|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (5. rész)
|
Ebben az esetben azonban az SZDSZ-nek is fel kell készülnie arra, hogy közös ellenzéki jelöltet támogasson. Kis János szerint az SZDSZ-nek semmiképp sem kell saját államfőjelöltet állítani, hanem olyan közös ellenzéki jelölt támogatásában kell megegyeznie más szervezetekkel, aki pártok felett áll. Ezt követően határozati javaslatokat vitattak meg a küldöttek. Először is - némi szövegmódosítással - hétpontos határozatot fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról. Ebben az SZDSZ állást foglal amellett, hogy meg kell rendezni az SZDSZ által kezdeményezett és 200 ezer honpolgár által támogatott népszavazást mind a négy kérdésben, s a referendumnak meg kell előznie az elnökválasztás kiírására vonatkozó döntést. Ha a nép úgy dönt, hogy elnökválasztásra csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor, meg kell állapítani, hogy nem keletkezett alkotmányos űr, hiszen az országnak van ideiglenes köztársasági elnöke. Az SZDSZ ugyancsak sürgeti, hogy tárgyalások útján rendezzék a pártok vagyoni helyzetét, illetőleg biztosítsák a tömegtájékoztatás pártatlanságának feltételeit. A határozat negyedik pontja célszerűnek minősíti, hogy a nemzeti egyeztető tárgyalások súlypontja a kormányhoz kerüljön át. Ugyanígy fontosnak minősíti, hogy a kormány terjesszen elő rövid távú válságkezelési programot, amelyhez kérje a politikai pártok, illetőleg az érdekképviseleti szervezetek támogatását. Az SZDSZ ezzel kapcsolatban leszögezi: kész vállalni, hogy a nemzet érdekeit szolgáló válságkezelési kormányprogram végrehajtását pártpolitikai célokból nem támadja. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a kormány egyértelműen nyilvánítsa ki: nem az MSZP, hanem a demokratikus átmenet kormánya. Az SZDSZ határozata sürgeti az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek közötti tárgyalások haladéktalan felújítását. A hatodik pontban szorgalmazza, hogy valamennyi fegyveres testület hivatásos tagjai, valamint azok a közszolgálatban álló tisztségviselők, akiknek feladataik ellátását eskühöz kötik, esküdjenek fel a köztársasági alkotmányra. Végül pedig kifejti: a legrövidebb időn belül nyilvánosságra kell hozni a szabad parlamenti választások időpontját, s a választásokat a lehetséges legközelebbi időpontban meg kell tartani. A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el az állami tulajdon sorsáról. Ebben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy miközben esély nyílik a politikai demokrácia megteremtésére, mind látványosabban zajlik a gazdasági hatalom átmentése. (folyt.köv.)
1989. október 29., vasárnap 21:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|