|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Tölgyessy Péter a népszavazásról - 1. folyt.
|
Hosszas volna elmondani a többi kérdés-magyarázatra vonatkozó kifogásaimat, úgyhogy inkább arról beszélnék, hogy van egy másik általam nagyon hibásnak tartott lépésük, hogy terveznek egy másik népszavazást is. - Tehát talán, hogy a dátumoknál maradjunk a népszavazás kérdésében például a népszavazást kiírták november 26-ikára a ti négy javasolt kérdésetek ügyében. - Rá egy hétre, december 3-ikán akarnak tartani egy másik népszavazást és vele egyidejűleg egy államfő-választást. Na most az első kérdés: miből gondolják, hogy a magyar nép úgy fog dönteni, hogy kell elnökválasztás is? Nem gondolhatják ezt, dőlhet el így is, dőlhet el úgy is. Akkor minek egy hét alatt két népszavazást megtartani? Ez aztán pazarlás az adófizetők pénzével. Takarékossági szempontok alapján csak egyetlenegy dolgot lehet elfogadni: a két népszavazást egyidőben megtartani. Minden más megoldás súlyos pazarlás az adófizetők pénzével. A másik dolog: ki szabad-e tűzni az elnökválasztást jó előre? Nyilvánvalóan nem szabad, mert az elnökválasztás nem akkor kezdődik, mikor az emberek beikszelik a nevek mellé a jeleket, hanem akkor, amikor kitűzik az elnökválasztást. Képzeljük el, kitűzik az elnökválasztást, az emberek elkezdenek aláírást gyűjteni, az elnökjelölteket bemutatják, tévéviták folynak, plakátok százezrei készülnek, szórólapok, az egész ország lázban ég és végül kiderül, hogy ez az egész fölösleges volt, már a nép úgy döntött, hogy nem is kell ez az egész. Micsoda pazarlás emberrel, energiával egyrészről, másrészt pedig egyértelműen manipulatív hatású. Ha az emberek beleélik magukat az elnökválasztásba, akkor már akarnak is elnököt választani. Én nagyon csalódott vagyok most, én azt hittem, hogy a magyar Országgyűlés fel fog tudni nőni a Magyar Köztársasághoz és jobb lett volna, hogyha korrekt módon kitűzték volna a két népszavazást, és aztán a népszavazás döntésének a függvényében később döntöttek volna a köztársasági elnökválasztás kitűzéséről. (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|