|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (6. rész)
|
A dokumentum rámutat: a vállalati törvény, a társasági törvény és az átalakulási törvény lehetővé teszi, hogy a vállalati központok vagyonkezelő központokká átalakulva, egymás közt csereberéljék részvényeiket. Felhívják a figyelmet arra, hogy így megállapíthatatlanná válik a végső tulajdonos, és a régi menedzserek változatlanul ellenőrizhetetlen hatalmat gyakorolhatnak a vállalatok fölött. Ily módon pedig a vállalati vagyont önkényesen leértékelve magánszemélyeket is tőketulajdonossá tehetnek, anélkül, hogy megfizetnék tőkerészük valódi piaci értékét. Az így végbemenő, az állampolgárok jogait és erkölcsi érzékét sértő reprivatizálás megakadályozására az SZDSZ javasolja, hogy hozzanak létre az állami vagyon sorsát felügyelő kormányszervet. A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el a rendőrséggel kapcsolatban. Ebben sürgetik a rendőrség helyzetét szabályozó törvény megalkotását, az állambiztonsági szervezetnek a Belügyminisztérium felügyelete alól való kivonását. Az SZDSZ szerint amíg létrejön az új Országgyűlés állambiztonsági szervezetet ellenőrző bizottsága, a felügyelet ellátásával többpárti szakértői testületet célszerű megbízni. A közgyűlés által elfogadott negyedik határozat támogatásáról biztosítja a kormány azon döntését, amellyel a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállítását javasolja az Országgyűlésnek. Az SZDSZ ugyancsak támogatja azt a törekvést is, hogy az MTA tárgyalóbizottsága, a külföldi és a hazai független szakértők, valamint a környezetvédők és a Minisztertanács tanácsadó testületének véleménye alapján a kormány a dunakiliti-bősi létesítmények sorsát csak a hiányzó vizsgálatok elvégzése után kívánja eldönteni. A küldöttközgyűlés nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a szombati prágai békés megmozdulás résztvevőivel, valamint Tőkés László temesvári lelkésszel. Az SZDSZ-tanácskozás záró napján választották meg a Szabad Demokraták Szövetségének harminc tagú tanácsát, valamint új ügyvivőit. Az ügyvivő testület tagjai: Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy Péter. A háromnapos közgyűlés Eörsi István, az SZDSZ-tanács tagja zárszavával fejeződött be. (MTI)
1989. október 29., vasárnap 21:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|