyiben a kérdésen nem
változtatnak, kötelességük olyan magyarázatot fűzni hozzá, amely
érthetővé teszi annak tartalmát. Először lesz ebben az országban
népszavazás. A Parlamentnek becsületes tájékoztatással kell segíteni
a népet döntésében. El kell mondani, hogy ha döntésük a választások
előtti köztársaságielnök-választás mellett szól, a Magyar
Köztársaság első elnökét a nép közvetlenül, titkos szavazással
választja. Ellenkező esetben ezt a jogot átengedi a Parlamentnek -
jelentette ki a képviselő. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 20:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (26. rész)

Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a Kiskunhalasi

-------------

Családsegítő Központ intézetvezetője saját tapasztalataival
bizonyította, hogy voltak olyan állampolgárok, akik nem tudták, mit
írtak alá. Elmondta azt is: több miniszternél levélben érdeklődött a
népszavazás lebonyolításának költségei iránt. A Békesi László által
aláírt levél szerint a népszavazás egy-egy fordulója 200 millió
forintba kerül. Márpedig több fordulónak nézünk elébe - mondta a
képviselő -, majd figyelmeztetett a jelenlegi szűkös anyagi
helyzetre.


    dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.), körzeti orvos véleménye
    -----------------

szerint ,,Besétáltunk egy alkotmányos csapdába, amit egy kicsiny,
erőszakos csoport állított nekünk. A mintegy 200 millió forintba
kerülő népszavazás ennek a politikailag zajos, de a nép létszámához
viszonyítva törpeképződménynek áll érdekében. Ráadásul a
népszavazáson - amelyen feltehetően a lakosságnak csak egy töredéke
vesz majd részt - előfordulhat, hogy a Munkásőrség visszaállítása
mellett döntenek.,, A képviselő kifejezte meggyőződését, hogy ezt az
önző és manipulatív aktust a Szabad Demokraták Szövetsége a
parlamenti választáson fogja megbánni. Az alkotmány kötelezi az
Országgyűlést a népszavazás kiírására, megrendezésére, de az időpont
kijelölésére nem.


    Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.), a Pamutnyomóipari Vállalat
    ------------

nagyatádi cérnagyárának szakmunkása javasolta: a népszavazást és a
köztársaságielnök-választást egy időben bonyolítsák le.


    Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank
    ------------

nyugalmazott elnöke csupán arra hívta fel a képviselők figyelmét,
hogy saját maguk legitimitását ne kérdőjelezzék meg. A képviselők
saját javaslatukban ugyanis úgy fogalmaznak: csak a szabad
országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök
megválasztására. Ezért azt indítványozta, hogy a ,,szabad,, szót
hagyják el. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 20:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (27. rész)

Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) elmondotta,
----------------
hogy a szavazólap-mintán már nem használják a Fekete János által
említett kifejezést. Király Zoltán felszólalására reagálva
megállapította, hogy a törvény megerősítését célzó népszavazásra
kizárólag abban az estben kerülhet sor, ha a Parlament a törvényt
már elfogadta, és a népszavazást kérő aláírók ismerik a jogszabály
rendelkezéseit. Az érintett kezdeményezésnél azonban szó sincs
semmiféle Országgyűlés által elfogadott törvényről, s az aláírók sem
lettek kellőképpen tájékoztatva.

    Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.)
    -------------------------------
a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet
főigazgató-helyettes főorvosa egyértelműbb kérdésfeltevést
szorgalmazott. Javasolta, hogy a szavazólapon ez szerepeljen:
,,Kíván-e köztársasági elnököt választani? Igen - Nem,,

    Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának
    ----------
nyugalmazott vezető titkára a törvény szövegét idézve mondotta:
amennyiben a Parlament kéri egy általa elfogadott törvény
megerősítését, a népszavazás eredményének megismeréséig ezt az adott
törvényt nem lehet végrehajtani. Ugyanakkor - mutatott rá - a
munkásőrséget már leszerelték, s a munkahelyeken megkezdődött a
pártszervezetek kivonulása. Mi a jogi helyzet ebben az esetben? -
tette fel a kérdést a kormány illetékes miniszterének.

    (A kormány képviselője azonban erre a felvetésre később kíván
reagálni.)

    Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV Rákosrendezői Körzeti
    ------------
Üzemfőnökség Hámán Kató Vontatási Üzemegységének mozdonyvezetője arra
hívta fel a figyelmet, hogy a Parlamentnek nemcsak törvényeket kell
alkotnia, hanem az is fontos: az Országgyűlés tartsa be a saját maga
alkotta törvényeket. Egyetértett azzal, hogy a több mint százezer
aláírást a Parlament tekintse olyan igénynek, amely a
népszuverenitást testesíti meg. Javasolta, hogy a költségek
csökkentése érdekében a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
módosító indítványának megfelelően tartsák meg a népszavazást.

(folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 20:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (28. rész)

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ragaszkodott
-------------
ahhoz, hogy az Országgyűlés ne hagyja figyelmen kívül a
114 ezer aláírást, mert - mint mondotta - azok jogszerűségét nem
lehet megkérdőjelezni. Indítványozta, hogy az eredetileg
megfogalmazott kérdések szerepeljenek a szavazólapon, kiegészítve a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság magyarázatával.

