|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (1. rész)
|
1989. október 29., vasárnap - Hétfőn megkezdődik az Országgyűlés októberi, kétnaposra tervezett ülésszaka. A plénum - az október 20-án berekesztett ülésszakon hozott döntése alapján - megtárgyalja az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezetet, a földtörvény, valamint a népszavazásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatokat, a köztársaságielnök-választás időpontjának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről, valamint a népszavazás elrendeléséről szóló határozat-tervezetet. Megvitatja továbbá a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi - a jogi, a gazdasági, az ökológiai, a műszaki következményeket feltáró - vizsgálatok eredményeiről szóló minisztertanácsi beszámolót. Mindezek mellett személyi kérdésekben dönt és interpellációkra, kérdésekre is sor kerül.
x x x Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Az Országgyűlés történelmi küldetése korántsem ért véget a sarkalatos törvények többségének megalkotásával. Már e törvények előkészítése, megvitatása és elfogadása is szokatlanul nagy terhet és felelősséget rótt a parlamentre. Számos képviselő véleménye szerint azonban - a népszavazás elrendelésére és a köztársaságielnök-választás időpontjának kitűzésére tekintettel - minden eddiginél nehezebb döntések várnak rájuk az elkövetkező két napban. A Szabad Demokraták Szövetségének népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampánya ugyanis - joghézagokra is fényt derítve - mind élesebbé váló jogi, szakértői vitákhoz vezetett, s ezeket csak bonyolítják a politikai szempontok. Az akció eredménye pedig nemcsak megkérdőjelezheti a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást, s az annak alapján módosított és elfogadott Alkotmány egy szakaszát, hanem - akár most, akár a későbbiekben - lehetetlen helyzetbe kényszerítheti a törvényhozást. A népszavazás és az elnökválasztás kiírása kérdések végeláthatatlan sorozatát indította el, mind újabb szempontok merültek és merülnek fel a megoldási lehetőségek mérlegelésekor, olyan bonyolult politikai és jogi labirintust építve, amelyből aligha található meg a kivezető út - vélik sokan. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 10:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (2. rész)
|
A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egyidőben, avagy külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép? A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán szükséges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet elrendelni az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. A köztársaságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást foglalók szerint viszont az elnökválasztás kitűzése semmiképpen sem tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok értelmében ki kell írni a népszavazást. Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de - biztos, ami biztos alapon - mégis voksolnak valamelyik elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám sokak előérzete szerint a köztársaságielnök-választás legalább kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a választópolgárok háromszor is elmennek szavazni. Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, ám alapvetően tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a választópolgár kezébe adni és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és az Országgyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés, annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 10:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (3. rész)
|
Van olyan javaslat, hogy a népszavazáson csak három - a köztársaságielnök-választással, a címerrel és a nemzeti ünneppel kapcsolatos - kérdésre válaszoljanak az állampolgárok, s szavazzanak a köztársaságielnök-jelöltek valamelyikére is. A SZDSZ többi kérdésében pedig későbbi időpontban rendezzenek népszavazást. Jó néhányan - ezzel ellentétben - úgy vélekednek, hogy valamennyi kérdésben ki kell írni a népszavazást. Felvetődött már az a lehetőség is, hogy most csak az országgyűlési képviselőválasztásokat írják ki, hiszen ez esetben a választás előtt és után 3 hónappal nem lehet népszavazást tartani. Többek meggyőződése szerint azonban ez a joggal való visszaélés, etikai és politikai szempontból is elfogadhatatlan döntés lenne, mivel nemcsak a köztársasági elnök, hanem a szabadon választott új parlament legitimitását is megkérdőjelezhetné. Számos képviselő meggyőződése: bárhogyan dönt is az Országgyűlés, a választópolgárokat már most fel kell világosítani arról, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint kizárólag ez alkalommal van lehetőségük a köztársasági elnök megválasztására az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással. A másik téma, amely - különösen az utóbbi hónapokban - igencsak felkorbácsolta az indulatokat: Bős-Nagymaros ügye. A kétoldalú tárgyalások és a hazai viták középpontjában álló beruházással kapcsolatos államközi szerződést a kormány módosítani kívánja, akár egyoldalúan is, s ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Az amúgy sem könnyű döntést tovább nehezíti: Nagy Sándor országos listán megválasztott képviselő aláírásokat gyűjt a Parlament tagjainak körében azon javaslatának támogatására, hogy az Országgyűlés ne vállalja át e kérdésben a döntés felelősségét. Bízza azt a kormányra és kérjen részletes, a döntés indokait közérthetően összefoglaló jelentést. Előfordulhat, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlansági indítványt is előterjesztenek. Számos képviselő ugyanis elfogadhatatlannak tartja azt a visszás helyzetet, hogy a kormány álláspontjával szembehelyezkedik a szakminisztérium. (MTI)
1989. október 29., vasárnap 10:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|