|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ állásfoglalása a népszavazásról (1. rész) (OS)
|
1989. október 27., péntek - Mint köztudomású, a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást kezdeményezett a békés átmenet legfontosabb, még nyitott kérdéseiről. A kétszázezer támogató aláírás hitelesítése befejeződött, a népszavazás kitűzése minden bizonnyal az Országgyűlés október 30-án kezdődő ülésének napirendjére kerül. A 200 000 aláíró máris jelentős eredményt ért el, hiszen az Országgyűlés az MSZMP-MSZP ajánlásaival szemben úgy határozott, hogy jogutód nélkül feloszlatja a Munkásőrséget, és a munkahelyek elhagyására kötelezi a pártszervezeteket. E siker ellenére szükségesnek tartjuk, hogy a kezdeményezés valamennyi kérdésében tartsák meg a népszavazást. Ez a már megoldottnak látszó kérdésekben sem felesleges. Emlékezzünk: az újjászervezett MSZP kongresszusán még dübörgő taps üdvözölte a munkahelyi pártszervezetek csorbíthatatlan megőrzését. Ha a legfőbb szuverén, a nép kinyilvánítja akaratát, lehetetlenné válik a döntés későbbi parlamenti felülvizsgálata. Az állampolgárok a népszavazáson megerősíthetik a Munkásőrség feloszlatását. Végérvényessé tehetik a politikai pártok munkahelyi működésének tilalmát. Rendelkezhetnek az állampárt vagyonának sorsáról. Dönthetnek az elnökválasztás időpontjáról. Ha úgy határoznak, hogy csak a szabad országgyűlési választások után kerülhet sor az elnökválasztásra, akkor megakadályozzák az elnökjelöltek puccsszerű megválasztását. Ilyen módon a népszavazás megtartása visszafordíthatatlanná teszi a demokratikus átementet. Takarékossági szempontok miatt elfogadhatónak tartjuk azt a kompromisszumot, hogy a kormány által javasolt népszavazást a címer és a nemzeti ünnep ügyében egyidőben tartsák meg az állampolgári kezdeményezésű népszavazással. Elfogadhatatlan azonban, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése előtt kitűzzék az elnökválasztást. Ez az aláírók szándékának kijátszása, a népszavazás intézményének lejáratása volna. Hiszen az elnökválasztás nem a szavazólapok kitöltésével, hanem a választás időpontjának kitűzésével kezdődik. Ekkor indul el a jelöltállító aláírások gyűjtése, az elnökjelöltek bemutatása, egyszóval a választási hadjárat, amelyben ma még nem lehet biztosítani az elnökjelöltek esélyegyenlőségét. De ez az egyenlőtlenség csak az egyik baj volna. A másik az, hogy ha egy ilyen hatalmas választási gépezet mozgásba lendül, nem lehet megállítani. Ilyen körülmények között már nem lehet higgadtan eldönteni a népszavazás tulajdonképpeni kérdését: időszerű-e egyáltalán az elnökválasztás. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 15:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|