Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)

1989. október 26., csütörtök - Egyidőben avagy külün-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást? Milyen kérdésekben döntsön a nép? Jogállamban - ha az még csak formálódik is - a döntések meghozatalakor a jogi szempontok vagy a politikai megfontolások érvényesüljenek-e elsődlegesen? Egyebek között ezekre a kérdésekre épült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén a népszavazás-kezdeményezésről és az azzal összefüggő törvénymódosítási javaslatról, illetve országgyűlési határozatról lezajlott élénk vita.

Jóllehet, a bizottság feladata elsősorban az volt, hogy az
Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító
javaslatok mérlegelésében segítse az előterjesztő terv- és
költségvetési bizottságot, illetve állást foglaljon a földtörvény
módosításáról, a képviselők érdeklődését nem elsősorban ezek a témák
csigázták fel.

    Az Állami Számvevőszék felállításáról, működéséről folytatott
rövid véleménycsere alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a
törvényjavaslatot csak általános vitára tartja alkalmasnak, s csak
annak lefolytatását javasolja az Országgyűlésnek. Mielőtt a
bizottság határozott volna arról, hogy milyen tárgyalási módot ajánl
az Országgyűlésnek, Soltész István, a Parlament főtitkára tisztázta
a kétfordulós, illetve a két olvasatban történő tárgyalási
mechanizmus közötti különbséget. Tapasztalatai szerint ugyanis sok
képviselő még nem ismeri az új Házszabályt, s így sokszor értetlenül
fogadja az ezzel össszefüggő szavazási procedúrát. Mint mondotta: a
kétfordulós tárgyalás során a Parlament két, időben elkülönülő
ülésszakon tárgyalja a törvényjavaslatot. Első ízben annak
koncepcióját, másodszor pedig magát a konkrét törvénytervezetet,
ahogyan ez történt az alkotmány módosításakor. A két olvasat viszont
azt jelenti, hogy a képviselők magát a törvénytervezetet ugyanazon
az ülésszakon általános és részletes vitában tárgyalják meg. Az
általános vita után arról döntenek: alkalmasnak tartják-e a
törvényjavaslatot a részletes vitára is. Ez a módszer magában
foglalja azt a lehetőséget is, hogy a részletes vitát - ha arra a
törvényjavaslatot alkalmatlannak ítélik - elnapolhatják.

    A bizottság határozott abban is, hogy csak olyan módosító
javaslatokat, indítványokat támogat, amelyek a már elfogadott
módosított alkotmányt nem érintik. (folyt.köv.)


1989. október 26., csütörtök 17:35


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD