|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (16. rész)
|
Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly ------------ Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára támogatta Márton János javaslatát. Hangsúlyozta: hibás az a közgazdasági gondolkodás, hogy a szabadpiaci forgalom elvét a termőföldre vagy a mezőgazdasági ingatlanokra is ki akarják terjeszteni, hiszen ezeket a világon majd minden ország védi. Arra figyelmeztetett: ne legyen balga az ország, ne árúsítsa ki a nemzeti földvagyont csak azért, mert szorult helyzetben van. Ismételten rámutatott, hogy a termőfölddel, a vízkészlettel, az erdővel összefüggő tulajdonviszonyok nemzeti jellegének uralkodó szerepét fenn kell tartani. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a bonyhádi Pannónia MGTSZ --------------- elnöke azt javasolta: rövid időn belül kezdődjenek nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalások, amelyeken részt vehetne minden olyan társadalmi, politikai és gazdasági szervezet, amely tenni akar és tud a mezőgazdaság gondjainak megoldása érdekében. Ezek a tárgyalások kezdetét jelenthetnék a következő Országgyűlés törvényalkotó munkájának. Szólt arról is, hogy ezzel kapcsolatban az Országgyűlés agrárszektora, a Magyar Néppárt és az Agrárreformkörök Egyesülete felhívást adott ki. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt ------------- Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke arra figyelmeztetett: engedjék élni a szövetkezeti tagságot azzal a jogával, hogy eldönthesse, mit tesz a földjével. Hütter Csaba - ismét szót kérve - válaszolt néhány képviselői felvetésre. Hangoztatta, hogy a földforgalom eddigi üteméből kiindulva körülbelül ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld. Mint mondotta: annak a veszélye sem fenyeget, hogy külföldiek vásárolják fel a termőföldet, mert ehhez pénzügyminisztériumi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi engedély szükséges. Az eddigi ilyen jellegű kéréseket is elutasították. Azt viszont nem utasítanák el, hanem a Parlament elé tárnák, ha egy külföldi vállalkozó ipari bázist kívánna létesíteni, s ehhez földet szeretne vásárolni. A földtörvénnyel kapcsolatban türelemre intett mindenkit, hangsúlyozván, hogy amíg a kedélyek le nem csillapodnak, addig nincs esély bölcs döntésre, jó földtörvény megalkotására. Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását - a benyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe vételével - a kormány terjessze 1990. januárjában a Parlament elé. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 18:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|