|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)
|
Ilyen Bánffy György (Budapest, 4. vk.) képviselőnek az összeférhetetlenséggel összefüggő módosító indítványa, amelyet a bizottság egyöntetűen támogatott. Eszerint nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé a többi között az sem, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt. Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői pedig nem lehetnek olyan személyek - szól a javaslat -, akik e beosztásuknál fogva hozzátartozójuk tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lennének kötelesek. Több képviselő kifogásolta ugyanis, hogy - jóllehet az Alkotmánybírósághoz hasonlóan fontos és magas közjogi szervezetről van szó - a törvényjavaslat nem rendelkezik ugyanolyan részletességgel az összeférhetetlenségről. Nem támogatták azonban a Pénzügyminisztérium tisztségviselőjének szövegszerű módosító javaslatait. Ezek az Állami Számvevőszék feladatait meghatározó passzusokra vonatkoztak. Egyebek között kiegészíteni kívánta azt a pontot, amely szerint az ÁSZ (elnöke) ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Ehhez a javaslathoz hozzáfűzte, hogy amennyiben az nem kerül be a törvény szövegébe, a Pénzügyminisztérium a szövegszerű javaslat szerint rugalmasan fogja értelmezni a vonatkozó passzust. Ezt a hozzáállást mind a képviselők, mind az Igazságügyi Minisztérium szakértője egyértelműen visszautasította, példaként említve az adótörvény elfogadtatását és annak következményeit. A vita egyébként mindvégig sokkal inkább a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium tisztségviselői között zajlott, semmint a képviselők között. A földtörvény módosításáról nem alakított ki álláspontot a bizottság, mivel a javaslat tárgyalásának idejére már határozatképtelenné vált a testület. Igaz, a bizottság határozatképtelen volt a népszavazás-kezdeményezéssel összefüggő tervezetek tárgyalásakor is, a döntést azonban nemcsak emiatt napolta el. Jogászok vitáztak egymással, képviselők önmagukkal, s mint kiderült: saját véleményük is ellentmondásos aszerint, hogy jogi szempontból vagy politikai megfontolásból vizsgálják a kérdést. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár egyebek között arról tájékoztatta a jelenlévő bizottsági tagokat és érdeklődőket, hogy csütörtök estére várhatóan meglesz a százezer hiteles aláírás. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|