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár
    -----------------
energetikusa több képviselőtársával is vitába bocsátkozva,
hangsúlyozta, hogy az SZDSZ teremtette helyzetet a mai magyar
megújulásból táplálkozó demokráciában természetesnek kell tekinteni.
Támogatta viszont Balla Évának azt a javaslatát, hogy a
köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdés indoklása - a jogi
bizottság javaslatától eltérően - tényszerű és objektív legyen.
Véleménye szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnök
megválasztása az országgyűlési képviselők választása előtt
népszavazással, vagy a képviselőválasztás után, a módosított
alkotmány értelmében az Országgyűlés által történjék-e. Mint
mondotta: pontosan megfogalmazott szövegszerű javaslatát benyújtja a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak.

    Az elnöklő Fodor István a vitában elhangzott módosító
javaslatokat a jogi bizottságnak mérlegelésre kiadta, majd az
októberi ülésszak első munkanapját bezárta. A plénum kedden reggel 9
órakor e kérdéskör tárgyalásával folytatja munkáját.
    x x x

(folyt.köv. )


1989. október 30., hétfő 20:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (29. rész)

Az Országgyűlés októberi ülésszaka első napjának eseményei
dióhéjban:

    Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés októberi -
kétnaposra tervezett - ülésszaka.

    Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tájékoztatta a
képviselőket, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6.
vk.) lemondott mandátumáról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette.
Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal
elnökhelyettese azt javasolta, hogy a Parlament november 9-ét
nyilvánítsa a minőség napjává. Ezt az indítványt az Országgyűlés
elvetette.

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész önálló
indítványt nyújtott be, szorgalmazva a Polgári törvénykönyv
módosítását. Az indítványt Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
indokoltnak tartotta. A képviselők úgy döntöttek, hogy az indítványt
a novemberi ülésszakon tárgyalják meg.

    Ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát:

    1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő
jelelölőbizottság felállítása.

    2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat
megtárgyalása.

    3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalása.

    4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalása.

    5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló
törvényjavaslat megtárgyalása.

    6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdeményezésére
négy kérdésben.

    7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésére a Magyar
Köztársaság címeréről.

    8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási
eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési
határozattervezet megtárgyalása.

    9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és
nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró
vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása.

    10. Személyi javaslatok.

    11. Interpellációk, kérdések.

(folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 20:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (30. rész)

Ezután az Országgyűlés létrehozta az Alkotmánybíróság tagjainak
megválasztását előkészítő jelölőbizottságot. A jelölőbizottság
elnökévé dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) független képviselőt
választották. A jelölőbizottság tagja lett: Balogh László (Pest m.,
29. vk), Dudla József (Borsod m., 5. vk.), Karvalits Ferenc (Zala
m., 1.vk.) és Kasó József (Baranya m., 13. vk.), valamennyien a
Magyar Szocialista Párt tagjai; dr. Balla Éva (Budapest 46.vk.), a
Szabad Demokraták Szövetségének tagja, dr. Séra János (Komárom m.,
10.vk.), a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Roszik Gábor (Pest m.,
4. vk.), a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János
(országos lista), a Magyar Néppárt tagja, dr. Raffay Ernő (Csongrád
m., 1. vk.), a Magyar Demokrata Fórum tagja, valamint Árvai Lászlóné
(Heves m., 1. vk.) független képviselő.

    Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot Puskás
Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke terjesztette elő.
A vitában felszólalt:

    Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.);

    Barta Alajos (Heves m., 4. vk.);

    dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.);

    dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.);

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.);

    Géczi István (Budapest, 49. vk.);

    Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.) és

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.).

    A vitában felvetett kérdésekre Puskás Sándor válaszolt, majd
határozathozatal következett: a képviselők az Állami Számvevőszékről
szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadták. A szavazás után
a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az
Országgyűlés mondjon köszönetet a népi ellenőrök eddig végzett
munkájáért.

    Ezután a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta
munkáját az Országgyűlés. A módosító indítványt benyujtó Vassné
Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), előterjesztésére Hütter Csaba
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter reagált. A vitában részt
vett:

    Márton János (országos lista);

    Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.);

    Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) és

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.).

    Hütter Csaba válaszolt a vitában felmerült kérdésekre, majd
határozathozatal következett: az Országgyűlés úgy döntött, hogy a
földtörvény módosítását a kormány terjessze 1990 januárjában a
Parlament elé. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 20:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlament - első nap (31. rész)

Ezután a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot
tárgyalták meg a képviselők. Ehhez Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter szóbeli kiegészítőt fűzött. A vitában senki nem
kért szót; a törvényjavaslatot a képviselők nagy többséggel
elfogadták.

    Ezt követően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló
törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot tárgyalták meg a
képviselők. A tervezethez Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter fűzött
szóbeli kiegészítést. A törvényjavaslatot vita nélkül, nagy
többséggel elfogadták a képviselők.

    Következő napirendi pontként az állampolgári kezdeményezésre
történő népszavazásról tárgyaltak a képviselők.

    Kereszti Csaba ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság állásfoglalását, majd Gál Zoltán belügyminisztériumi
államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki.

    A vitában Balla Éva (Budapest, 46. vk.);

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);

    Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.);

    Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.);

    dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.);

    Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.);

    Fekete János (Békés m., 11. vk.);

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);

    Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.);

    Peják Emil (Budapest, 56. vk.);

    Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.);

    Király Zoltán (Csondrád m., 5. vk.) és

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) szólalt fel.

    Az elnök a vitákban elhangzott módosító javaslatokat a jogi
bizottságnak utalta felülvizsgálatra. Ezt követően bezárta az
októberi ülésszak hétfői munkanapját, amelyen felváltva elnökölt
Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné. A plénum kedden
folytatja munkáját. (MTI)


1989. október 30., hétfő 20:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD