|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az Állami Számvevőszékről
|
1989. október 30., hétfő - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadása után tartott sajtótájékoztatón Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, valamint Balla Éva képviselő válaszolt az újságírók kérdéseire.
Puskás Sándor úgy vélekedett, hogy az új törvény korszerű, megfelel az európai követelményeknek, biztosítja az Országgyűlés ellenőrzési tevékenyéségét, s ugyanakkor nem avatkozik be túlzottan a kormányzati munkába. Tény, hogy az államháztartási törvény, valamint a vagyonkezelési koncepció hiánya egyelőre nehezíti a számvevőszék munkáját. Az új szervezet csak fokozatosan tud megfelelni feladatának, annak függvényében, ahogy kialakul a Parlament és a végrehajtó hatalom között a jogállamiságnak megfelelő kapcsolat. Balla Éva az elmondottakkal nem értett egyet, véleménye szerint most sem alakult ki a valós ellenőrzés lehetősége. Ezért egy átmeneti megoldást kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek, megalkotva a számvevőszék kezdeti szervezetét, ugyanakkor fenntartva a régi ellenőrzési intézményeket is. A sajtótájékoztatón több kérdés is elhangzott azzal kapcsolatban: vajon az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos törvény elfogadásával a Parlament megsértette-e a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodást. Balla Éva ugyanis azt állította, hogy a három fél által elfogadott megegyezés alapján a Parlamentnek csupán az Állami Számvevőszék egyik elnökhelyettesét kellett volna megválasztania. A többi tisztségviselő kiválasztása már az új, demokratikusan választott Országgyűlés feladata lenne. Puskás Sándor szerint az Állami Számvevőszékről szóló törvény nem része a sarkalatos törvényeknek, amelyekre a háromoldalú tárgyalásokon született egyezmény vonatkozik. Tény, hogy az elfogadott megállapodás megjegyzéseként szerepel egy olyan kitétel, hogy a számvevőszék tisztségviselői közül a jelenlegi parlament csak egyet válasszon meg. Puskás Sándor szerint ha ezt szó szerint alkalmaznák, az Állami Számvevőszék működésképtelen lenne. Márpedig ez nem lehet célja a háromoldalú tárgyalásokon részt vett egyetlen szervezetnek sem. Így a megállapodás szellemével összhangban döntöttek úgy, hogy a működőképesség megteremtése érdekében a Parlament megválasztja a tisztségviselőket is. (MTI)
1989. október 30., hétfő 18:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|