|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - csehszlovák jegyzék (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. október 30. hétfő (MTI-tud) - A csehszlovák kormány hétfőn hivatalos diplomáciai jegyzék formájában juttatta el a prágai magyar nagykövethez azokat a javaslatokat, amelyeket Ladislav Adamec csehszlovák szövetségi miniszterelnök terjesztett elő Németh Miklósnak, a magyar Minisztertanács elnökének a bős-nagymarosi vízlépcsőről október 26-ikán Pozsonyban tartott megbeszélésükön. A jegyzék szerint Csehszlovákia nem tartja indokoltnak a vízlépcsőről kötött 1977-es kormányközi szerződés módosítását. Ha Magyarország nem folytatja a munkálatokat Nagymarosnál, Prága kártérítést fog követelni és amennyiben a magyar fél nem valósítja meg a Duna-meder áttöltését Dunakilitinél, Csehszlovákia ,,átmeneti pótmegoldásként,, saját területén hajtja végre azt.
A csehszlovák kormány álláspontját tartalmazó diplomáciai jegyzéket Evzen Vacek külügyminiszter-helyettes adta át hétfőn Barity Miklós prágai magyar nagykövetnek. A jegyzék szerint a csehszlovák kormány elébe ment annak a magyar javaslatnak, hogy a csehszlovák kormány és a magyar Minisztertanács kössön megállapodást a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer műszaki, működtetési és ökológiai garanciarendszeréről. A csehszlovák fél készségét fejezte ki, hogy rövid időn belül megvitasson egy ilyen megállapodást, azzal a feltétellel, hogy a magyar fél haladéktalanul megkezdi Dunakilitinél az előkészítő munkálatokat a Duna-meder áttöltésére. A csehszlovák indítvány feltételezi, hogy mindkét ország illetékes vízgazdálkodási szervei tizennégy napon belül kidolgozzák az említett megállapodás technikai alapelveit, amelyeket külügyminiszter-helyettesi szinten parafálnak. Ezt követően a magyar félnek hozzá kellene látnia a Duna-meder áttöltéséhez - olvasható a dokumentumban. A jegyzék hangoztatja: a megállapodást úgy kellene elkészíteni, hogy azt legkésőbb 1990 március végéig alá lehessen írni. A dokumentum szerint a csehszlovák kormány olyan különmegállapodás megkötését javasolta, amelyben mindkét fél kötelezné magát, hogy korlátozza vagy kizárja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer csúcsra járatását. ,,A csehszlovák felet e javaslatnál az vezérelte, hogy eloszlassa a csúcsra járatás esetleges ökológiai hatásai miatti magyar félelmeket,, - hangsúlyozza a diplomáciai jegyzék. (folyt.)
1989. október 30., hétfő 21:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|