Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (2. rész)

A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egyidőben, avagy
külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a
köztársaságielnök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép?

    A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán
szükséges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A
tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról
szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet
elrendelni az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben.
A köztársaságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye
pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást
foglalók szerint viszont az elnökválasztás kitűzése semmiképpen sem
tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok
értelmében ki kell írni a népszavazást.

    Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a
választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos
időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök
megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a
veszélyt rejti magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy
döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de -
biztos, ami biztos alapon - mégis voksolnak valamelyik
elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a
népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám
sokak előérzete szerint a köztársaságielnök-választás legalább
kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a
választópolgárok háromszor is elmennek szavazni.

    Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, ám alapvetően
tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a
választópolgár kezébe adni és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az
SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és
az Országgyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén
kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene
válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök
személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés,
annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az
érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. (folyt. köv.)


1989. október 29., vasárnap 10:25


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD