|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (3. rész)
|
Van olyan javaslat, hogy a népszavazáson csak három - a köztársaságielnök-választással, a címerrel és a nemzeti ünneppel kapcsolatos - kérdésre válaszoljanak az állampolgárok, s szavazzanak a köztársaságielnök-jelöltek valamelyikére is. A SZDSZ többi kérdésében pedig későbbi időpontban rendezzenek népszavazást. Jó néhányan - ezzel ellentétben - úgy vélekednek, hogy valamennyi kérdésben ki kell írni a népszavazást. Felvetődött már az a lehetőség is, hogy most csak az országgyűlési képviselőválasztásokat írják ki, hiszen ez esetben a választás előtt és után 3 hónappal nem lehet népszavazást tartani. Többek meggyőződése szerint azonban ez a joggal való visszaélés, etikai és politikai szempontból is elfogadhatatlan döntés lenne, mivel nemcsak a köztársasági elnök, hanem a szabadon választott új parlament legitimitását is megkérdőjelezhetné. Számos képviselő meggyőződése: bárhogyan dönt is az Országgyűlés, a választópolgárokat már most fel kell világosítani arról, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint kizárólag ez alkalommal van lehetőségük a köztársasági elnök megválasztására az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással. A másik téma, amely - különösen az utóbbi hónapokban - igencsak felkorbácsolta az indulatokat: Bős-Nagymaros ügye. A kétoldalú tárgyalások és a hazai viták középpontjában álló beruházással kapcsolatos államközi szerződést a kormány módosítani kívánja, akár egyoldalúan is, s ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Az amúgy sem könnyű döntést tovább nehezíti: Nagy Sándor országos listán megválasztott képviselő aláírásokat gyűjt a Parlament tagjainak körében azon javaslatának támogatására, hogy az Országgyűlés ne vállalja át e kérdésben a döntés felelősségét. Bízza azt a kormányra és kérjen részletes, a döntés indokait közérthetően összefoglaló jelentést. Előfordulhat, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlansági indítványt is előterjesztenek. Számos képviselő ugyanis elfogadhatatlannak tartja azt a visszás helyzetet, hogy a kormány álláspontjával szembehelyezkedik a szakminisztérium. (MTI)
1989. október 29., vasárnap 10:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|