Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (1. rész)

1989. október 29., vasárnap - Hétfőn megkezdődik az Országgyűlés októberi, kétnaposra tervezett ülésszaka. A plénum - az október 20-án berekesztett ülésszakon hozott döntése alapján - megtárgyalja az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezetet, a földtörvény, valamint a népszavazásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatokat, a köztársaságielnök-választás időpontjának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről, valamint a népszavazás elrendeléséről szóló határozat-tervezetet. Megvitatja továbbá a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi - a jogi, a gazdasági, az ökológiai, a műszaki következményeket feltáró - vizsgálatok eredményeiről szóló minisztertanácsi beszámolót. Mindezek mellett személyi kérdésekben dönt és interpellációkra, kérdésekre is sor kerül.

x x x

Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja:

Az Országgyűlés történelmi küldetése korántsem ért véget a
sarkalatos törvények többségének megalkotásával. Már e törvények
előkészítése, megvitatása és elfogadása is szokatlanul nagy terhet
és felelősséget rótt a parlamentre. Számos képviselő véleménye
szerint azonban - a népszavazás elrendelésére és a
köztársaságielnök-választás időpontjának kitűzésére tekintettel -
minden eddiginél nehezebb döntések várnak rájuk az elkövetkező két
napban.

    A Szabad Demokraták Szövetségének népszavazást követelő
aláírásgyűjtő kampánya ugyanis - joghézagokra is fényt derítve -
mind élesebbé váló jogi, szakértői vitákhoz vezetett, s ezeket csak
bonyolítják a politikai szempontok. Az akció eredménye pedig nemcsak
megkérdőjelezheti a politikai egyeztető tárgyalásokon született
megállapodást, s az annak alapján módosított és elfogadott Alkotmány
egy szakaszát, hanem - akár most, akár a későbbiekben - lehetetlen
helyzetbe kényszerítheti a törvényhozást. A népszavazás és az
elnökválasztás kiírása kérdések végeláthatatlan sorozatát indította
el, mind újabb szempontok merültek és merülnek fel a megoldási
lehetőségek mérlegelésekor, olyan bonyolult politikai és jogi
labirintust építve, amelyből aligha található meg a kivezető út -
vélik sokan. (folyt. köv.)


1989. október 29., vasárnap 10:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (2. rész)

A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egyidőben, avagy
külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a
köztársaságielnök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép?

    A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán
szükséges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A
tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról
szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet
elrendelni az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben.
A köztársaságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye
pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást
foglalók szerint viszont az elnökválasztás kitűzése semmiképpen sem
tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok
értelmében ki kell írni a népszavazást.

    Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a
választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos
időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök
megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a
veszélyt rejti magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy
döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de -
biztos, ami biztos alapon - mégis voksolnak valamelyik
elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a
népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám
sokak előérzete szerint a köztársaságielnök-választás legalább
kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a
választópolgárok háromszor is elmennek szavazni.

    Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, ám alapvetően
tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a
választópolgár kezébe adni és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az
SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és
az Országgyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén
kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene
válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök
személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés,
annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az
érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. (folyt. köv.)


1989. október 29., vasárnap 10:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (3. rész)

Van olyan javaslat, hogy a népszavazáson csak három - a
köztársaságielnök-választással, a címerrel és a nemzeti ünneppel
kapcsolatos - kérdésre válaszoljanak az állampolgárok, s szavazzanak
a köztársaságielnök-jelöltek valamelyikére is. A SZDSZ többi
kérdésében pedig későbbi időpontban rendezzenek népszavazást. Jó
néhányan - ezzel ellentétben - úgy vélekednek, hogy valamennyi
kérdésben ki kell írni a népszavazást.

    Felvetődött már az a lehetőség is, hogy most csak az
országgyűlési képviselőválasztásokat írják ki, hiszen ez esetben a
választás előtt és után 3 hónappal nem lehet népszavazást tartani.
Többek meggyőződése szerint azonban ez a joggal való visszaélés,
etikai és politikai szempontból is elfogadhatatlan döntés lenne,
mivel nemcsak a köztársasági elnök, hanem a szabadon választott új
parlament legitimitását is megkérdőjelezhetné.

    Számos képviselő meggyőződése: bárhogyan dönt is az
Országgyűlés, a választópolgárokat már most fel kell világosítani
arról, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint kizárólag ez
alkalommal van lehetőségük a köztársasági elnök megválasztására az
általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással.

    A másik téma, amely - különösen az utóbbi hónapokban - igencsak
felkorbácsolta az indulatokat: Bős-Nagymaros ügye. A kétoldalú
tárgyalások és a hazai viták középpontjában álló beruházással
kapcsolatos államközi szerződést a kormány módosítani kívánja, akár
egyoldalúan is, s ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Az
amúgy sem könnyű döntést tovább nehezíti: Nagy Sándor országos
listán megválasztott képviselő aláírásokat gyűjt a Parlament
tagjainak körében azon javaslatának támogatására, hogy az
Országgyűlés ne vállalja át e kérdésben a döntés felelősségét. Bízza
azt a kormányra és kérjen részletes, a döntés indokait közérthetően
összefoglaló jelentést.

    Előfordulhat, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlansági indítványt
is előterjesztenek. Számos képviselő ugyanis elfogadhatatlannak
tartja azt a visszás helyzetet, hogy a kormány álláspontjával
szembehelyezkedik a szakminisztérium. (MTI)


1989. október 29., vasárnap 10:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD