|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (22. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság --------------- előadója - a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Mint mondotta: a bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló határozattervezet megfogalmazásakor olyan jogértelmezésre törekedett, amely vitathatatlanná teszi a Parlament döntését. Igyekeztek felülemelkedni pártpolitikai érdekeken is, módot adva arra, hogy a népakarat manipulálatlanul nyilváníttathassék ki. Miután több kétségbevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét vitatta meg. Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával. Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez - csak a szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a szavazás jogkövetkezményeire is. Hiszen annak ellenére, hogy - véleménye szerint - az eredeti kérdés manipulatív jellegű, az állampolgárnak arra egyértelmű választ kell adnia. Utalni kell tehát arra, hogy bár a kérdés az elnökválasztás időpontjára vonatkozik, hátterében az húzódik meg: az első köztársasági elnököt közvetlen szavazással a nép válassza-e meg, vagy pedig az újjáválasztott Parlament? A népnek csak egy ízben adatik meg az a lehetőség, hogy közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezzel a jogával azonban csak az országgyűlési képviselők választása előtt élhet. A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt követi az a három kérdés - kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget -, amelyre a Parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával, illetve a pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadásával igenlő választ adott - mutatott rá végezetül Kereszti Csaba. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|