Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Parlament - első nap (17. rész)

A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás után a
közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a
képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság
kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet:

    A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó
szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka és a
javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. Ide
tartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt
elítéltek; a teherben lévő nők; azok az anyák, akik tizennegyedik
életévét be nem töltött gyermekükkel élnek; az ötvenötödik
életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött
férfiak; valamint az életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegségben
szenvedők. Amennyiben az e kategóriákba tartozó elítéltek határozott
ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük
tartama a felére csökken. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól
az eddig felsoroltak közül azok az elítéltek is, akikkel szemben a
bíróság a kiszabott javító-nevelő munka, illetve a szigorított
javító-nevelő munka büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta
át.

    Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól azok is, akiket - a kémkedés kivételével - állam
elleni bűncselekmény vagy közösség megsértése miatt ítéltek el;
továbbá azok, akiket a tiltott határátlépés, a hazatérés
megtagadása, a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás
szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítéltek.

    Az eljárási kegyelem paragrafusa szerint az 1989. október 23-a
előtt elkövetett bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható,
illetve nem folytatható a végrehajtási kegyelmet rögzítő
paragrafusban felsorolt olyan esetekben, amelyekben a bíróság
előreláthatóan nem szabna ki három évi szabadságvesztésnél súlyosabb
büntetést. Ugyanakkor a megszüntetett büntetőeljárást folytatni
kell, ha azt a terhelt az eljárást megszüntető határozat közlésétől
számított nyolc nap alatt kéri.

    A továbbiakban a törvényjavaslat meghatározza a kizáró
körülményeket. Eszerint a kegyelem nem terjed ki arra, aki
visszaeső, illetve akit emberölés, erős felindulásban elkövetett
emberölés, szándékos testi sértés, foglalkozás körében elkövetett
szándékos veszélyeztetés, kényszerítés büntette, személyi szabadság
megsértésének vétsége vagy büntette, közlekedésbiztonság elleni
bűntett, ittas járművezetés, kiskorú veszélyeztetésének bűntette
miatt ítéltek el. (folyt.köv.)


1989. október 30., hétfő 18:56


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD